A szerb-magyar határon dolgozó magyar határőrök – határátlépőtől függően – különbözőképpen értelmezik és alkalmazzák a magyar kormány rendeletét, így ma már ott tartunk, hogy az egyik határáteklőn munkáltatói igazolást kérnek, a másikon viszont ugyanerről a dokumentumról hallani sem akarnak, a harmadikon pedig nem érdekli az ott dolgozókat, hogy ott lapul-e a kesztyűtartóban a hitelesített igazolás. Jelen pillanatban, vagyis a július 21-ei helyzet alapján – egy kis túlzásssal – azt mondhatnánk, hogy Szerbiából csak két ember léphet be Magyarország területére: a boldog és a boldogtalan, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen útiokmányokkal és melyik határátkelőnél próbálkozik az illető Magyarországra jutni.
A történet július 12-én kezdődött, amikor kiadták azt a magyar kormányrendelet, amely vörös, sárga és zöld kategóriába sorolja az egyes államokat. Szerbia a sárga kategóriába került, ami azt jelentette, hogy július 15-től Szerbiából a szerb és a magyar állampolgárok is egészségügyi vizsgálaton esnek át. Mindkét ország állampolgárai esetében érvényes az a szabály, ha az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és az érintett magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban kerül. Ha viszont az érintett utas magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra a járványügyi hatóság által kijelölt karanténba kerül.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében nem szükséges a járványügyi megfigyelés, ha a magyar állampolgár a Magyarországra történő belépést megelőző 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal elvégzett, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 teszt – eredményét tartalmazó, magyar vagy angol nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható.
Július 13-án és 14-én, vagyis múlt hétfőn és kedden, akinek hosszabb időre akadt dolga Magyarországon, az gond nélkül átment, és ott aztán meglátogathatta a rokonokat, elmehetett a Balatonra. Július 15-én, amikor a kormányrendelet életbe lépett, akkor már csak az ingázók indultak útnak, ugyanis a Vajdasági Magyar Szövetség jelezte, a párt közbenjárásának köszönhetően a Magyarországon dolgozókat továbbra is átengedik majd. Itt azért volt egy kis káosz, amiről a vajdasági magyarokat képviselő szervezet igencsak hallgatott.
A VMSZ szerint az ingázók gond nélkül átjutnak majd a határon
Az történt ugyanis, hogy a Kelebia-Tompa határátkelőnél nem engedték át az ingázókat magyar személyigazolvánnyal, csak szerb útlevéllel, míg a Horgos-Röszke határállomáson még a munkáltatói igazolást sem kérték tőlük.
Aki alaposan átolvasta a kormányrendeletet, az pontosan tudhatta, melyik szakasz okozta a zavart a szigorítások életbe lépésének első napján.
A rendeletben ugyanis A korlátozott sávban történő határátlépés cikkelynél a következő rész szerepel:
A külpolitikáért felelős miniszter által – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározott szomszédos állam polgárai Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belülre beléphetnek.
Vagyis a tompai határőrök figyelembe vették azt a részt, hogy szomszédos állam polgárai, így aki nem szerb útlevéllel érkezett, hanem magyar személyivel, azt visszafordították. Ugyanekkora a röszkei átkelőn szolgálatot teljesítő határőr nem kezelte annyira szigorúan a rendeletet, ő átengedett mindenkit, azt is, aki nem dolgozni ment, ugyanis ebben a szakaszban nem szerepel, hogy ez a rész csak az ingázókra érvényes.
A következő napokon a tompai részen is enyhült a szigor, ugyanis aki magyar személyigazolvánnyal érkezett a határra, de volt nála szerb személyi, amivel bizonyította, hogy rendelkezik szerb lakcímmel, az is folytathatta útját Magyarországra.
Hiába kerestük, hogy a külpolitikáért felelős miniszter által – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározta-e, melyek azok a szomszédos államok, amelynek polgárai 24 órára és 30 kilométer mélységig beléphetnek Magyarországra, ilyen határozatot nem találtunk.
Július 21-én Tiszaszigeten a tompai szigort alkalmazták, vagyis mindenkit visszafordítottak, akinek nem volt érvényes szerb útlevele. Ugyanekkor a Határátkelők Facebook csoportban egy utazó arról számolt be, hogy a Bajmok–Bácsalmás átkelőn csak munkáltatói igazolás felmutatásával lehet Magyarországra belépni, míg a Kelebia–Tompa átkelőn lázmérés után mindössze egy kérdés hangzott el (Hová megy?), és már lehetett is továbbmenni Magyarország felé. A Horgos-Röszke autópálya és közúti átkelőkön probléma nélkül engedik az utazókat.
Jelenleg szerb útlevéllel több határátkelőn is Magyarországra lehet utazni, és nem kérnek munkáltatói igazolást. Mivel a rendelet azon része, amely előírja a 24 órás tartózkodást, csak azt tartalmazza, hogy szomszédos állam polgára kell, hogy legyen az illető, így Óbecséről, Temerinből vagy akár Újvidékről is érkezhet valaki a magyar határhoz, a jelen állás szerint, ő is beléphet Magyarország területére.
Hogy a helyzet még bonyolultabbá váljon, az egyik utazó a nap folyamán panaszt tett a tiszaszigeti határátkelőn tapasztaltak miatt a Szabadkai Magyar Főkonzulátuson, ahol azt válaszolták a beadványára, hogy letisztázták a félreértést a tiszaszigeti átkelőhellyel, és ezentúl ugyanúgy, ahogy a többi átkelőhelyen is, magyar okmányokkal gond nélkül Magyarországra lehet utazni, s magyar személyigazolvány mellé csak az utazás célját igazoló okmányokat kérheti el a határőr. Meg kell jegyeznünk, a legfurcsább helyzetben azok a magyar állampolgárok vannak, akik Szerbiában élnek, de nincs se szerb útlevelülk, se szerb személyigazolványuk, így ők még méltányossági kérelmet se adhatnak be, vagyis, ha Magyarországra mennének, hacsak nincs két negatív PCR-tesztjük, akkor két hét karantén vár rájuk.
Mindezek fényében kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést: ha Szerbiából egyes határátkelőhelyen szerb útlevéllel és semmilyen más dokumentummal probléma nélkül át lehet lépni a határt 24 órára, akkor mit ér az ország kategorizálása, amely szerint a sárga kategóriába sorolt országból érkezőkre két hét karantén vár?
És az sem világos, hogy ugyanaznap Bácsalmáson munkáltatói igazolást kérnek, Tompán pedig anélkül is Magyarországra lehet utazni magyar személyigazolvánnyal, Tiszaszigeten pedig egyik pillanatban csak szerb útlevelet fogadnak el, munkáltatói igazolás pedig nem érdekli a határőrt.
A kialakult kaotikus állapotra minden bizonnyal egy újabb kormányrendelet kiadása lenne a megoldás, vagy az, hogy minden határátkelőn ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek. Ez utóbbi mindenkinek – a határőröknek és az utazóknak – is az érdekét szolgálná.
Nyitóképünkön a Horgos-Röszke autópálya határátkelő magyar oldala látható
