A koronavírusjárvány kitörését követően majdnem 200 kutatócsoport és cég jelentette be, hogy belekezd a védőoltás kifejlesztésébe. Hogy ebben a versenyben nem fog mindenki célba érni, az nyilvánvaló volt akkor is.
Összeállításában a nova.rs portál három ország – Oroszország, Kína és az Amerikai Egyesült Államok – eddigi eredményeire koncentrálva kérdezett szerbiai orvosokat arról, mi a véleményük a kutatásokról, melyik oltóanyag kidolgozásában bíznak leginkább.
A Szputnyik V az első olyan szer, amelyet engedélyezték a forgalmazását Oroszországban. Az oroszok kivételével viszont a világ többi része nem sokat tud a Gamalej intézet által kifejlesztett (állítólagos) oltóanyagról, az orosz cég semmilyen adatot nem tett közzé annak kidolgozását, tesztelésének bővebb részleteiről és a tartalmáról sem.
Kínában egy cég, a CanSino Biologics szabadalmaztatta az oltóanyagát.
Az USA-ban a július végi adatok szerint hat csapat dolgozik a védőoltáson, a szakemberek szerint a Moderna „vezet a versenyben”, ők a tesztelés harmadik fázisában vannak.
Dr. Zoran Radovanović epidemiológus a védőoltásért folytatott versenyt egy Himalájamászó versenyhez hasonlította, amelyben majdnem 200 csapat állt rajthoz.
– A célba érés számít, nem a részidő. A sorrend még majd változik, sokan fel is fogják adni. A leggyorsabbak még csak a táv feléhez közelítenek, de már hallják, hogy az egyik orosz cég, amelyik enyhe hátrányban van hozzájuk képest, bejelenti a győzelmet. Idővel kiderül, mennyire volt ez okos lépés.
Az oroszok ugyanis, a klinikai tesztelés elején, kellő bizonyítékok nélkül regisztrálták az oltóanyagukat, amivel engedélyt adtak annak sorozatgyártására. Időközben a védőoltást még tesztelik, mert eddig csupán 38 önkéntes kapta meg az oltást, ez a számot pedig néhány százszorosára kell növelni. Abban az esetben pedig, ha nem biztosít megfelelő védettséget vagy elfogadhatatlan mértékű mellékhatásai lesznek, elállnak a védőoltástól. Ellenben, ha sikerrel járnak, az oroszok lesznek a legjobb helyzetben, nekik lesz a legnagyobb esélyük, hogy az elsők legyenek a védőoltás gyártásában.
Most erre a turbómeghajtású üzemmódra kapcsoltak a kínaiak is. Pillanatnyilag még mindegyik védőoltás fényévnyire van attól, hogy eleget tegyen a mi gyógyszer és egészségügyi termékeket szabályozó ügynökségünk feltételeinek. Az ő jóváhagyásuk nélkül nem használható Szerbiában az oltás. A teljes bolygó igényeinek kielégítéséhez legalább 5-6 nagy gyártóra lesz szükség. Tehát, mindenki számára jut hely – nyilatkozta Radovanović.
Dr. Nebojša Arsenijević immunológus azt mondja, amíg semmit sem tudunk a vakcinák tartalmáról, addig nem lehet véleménye róluk.
– Ezt nem is fogják megmondani mindaddig, amíg nem érnek a folyamat végére, és akkor már a vakcinák nagy részénél nem lehet meghatározni, mit tartalmaz, ez az elmúlt öt évben bevett gyakorlattá vált. Amíg nem látom, nem mondhatok semmit se, de tudom, kinek szurkolok – az oroszoknak.
Nagy pénzekről beszélünk. A Novartisnak a 2007. és 2008. során megjelent influenza elleni oltáson, amikor fennált egy járvány kitörésének a veszélye, tisztán 32 milliárd eurós haszna volt. Ez egy drágább védőoltás lesz, többen veszik majd fel, így a nyereség már 500 milliárd dollár is lehet. Ez óriási bevétel, még a legfejletteb országok számára is – mondta Arsenijević, aki beszélt arról is, sok kérdés van, de a legfontosabb, hogy mit tartalmaz egy adott védőoltást, ezt kellene megtudni minden esetben.
Azt, hogy miért éppen az oroszoknak „szurkol”, a következőkkel magyarázta.
– Oroszországban másképp közelítenek a tudományhoz, mint a nyugati országokban. Az oroszok képesek sok embert egy helyre koncentrálni, és megcsinálják a dolgokat. A többi cégek, mindegy, kiket alkalmaznak, sok pénzt akarnak, beszámítják a hasznukat is, az oroszok számára pedig úgy tűnik, nem az a legfontosabb kérdés, mennyit akarsz keresni a folyamaton. Ez az én véleményem, lehet, nincs igazam. Annak ellenére, hogy technológiailag sokkal elmaradottabbak, vannak más előnyeik – véli Arsenijević.
Dr. Dušan Popadić immunológus is azon a véleményen van, hogy mindaddig, amíg nem hozzák nyilvánosságra az egy adott védőoltásra vonatkozó adatokat, addig egyikre sem lehet „felesküdni”.
– Az adatok viszont nem elérhetők. Ez a számokról szól, amelyeket én nem láttam.
Egyik vakcináról sem tudok rosszat mondani, de egyiket sem említhetem pozitív szövegkörnyezetben. Maga a tény, hogy valaki elkészített egy védőoltást, gyakorlatilag még semmit sem jelent. Ezek mind olyan nagy államok, amelyek képesek jó védőoltást kifejleszteni, de látnunk kell a bizonyítékokat, hogy az valóban hatékony-e. Mindegyikben megvan a potenciál, de én egyszerűen egyiknek sem ismerem a hatékonyságát – fogalmazott Popadić immunológus.
Eredetiben itt.
Hogy néz ki majd a középiskolai oktatás?
Amikor a szerbiai tanévkezdésről beszélünk, szinte semmit sem állíthatunk, inkább a „pillanatnyi helyzet szerint” megfogalmazást használjuk. Ami a középiskolai oktatást illeti, a pillanatnyi helyzet az, hogy a tanulók két csoportra osztva tanulnak majd, az egyik online oktatások vesz részt, a másik pedig iskolába megy. Hetente váltják egymást a csoportok. A középiskolások (és tanáraik) helyzete azért bonyolultabb talán, mert itt a gyakorlati oktatásról is gondoskodni kell.
A Belgrádi Gimnáziumok Fórumának képviseletében nyilatkozott az N1 tévének Ana Dimitrijević, aki azt mondta, az iskoláknak egyfajta autonómiát adtak, döntsék el, hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez. Mint mondta, a tanárok kénytelenek lesznek minden csoporttal egyik héten a tanteremben dolgozni, a másiknak meg biztosítani az otthontanuláshoz szükséges tananyagot.
– Mindemellett vannak tanulók, akiknek joguk van úgy nyilatkozni, hogy kizárólag online oktatáson vesznek részt, ami a tanulók harmadik csoportját alkotja, nekik is külön tananyagot kell biztosítanunk, hogy tudják követni az oktatást – ecseteli a helyzetet Dimitrijević, hozzátéve, nagyon időigényes lesz mindhárom csoportnak megfelelni.
A középiskolába most induló diákoknak lesz a legnehezebb, mondta.
– Elsősorban azért, mert nem ismerik egymást. Nem ismerik a tanáraikat sem, az osztályfőnöküket sem – mit követelnek tőlük, hogyan oktatnak… Az online oktatás lesz a komplikáltabb, ha a kettő kombinációja lesz, akkor fejlődhetnek e téren is. Számukra stresszes lesz az átállás, a rendkívüli helyzet miatt pedig még inkább… – nyilatkozta Ana Dimitrijević.
Bővebben ezen a linken.
Illusztráció (Fotó: the-scientist.com)
