A cím egy szóösszevonásból származik: 1865. június tizenkilencedike (angolul June Nineteenth) volt az a nap, amikor Gordon Granger tábornok a texasi Galvestonban felolvasta a szövetségi kormány rendeletét a negyedmillió texasi rabszolga felszabadításáról.
A rabszolgaság megszüntetéséről szóló kiáltványt és rendeletet Abraham Lincoln elnök már 1862 szeptemberében aláírta, és az 1863. január elsején életbe is lépett azokon a területeken, amelyeket az amerikai föderáció egységét megőrizni kívánó Unió csapatai visszafoglaltak a rabszolgatartó déli szecesszionistáktól. A polgárháború 1865. május 9-ei befejeztével az mindenütt törvényerőre lépett.
Csakhogy a lázadó Dél legtávolabbi államában, Texasban alig voltak északi csapatok, így a helyi rabszolgatulajdonosok tudomást sem akartak venni az új világról. Júniusban végre újabb északi egységek érkeztek tengeri úton Texasba és az új rendelettel kikényszerítették a változásokat. A három és fél millió fekete rabszolga ezt a napot kezdte örömünnepként kezelni.
Addigra ugyan már a 13. alkotmánykiegészítést is elfogadta a Kongresszus, de becikkelyezésére csak az év decemberében került sor – azzal végképp megszűnt a rabszolgaság az Egyesült Államokban. A déli államok azonban még száz évig újabbnál újabb előírásokkal próbálták akadályozni a színesbőrű állampolgárok egyenjogúságát.
Donald Trump elnök éppen ma akarta megtartani első kampány-nagygyűlését a szomszédos Oklahomában, ráadásul éppen Tulsában, ahol a fehérek az 1921-es vérengzésben megtizedelték a fekete középosztályt. Az országos felháborodás hírére az elnök egy nappal elhalasztotta a kampányrendezvényt, ami még így is súlyos konfliktust okoz, hiszen Oklahomában – és 22 másik déli államban – éppen növekvőben van a COVID-fertőzések száma. Márpedig egy több tízezres tömeg a vírus terjedésének melegágya lehet. A Trump-kampány alá is írat mindenkivel egy papírt, hogy nem fogják perelni az elnököt, ha megbetegszenek a tömeggyűlésen.
A rabszolgaság eltörlésének lobogója (Fotó: CNN)
