Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá csütörtökön, amellyel lehetővé tette szankciók elfogadását a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon munkatársai ellen, akik részt vettek annak vizsgálatában, hogy amerikai katonák elkövettek-e háborús bűnöket Afganisztánban, írja az MTI.

Az elnöki rendeletről szóló döntést Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója jelentette be. Mint fogalmazott: „nem állunk félre és nem fogunk félreállni, amikor az embereinket egy álbíróság fenyegeti”.

A rendelet értelmében gazdasági szankciókkal és vízumkorlátozásokkal sújthatják az amerikai katonák elleni vizsgálatban résztvevőket és a családtagjaikat. Minden egyes esetet külön bírálnak majd el. „Úgy válaszoltunk (az ICC-vizsgálatra), ahogyan egy felelős nemzetnek válaszolnia kell” – szögezte le Pompeo.

A tárcavezető „korrupt, durván hiábavaló” és „rendkívül átpolitizált” intézményként írta le a hágai székhelyű bíróságot, amely szerinte „ideológiai keresztes hadjáratot folytat amerikai katonák ellen”.

Az amerikai kormány szerint vizsgálataival az ICC megsérti az Egyesült Államok nemzeti szuverenitását.

Mark Esper védelmi miniszter és Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint William Barr igazságügyi miniszter egy másik sajtótájékoztatón megismételte Pompeo álláspontját, azt hangoztatva, hogy Donald Trump a szükséges intézkedést hozta meg az ország szuverenitásának védelmében.

„Az ICC nem sokkal több, mint a felelősségre nem vonható nemzetközi elit politikai eszköze” – fogalmazott Barr a sajtókonferencián, ahol nem lehetett kérdéseket feltenni. A tárcavezető elmondta: az igazságügyi minisztérium korábban olyan „lényeges és hitelt érdemlő információkat kapott, amelyek komoly aggodalmakat vetnek fel a legmagasabb szinteken elkövetett korrupcióval és törvénysértésekkel kapcsolatban”. Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot folytat ez ügyben – tette hozzá.

Barr azzal vádolt meg „külföldi hatalmakat”, s példaként Oroszországot említette, hogy „manipulálják az ICC-t”, részleteket azonban nem mondott.

Oroszország egyébként már 2016-ban kivonult a hágai szervezet munkájából, azt követően, hogy a testület „megszállásnak” minősítette a bevonulást a Krímbe.