Gyakran használjuk a ,,józan paraszti ésszel” kifejezést olyan esetekben amikor, egy-egy probléma megoldása kézenfekvő és logikus de ugyanakkor egyszerű is. Vajon a koronavírus járvány kapcsán segíthet-e ez a gondolkodásmód? A válasz igen, mert mindig segít. Induljunk ki abból az egyszerű feltevésből, hogy a vírusról annyit tudunk, létezik, fertőz és megbetegít. Azt ellentmondásoktól hemzsegő tájékoztatási eszközök is azt sugallják, hogy magas az áldozatok száma, de az említett észjárás is ezt mondatja velünk: egy járvány azért veszélyes, mert sok halottal jár, nagy az elhalálozási arány.

Minden civilizált ország, átfogó statisztikát vezet, a saját népessége demográfiai mutatóinak változásairól, így az elhalálozások alakulásáról is. A szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal is havonta teszi közzé, az országban elhalálozottak számát, és ezt nyilvánosságra is hozza a honlapján.

Mivel ezek az adatok nyilvánosak és visszamenőleg több évre hozzáférhetőek, vizsgáljuk meg az elhalálozások alakulását, Szerbiában az elmúlt hat év távlatában. Feltételezésünk egyszerű: Amennyiben a járvány veszélyes, úgy az elmúlt évek első féléveihez viszonyítva, a 2020 év azonos időszaka, markáns eltérést kell, hogy mutasson a halottak számát illetően. Ezt vélhetően legérzékletesebben, a rendelkezésre álló adatok felhasználásával, egy diagramon lehet bemutatni.

Ami a fenti diagramon azonnal szembe tűnik az a 2015-ös és 2017-es években történt magas elhalálozási ráta. Vannak, akik talán emlékeznek rá, – de ha nem utána tudnak nézni – hogy ebben a két évben, erős influenzajárvány dúlt, nem csak Szerbiában, hanem egész Európában, és ez a diagramon szépen érzékelhető is. A vizsgált többi év átlagosnak tekinthető, az elhalálozások számát illetően, és ez alól nem kivétel a 2020 év sem.

A fentiek alapján, megállapíthatjuk, hogy nem szükséges egyetemi tanárnak, vírus kutatónak lenni ahhoz, hogy valaki le tudja vonni a megfelelő következtetéseket a járvány kapcsán, mint mindig, ebben az esetben is elég a józan paraszti ész.

Az említett módszer alkalmazásával, vizsgáljuk meg az április hónapban bevezetett, már-már brutálisnak mondható, a polgárok mozgásszabadságát erősen korlátozó kijárási tilalom hatékonyságát. A lenti grafikon, az újonnan felfedezett COVID-megbetegedések számarányának alakulását mutatja, Szerbiában (felső görbe), és Magyarországon, (alsó görbe). A grafikon tanúsága szerint, a kijárási tilalom ellenére, Szerbiában az áprilisi hónapban, jelentősen növekedett a megbetegedések száma, míg Magyarországon a jóval enyhébb intézkedések ellenére sem következett be ugyanez (a grafikon 01 ápr.-29. ápr).

A Statisztikai Hivatal adatainak felhasználásával, készült az alábbi diagram, amely az április hónapi elhalálozásokat mutatja, szintén hat év távlatában. Az ábrán jól látható, hogy 2015-ben ebben a hónapban még javában dúlt az influenza, míg 2017-ben ekkorra már megállapodott. A 2020 évi áprilisi elhalálozások számának alakulása, az átlagoshoz viszonyítva magasabb, tehát a megbetegedések számának növekedése, az elhalálozások számának növekedését is kiváltotta, egyenes korrelációban van azzal.

Az elmondottak alapján, elgondolkodhatunk azon, vajon a járvány leküzdése érdekében foganatosított intézkedések beváltották-e a hozzájuk fűzött elvárásokat?

A Statisztikai Hivatal legújabb jelentései szerint, a szerb gazdaság teljesítménye (GDP) 6,5 százalékot esett vissza az előző év júniusi értékeihez képest, de a legsúlyosabb veszteségeket a turizmus szenvedte el. Néhány adat ennek kapcsán: a turista látogatások száma 2019 júniusához képest, ez év azonos időszakában 52,5 százalékkal csökkent, ez az eltérés legdrasztikusabb a külföldiek által eltöltött vendég éjszakák számában mutatkozik, itt a csökkenés 84,8 százalékos.

A gazdasági összefüggések beláthatatlanok, mivel például a turizmus visszaesésének következtében, markáns visszaesés következett be az erre a periódusra jellemző magas húsfogyasztásban is. A kereslet csökkenésével, tovább csökken az élő jószág ára, ami már a mezőgazdaságot is érzékenyen érinti.

Felmerül a kérdés:

Vajon a bevezetett intézkedések igazolják-e az általuk kiváltott gazdasági hanyatlást? Vajon szükség van-e az egészségügyben bevezetett – sokak által kritizált – intézkedésekre, amely alapján a COVID-fertőzöttekkel való törődést minden más fölé helyezték, a többi beteggel pedig nem az eddig megszokott módon foglalkoznak?

A feltett kérdésekre a válaszokat ,,józan paraszti ésszel” gond nélkül meg lehet fogalmazni.

Kajári Ferenc

Fotó: javno.rs