A németektől való elvárások aligha lehetnek nagyobbak most, amikor Németország fél évre átvette az Európai Unió soros elnökségét.

Az elnökségnek két fő feladatköre van: az Európai Tanács és az előkészítő szervek üléseinek előkészítése és vezetése, valamint a Tanács képviselete a többi uniós intézménnyel fennálló kapcsolatokban.

Az Európai Tanács elnöksége ezenkívül felel az uniós jogalkotással kapcsolatos munka előmozdításáért, biztosítania kell az Unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést. Feladatai ellátása érdekében az elnökségnek tisztességes, semleges közvetítő szerepet kell betöltenie.

Óriási elvárások a német elnökség idején

Általános elvárás szerint a német szövetségi kormánynak még a nyári szünet előtt rendeznie kellene a 750 milliárd eurós újjáépítési csomaggal kapcsolatos vitát, ezenkívül ambíciózus éghajlati célokat kell kitűznie 2030-ra, meg kell győznie a briteket egy jó kereskedelmi megállapodásról a Brexit után, elő kell készítenie a modern digitalizáció alapjait, egyensúlyba kell hoznia a Kínával fenntartott kapcsolatokat, és végül fel kell oldania a gordiuszi csomót a migrációval kapcsolatos vitában. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között óriási a nyomás a német diplomáciára.

Németország legutóbb 2007-ben elnökölt, már akkor is Angela Merkel kancellár vezetésével. De az akkori feladatok miniatűrnek tűnnek a mai helyzethez képest. Azonban akkor is az EU alapelvei voltak veszélyben, mert a franciák és a hollandok elutasították az alkotmánytervezetet. Az alkotmányos szerződés egy alapokmányban foglalta volna össze mindazt az alapszabályt, ami az Unió működéséhez szükséges. A német kormánynak arról kellett gondoskodnia, hogy az alkotmányszerződés legfontosabb részei (mint például olyan Alapvetések, mint az EU céljai, az Alapvető Jogok Chartája és az Operatív feladatok) továbbra is megmaradjanak, sőt be is kerüljenek a Lisszaboni Szerződésbe.

Most azonban más fontos feladatok előtt állnak: az euróválság és a koronavírus leküzdése, a Brexit utáni megállapodás, a migráció kezelése, és nem utolsósorban az európai gazdaság újjáépítése. Kína nagyhatalommá való emelkedése és Donald Trump amerikai elnök politikája alapvetően megváltoztatta az európai geopolitikai helyzetet (is), súlyos következményekkel sújtva a világkereskedelmet.

A helyzet kulcsa német kézben

Az EU-tagállamok most Németországtól várják a problémák megoldását. A jelenlegi koronavírus-válságban Németország jobban teljesített, mint bármely más EU-tagállam, ezért már csak erkölcsileg is köteles támogatni a többieket. Mint őszinte brókernek, a német kormánynak latba kell vetnie súlyát annak érdekében, hogy olyan kompromisszumok jöjjenek létre, amelyeket a tapasztalatok hiányában a kis EU-országok nem tudnának elérni. Angela Merkel kancellár hírnevét az EU-ban aligha lehet túlbecsülni. Ezt a feltevést Emmanuel Macron francia elnökkel az újjáépítési alapért folytatott közös vállalkozása csak megerősítette.

Az újjáépítési csomag elsőbbsége

A német tanácselnökségtől a tagállamok sokat várnak. Igaz ugyan, hogy a soros elnökség sokat vesztett súlyából a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével. Ráadásul az Európai Tanácsnak ma Charles Michel személyében erős elnöke van. Ezért a következő hat hónap legfontosabb feladata, az újjáépítési csomag, valójában az ő kezében van. Mindamellett a német kormány segítheti és segítenie is kell Charles Michelt, és közvetíthet is a tagállamok közötti egyezkedésben. Továbbá a német kormány a felelős a megállapodások részleteinek kidolgozásáért. Az újjáépítési csomag sikere vagy kudarca tehát határozottan a Tanács elnökségének sikere vagy kudarca is egyben.

Az újjáépítési csomag után a Brexit pozitív megoldása lesz a másik legfontosabb feladat ebben a félévben. Ez azonban más kihívásokat is felvet. A Brexitről ugyanis az Európai Bizottságnak kell folytatnia a tárgyalásokat a brit kormánnyal, az nem lehet csak a német kormány feladata. A Berlin és London közötti közvetlen tárgyalások ugyanis ellentétesek lennének az EU-s rendelkezésekkel. Ez azért van így, mert Németországnak saját különérdekei lehetnek a Brexittel kapcsolatban, és ezért csak brókerként léphet fel. A német kormány azonban számos egyéb tárgyalási pontban is függ a Bizottságtól. A Bizottságnak mindenekelőtt konkrét javaslatokat kell tennie az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a migráció kezelésére – az Európai Tanács elnöke csak az után léphet fel.

Németország azonban minden ponton megpróbálhat lendületet adni. Ez különösen az éghajlatváltozás terén látszik ígéretesnek, mivel Berlin egy húron pendül a Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, és ezáltal nemzetközi nyomást gyakorolhat a döntések meghozatalára. Ez az együttműködés újjáélesztheti az Európa jövőjéről szóló konferenciát is, hogy a koronavírus-válság tanulságaiból okulva a schengeni országok azon dolgozzanak, hogy térségükben fellendítsék a belső piacot.

A német kormány végeredményben nyomást gyakorolhat Kínára is az ottani piacra való könnyebb bejutás érdekében. Ebben fontos szerepet játszhat a lipcsei EU–Kína csúcstalálkozó, amelyet a koronavírusra hivatkozva halasztottak el. De végül is tejesen bizonytalan, hogy milyen kezdeményezések fognak életbe lépni fél év alatt, hisz ez valójában elég rövid időszak. 2021. január 1-jén pedig Portugália veszi át Németországtól a stafétabotot.

Merre van az arra? Emanuel Macron és Angela Merkel az Unió jövőjéről tanácskozik. (Fotó: Jean Pool/AP)