Az emlékmű-árok a Parlamenttel szemben, az Alkotmány utca végénél kapott helyet és száz méter hosszan, lejtősen vezet le a trianoni öröklánghoz. Két oldalában gránitfalon sorakoznak a Trianon előtti utolsó statisztika szerinti összeírásnak megfelelően a települések nevei. Az 1913-as listában szereplő 12,485 település nevét úgy vésték fel a falakra, hogy azok különböző betűméretéből tudni lehet, a nagyobb betűvel írott települések nagyobb lélekszámúak voltak. Az elhelyezésnél csak arra figyeltek, hogy egymáshoz közeli települések ne kerüljenek a falra egymás mellé és egyforma „sorsolási” eséllyel kerüljön a falra határon inneni és túli név is.

Mivel az Országházat a Kossuth téren semmilyen építmény nem „veszélyeztetheti” láthatóságában, árnyékolással vagy arról való figyelemeltereléssel ezért az emlékhely egyáltalán nem emelkedik ki a földszintből, hanem onnan indulva lehet lesétálni az öt méter mélyen elhelyezkedő, majdnem kocka alakú gránittömbhöz, annak belsejében ég az örökláng. A gránittömb hét részre van szétvágva, de ha ezt előre nem tudja, magától nem veszi észre a látogató; csak azt, hogy pici réseken tud bekukucskálni a lánghoz. A hét rész a hét jelen szomszédot jelképezi, a közép és az örökláng pedig Magyarországot. A gránitkockát körül lehet sétálni, majd újbóli százméteres séta és falnézegetés után elérjük a földszintet. A felszínen kétoldalt egy-egy sávban remélhetőleg tuják fognak nőni, az emlékhely végénél, ahol a mélyben az örökláng van, a felszínen egy összevissza tördelt macskakő borítású „tető” zárja le a kompozíciót.

Az emlékhely a Trianon100 eseménysorozathoz kapcsolódóan került kialakításra, lényegében ez lett volna a korona a rendezvények és alkotások sorában. Az építmény el is készült június 4-re, de a vírushelyzet miatt nem adták át, elhalasztották azt augusztus 20-ra. A mai ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor mondott beszédet.

Történészek még sokáig fognak vitatkozni azon, hogy ez az 1913-as településnév-gyűjtemény mennyire helyénvaló. A VálaszOnline-nak nyilatkozó történész szerint 1913 előtt az Országos Községi Törzskönyvbizottság a történeti Magyarország településneveit hatalmi szóval magyarította. Ezzel azt az érzetet keltették, mintha a magyar etnikum lett volna domináns a Kárpát-medence minden szegletében a történelem folyamán.

A sokszor indokolatlan (helyenként erőszakos) magyarítás több kárt okozott, mint hasznot, ugyanis a trianoni döntés után „vissza is kaptuk” azt keményen az új szomszédoktól. Az utódállamok felhatalmazva érezhették magukat, hogy saját nyelvükre fordítsák a települések nevét, vagy rosszabb esetben töröljék, átírják azokat.

Az emlékhely mai látogatói, úgy tűnik, igen keveset foglalkoznak a történelemmel és csak nézelődnek. Néhányuk megjegyezte, hogy „Orbán megint átadott valami trianonost”, egy kisfiú pedig hiába kérdezgette apukáját, hogy egy-egy település hol van, az nemigen tudott válaszolni. A külföldieknek gőze nincs, hogy éppen egy vadiúj emlékműbe sétáltak be, sehol, semmilyen tájékoztató nincs kihelyezve, semmilyen nyelven (talán később). Van ugyan egy applikáció, amellyel kikereshető, hol és melyik település neve található meg a falakon, de azt is annyira elrejtették a földön a bejárat jobbján, hogy előre tudni kell, hol keresse az ember.

Az emlékhely bizonyára a trendiségre is hajtott, mert sejteni lehetett, hogy a falaknál szelfizők fognak legtöbbet kattintgatni saját településnevükkel.

Száz méter lejtő, aztán száz méter emelkedő

Száz méter lejtő, aztán száz méter emelkedő

Mindenki a „sajátját" keresgéli

Mindenki a „sajátját” keresgéli

Zentát a felső részen kell keresni az északi falon

Zentát a felső részen kell keresni az északi falon

A feliratok mérete a települések lélekszámát tükrözi

A feliratok mérete a települések lélekszámát tükrözi

Megnyílt a Nemzeti Összetartozás Emlékműve Budapesten (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A „Magyar” előtagot különböző időkben viselő, ill. nem viselő városok természetesen azzal együtt jelentek meg

Nagyok és kicsik figyelik az öröklángot a rések között

Kicsik és nagyok figyelik az öröklángot a rések között

Az örökláng bibliai felirata

Az örökláng bibliai felirata

Az emlékmű két oldalán zöldkordont nvesztenek, nehogy beessenek az érdeklődők az árokba

Az emlékmű két oldalán zöldkordont nvesztenek, nehogy beessenek a kíváncsiskodók az árokba

Hogy tudni lehessen: Állíttatta (vagy inkább ásatta?) Magyarország Kormánya

Néhol azért árnyék vetül a múltra

Néhol azért árnyék vetül a múltra

Megnyílt a Nemzeti Összetartozás Emlékműve Budapesten (Fotók: Szappanos Veronika/SZMSZ)