Kényszeredett mosoly, bólogatás, hümmögés – a legtöbb ember így reagál, amikor egy társalgás során olyan téma kerül szóba, amely távol áll tőle, s emiatt nem tud érdemben hozzászólni. Olyan is akad, aki megpróbálja másfelé terelni a beszélgetést, de az sem ritka, hogy valaki hagyja, hadd menjen az eszmecsere a maga útján, aztán, ha már kifulladni látszik, akkor majd bedob egy másik gumicsontot, amin többen – köztük ő is – rágódhatnak.

Habár sok embert érint, szinte minden családot, mégsem beszél nyilvánosan arról senki sem, milyen következményekkel járt az, hogy a szükségállapot kihirdetése után az egészségházakba és a kórházakba – a koronavírus elleni harc miatt – a sürgős ellátást igénylő betegeken kívül szinte senki nem juthatott be. Hány ember nem tudott emiatt időben eljutni a kivizsgálásra, mennyivel rosszabbodott emiatt az állapotuk, mennyi sebészeti beavatkozás maradt el, és azok feltorlódása miatt mekkora teher vár az elkövetkező időszakban az orvosokra, a nővérekre? Kérdések, amelyek bizonyára mindenkiben felmerülnek, de mivel nem léteznek kézzelfogható adatok, nincsenek nyilatkozók (ez is érthető, nem szívesen beszél az ember a betegségéről másoknak), így ez egy megfoghatatlan téma. És ha el is kezdi valaki feszegetni, az ellentábor, ebben az esetben az állam és az egészségügyi intézmények vezetői, azonnal kontrázhat, s azzal érvelhet, ha nem hozták volna meg ezeket a szigorú szabályokat, akkor ki tudja, hányan hunytak volna el a koronavírus miatt.

Mindenesetre, hogy az intézkedésekkel akadt némi gond, arra Predrag Kon járványügyi szakorvos hívta fel a figyelmet, vagy szólta el magát, ugyanis a hétvégén azt nyilatkozta, ha a járvány őszre visszatér, akkor nem szabad az összes egészségügyi intézményt a COVID–19 elleni védekezésnek alárendelni, mert ha így tesz az ország, annak súlyos következményei lehetnek.

Apropó, intézkedések. Bizonyára több olvasó is kapott április elsején szerb nyelvű üzenetet a köztársasági válságstábtól, amelyben az állt, hogy az olasz és a spanyol forgatókönyv, magyarul több ezer halott vár ránk. Aznap 160 új fertőzöttet regisztráltak. Aleksandar Vučić először április 29-én beszélt arról, hogy május első hetében megszűnik majd a szükségállapot. Aznap 227 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba, majd egy nappal a hivatalos bejelentés előtt, május másodikán huszonnégy óra alatt 157 személynek lett pozitív a tesztje.

Ebből is látszik, hogy az új fertőzöttek száma között nem, csak a teszteltek száma között volt – jelentős – különbség (április elsején 810, április végén 5579), viszont a kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a legnagyobb rendben van, a szigorításoknak köszönhetően sok ezer emberéletet sikerült megmenteni. A szerb államvezetésnek nemcsak az intézkedések, de a kommunikáció terén is van hová fejlődnie.