Kétezernél is több orvos írta eddig alá azt a petíciót, amelyben a koronavírus elleni harc koordinálásával megbízott válságstáb leváltását kérik. Ennek egyik oka a járványhelyzet alatt közölt (vagy épp nem közölt) adatok közötti ellentmondások, pontatlanságok, ugyanis a COVID portálról származó hivatalos adatok sokszor nem egyeznek meg azokkal az adatokkal, amit a regionális szintű adatok összeadásával kapunk.
Az Istinomer honlap tevékenységét legegyszerűbben úgy írhatjuk le, hogy közszereplők kijelentéseit vetik össze, azok valóságtartalmát ellenőrzik. A héten a COVID–19 fertőzöttekről szóló adatokkal foglalkoztak, azzal, ahogyan a válságstáb tagjai lekommunikálták a sok esetben ellentmondásos számokat.
A válságstáb 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóinak forgatókönyve minden alkalommal ugyanaz.
– A válságstáb először azt jelenti be, hány embert teszteltek, hány új fertőzésről szereztek tudomást, gyakran eldicsekednek azzal is, hogy Szerbia több tesztet végez el, mint bármelyik szomszédos ország. A gond az, hogy ezek a számok napról napra nehezebben magyarázhatóak – írja a portál munkatársa, Mirjana Nikolić.
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter július 20-án megpróbálta megmagyarázni, hogy történhet az meg, hogy a helyi válságstábok adatai szinte kétszer annyi betegről szólnak, mint a hivatalos adatok.
– Fel kell hívnom a figyelmüket arra, hogy ezek a számok között vannak olyan személyek is, akiknek már kórházban kellene lenniük, ez az idő viszony lejárt, így meg kellett csináltatniuk a PCR-tesztet. Vannak olyanok is, igaz kevesebben, akik egy nap háromszor teszteltetik magukat, mert félnek, hogy fennakadás lesz, és három helyen jelenik meg a pozitív eredményük. Vannak, akik pozitívak maradtak, így nem számíthatjuk őket az új fertőzöttek közé. Mi azokkal a páciensekkel foglalkozunk, akik kórházi kezelésre szorulnak, ők élveznek prioritást, ne aggódjanak. Az adatok nem tűnhetnek el, csak naprakészebbek és pontosabbak lesznek. Egységesnek kell lennünk. Minden adatot megkapnak majd, de idő kell ehhez, vannak emberek, akik ezzel foglalkoznak. A különbség tehát azok miatt van, akik második, harmadik alkalommal teszteltetik magukat és akik több helyen végeztetik el a tesztet – mondta a miniszter.
A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet igazgatója, Verica Jovanović ugyanezen a sajtótájékoztatón azt mondta, a COVID–19 honlap „mérhetetlenül fontos, megmutatja, hány fertőzött van az országban”. A központi adatbázis és az összeadott regionális adatok közötti különbséget azzal magyarázta, hogy a napi tájékoztatón nyilvánosságra hozott adat a központi rendszerbe beérkező adatokból származik, és abban az esetben, ha torlódás, fennakadás van egy adott központban, akkor az aznapi adatok később érkeznek be a központi nyilvántartásba.
Egy nappal később a Batut igazgatóhelyettese, Darija Kisić Tepavčević elmondta, az intézetükön kívül még 24 intézetben végeznek tesztelést, valamint az egészségházakból és a COVID-kórházakból is érkeznek adatok, ami összesen több mint 200 olyan intézményt jelent, ahol PCR-teszteket végeznek.
– Nagy csapat dolgozik az adatok begyűjtés. Az adatokat beviszik a rendszerbe, mindenki a saját páciensének adatait. Ez a munka nagysága miatt nem egyszerre történik, a nap végéig kell bevinni az aznapi adatokat, ebből kifolyólag lehetnek eltérések… Mindezt meg lehet magyarázni, de idő kell hozzá, hogy ne alakuljon ki egy olyan kép, hogy ez egy bázis, amelyben egy ember azt mond, változtat, amit akar. Ezt az adatbázist azért készítettük, hogy állandó belátásunk legyen a helyzetbe. Nem ideális, ezt sajnáljuk, de egy jó alap a további munkához – mondta Kisić Tepavčević.
A fentebb leírtakat megelőzően Ana Brnabić miniszterelnök azt nyilatkozta az RTV-nek, hogy egyetlen pillanatig sem állt szándékukban eltitkolni az adatokat, és hogy a megjelentetett adatok a lehető legnagyobb mértékben „valós adatok”.
– Önkénteseink kerestünk, akik ültek a kórházakban és gyűjtötték az adatokat, de nincs olyan rendszerünk, mint az állami közigazgatásban, amelyik elektronikusan begyűjtené az adatokat. Bevezettünk egy olyan-amilyen rendszert, amelyikre nem volt még példa Szerbiában, ad hoc módon vezettük be azt az elmúlt 100 év legnagyobb világválsága alatt – nyilatkozta 15-én a miniszterelnök, amikor beismerte, hogy valóban léteznek adatok, amelyek kizárólag a kormányhoz jutnak el és nem a nyilvánossághoz, de hozzátette, nem tudja, milyen adatokról beszélnek a BIRN szerkesztőségében, amikor olyan adatokat hoznak nyilvánosságra, amely a COVID–19 információs rendszerből származnak és azt mutatják, hogy a hivatalos adatoknál jelentős mértékben nagyobb a fertőzöttek és elhunytak száma.
Brnabić azt is kijelentette, korábban az adatbázis semmit sem jelentett az újságíróknak, most meg „az a Biblia”.
– Most felsorolok 78 hiányosságot a bázis kapcsán. Mindenki számára más magyarázat létezik. Amikor befejezzük a járvány körüli munkát, felülvizsgáljuk az adatokat – mondta, majd hozzátette, a járvány első hulláma után sok állam az adatok felülvizsgálata után megnövelte a számait, de ettől még nem gyanúsították meg őket azzal, hogy hazudnak.
Májusban merült fel először a gyanú, hogy a hivatalos adatok nem egyeznek meg a terepen tapasztaltakkal, majd igazán a június 21-i választások előtt, amikor több napon át napi 90 új fertőzöttről és naponta egy elhunytról tájékoztattak bennünket, a választások után pedig ez a szám rögtön megtöbbszöröződött.
A BIRN még május 21-én kérdezte a miniszterelnököt arról, hogyan kommentálja azt, hogy az ország különböző régióiból a hivatalosnál több elhunytról érkeznek hírek. Ekkor a kormányfő „komoly vád”-nak nevezte ezt és állította, „egyetlen pillanatig sem titkoltak el egyetlen adatot sem”.
Viszont a BIRN által egy hónappal később nyilvánosságra hozott dokumentumok – amelyek bebizonyították, hogy léteznek olyan hivatalos adatok, amelyek különböznek a napi szinten nyilvánosságra hozott számoktól – miatt az Istinomer (szabad fordításban: Igazságmérő) a hamis kijelentések kategóriájába sorolta Brnabić azon állítását, amely szerint „egyetlen pillanatig sem titkoltak el egyetlen adatot sem”.
A teljes szöveget ezen a linken olvashatják.
„Senki sem hisz már a válságstábnak”
A koronavírus elleni harc koordinálásával megbízott válságstáb feloszlatásáért indított orvosi petíció kapcsán nyilatkozott a Danas napilapnak Miroslav Ilić, a kamenicai Szív- és Érrendszeri Betegségek Intézetének sebésze. Szerinte értelmetlen ilyesmit kérni.
Ki alakítaná meg az új válságstábot, a miniszter, akit nem ismerek el, a leköszönőben lévő kormány elnöke?, tette fel a kérdést a sebész, majd hozzátette, azok az orvosok kellene, hogy alakítsanak egy új válságstábot, akik kérik annak a megalakítását, akik aláírták a petíciót.
Ilić tudomása szerint az újvidéki orvosoknak senki sem ajánlotta fel, hogy írják alá a kezdeményezést, ennek ellenére hajlandó lenne aláírni azt, habár szerinte nem a petíció jelenti a kiutat a mostani helyzetből.
– Nekünk orvosoknak, és a többi egészségügyi személyzetnek egy szakmai csoportosulásba kell szerveződnünk, mert nem hiszünk már a mostani válságstábnak. A szerbiai orvosi szakszervezetnek és minden egészségügyi szakszervezetnek kell megalapítania egy új, független válságstábot. Már senki sem hisz Brnabićnak és Lončarnak, ők újfent csak a sajátjaikat neveznék ki. Az a független válságstáb értesíti majd Európát, a hatalmat és Szerbia lakosságát arról, hogy az adott pillanatban melyek a legjobb lépések, amelyeket meg kell lépni – nyilatkozta a sebész, aki felrója a jelenlegi válságstáb tagjainak, hogy szerepet vállaltak az esztrád és a politikai életben, valamint azt, hogy amiért hazudtak az embereknek, már senki sem hisz nekik.
Szerinte az új válságstábnak legelőször a megbetegedettek valós számát tartalmazó listákba kell betekintenie, körbejárnia azokat a kórházakat, ahonnan olyan jelzések érkeztek, amelyek szerint nincs elegendő dolgozó, ki kell vizsgálnia, hány órát dolgoznak egy huzamban az egészségügyi dolgozók törvénytelenül: 10, 12 vagy 48 órát, fel kell mérnie, mire van legnagyobb szükség és a valós adatok alapján kell igényelnie segítséget az Európai Uniótól. Harmadrészt pedig: minderről tájékoztatnia kell a lakosságot, és felhívni a figyelmüket az óvintézkedésekre, arra, hogyan tartsák magukat ugyanazokhoz.
A sebész a Vatreno oko laboratóriumban tapasztalható leállásáról is beszélt, arról is, hogy törletek tűntek el, majd hozzátette, olyan helyzetbe kerültünk, hogy már az egészségügyi dolgozók sem bíznak meg a tesztekben. Felteszi a kérdést, honnan származnak ezek a tesztek, és ki vette meg őket, de azt sem érti, miért nem tudnak a magánklinikák is PCR-teszteket elvégezni, miért nem lehet laboratóriumokat és COVID-rendelőket kialakítani azokban.
Eredetiben itt.
A lakosság 20 százalékának adódhatnak lelki gondjai
A koronavírus-járvány okozta lelki megpróbáltatások a lakosság 20 százalékát érinthetik komolyabb mértékben, amire időben fel kell készülni és harcolni kell ellene – a legfontosabb, hogy az ember ne adja fel a vágyait. Ezt Goran Milašinović, a belgrádi Orvostudományi Egyetem professzora, író nyilatkozta az N1 televízónak.
– Úgy tűnik, az emberiség nem tud valamilyen betegség nélkül élni. Amikor nincs háború és éhínség, akkor járványok vannak. Ez a betegség ránk erőszakol egyfajta körülményeket, teljes fegyelmet igényel, ugyanis az egyedüli dolog, amit tudunk róla, az, hogy hogyan terjed. Ez egyfajta „dekameroni” időszak. Ahogyan Boccaccio is elképzelte a pestis járvány alatt, az embernek egy zárt térben kell lennie, megtalálni a módját annak, hogyan élje túl, amíg nem múlik el a veszély – véli Milašinović.
Szerinte a lakosság 20 százalékát fenyegeti poszttraumás stressz betegség.
– A lakosság 20 százalékánál jelentkezik majd valamilyen pszichikai zavar. Erre nagyon fontos felkészülni és harcolni ellene. Meg kell hallgatni a pszichiáterek véleményét is, és szerintem az is nagyon fontos, hogy az ember ne veszítse el vágyait. Ez az időszak megfosztott bennünket az életünk tartalmától, elvette a tengert, a társalgást, de nem szabad, hogy elvegye a felsoroltak iránt érzett vágyat – véli az egyetemi tanár, aki szerint a jelenlegi nehéz helyzet ellenére nem szabad elfelejteni, hogy eljön az idő, amikor vége lesz ennek az állapotnak.
– Ez most egy olyan időszak, amikor a jelen helyett a jövőre kell gondolnunk, vagy akár a múltban élnünk – nyilatkozta Milašinović, majd a megelőzés fontosságáról elmondta, látható, hogy kevesebb fertőzött volt akkor, amikor többen betartották az óvintézkedéseket, ezért úgy érzi, a fegyelmezettségünkkel tudunk tenni azért, hogy kevesebben betegedjünk meg.
Bővebben ezen a linken.
(Fotó: danas.rs/Beta/Milan Obradović)
