Magyarország esetében javasolt a legnagyobb arányban pénzügyi büntetést az Unió Csalás Elleni Hivatala az elmúlt négy évben. A strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találták problémásnak. Ez több, mint tízszerese az uniós átlagnak. Az OLAF éves jelentését csütörtökön tették közzé Brüsszelben, írja az EuroNews.

Toronymagasan vezeti Magyarország az Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) éves jelentésében szereplő listát, amely az uniós források felhasználásánál tett pénzügyi ajánlásokról szól. Ebben a rangsorban részletezik, hogy a kifizetéseknél milyen arányban kér korrekciós lépéseket az Európai Bizottságtól az OLAF a szabálytalanságok, illetve visszaélések miatt.

Magyarország esetében a felzárkóztatási alapok és az agrárpénzek 2015 és 2019 közötti összes kifizetésének 3,93 százalékát találták problémásnak és tettek javaslatot büntetésre. Összehasonlításul: az uniós átlag 0,36 százalék, vagyis a magyarországi arány több, mint tízszerese az uniós szintnek.

Messze elmarad Magyarországtól a listán a gyakran rendszerszintű korrupcióval vádolt Románia (0,35 %) és Bulgária (0,33 %) is. Magyarország ezt a listát már az elmúlt két év hasonló jelentéseiben is nagy arányban vezette, vagyis nem csökkent a problémásnak ítélt tételek aránya. A korrekciós lépésekről az Európai Bizottság Regionális ügyekért felelős főigazgatósága dönthet. A múltban azonban ritkán kértek teljes visszafizetést, általában az egyes országon belüli projektek közötti átcsoportosítással oldották meg a helyzetet.

Javított viszont Magyarország a vizsgálatok számát tekintve. 2019-ben mindössze öt ilyen ügy zárult le, ebből kettő esetében javasolt lépéseket a csalás elleni hivatal. A 2018-as éves jelentésben Magyarország vezette ezt a listát kilenc vizsgálattal. Most viszont Magyarország a hatodik helyen szerepel a listán, amelyet Románia vezet 11 üggyel, amelyből 9 zárult ajánlással a hatóságok számára. Olaszország (9 vizsgálat – 7 ajánlás), Görögország (7 vizsgálat – 2 ajánlás), Lengyelország (7 vizsgálat – 4 ajánlás) és Bulgária (7 vizsgálat – 5 ajánlás) is megelőzi Magyarországot.

Az OLAF az egyes ügyek részleteiről nem közöl részleteket, az ajánlásokat is csak az érintett tagállamok hozhatják nyilvánosságra. Így nem tudni azt, hogy mely öt ügyben indult nyomozás Magyarországon.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint azonban két általa kezdeményezett ügy is szerepelhet a magyarországi vizsgálatok között. Az egyik a 2015-ös magyar egészségügyi gigakartell ügyében tett feljelentés. Az OLAF korábban arról tájékoztatta a képviselőt, hogy vizsgálják az ügyet, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal már korábban kiszabott bírságot a Siemensre, a Philipsre és a GE-re is. A másik lehetséges vizsgálat Hadházy Ákos szerint a az uniós pénzből finanszírozott Harmadik Évezred Alapítvány lehet. Itt fiktív módon szerveztek sportnapokat közpénzből, amelyeken csak néhány ember lézengett. A kárérték itt majdnem félmilliárd forint volt.

Javított Magyarország abban, hogy a nemzeti hatóságok milyen arányban tesznek lépéseket az OLAF ajánlásait követően. Ez 2019-ben Magyarországon 47 százalék volt, a tavalyi 45 százalék után.

Ezzel Magyarország a lista középmezőnyében foglal helyet. Tavaly egyébként Ville Itälä OLAF-igazgató találkozót kért Polt Péter Legfőbb Ügyésztől, mert nem volt elégedett azzal, ahogy magyar hatóságok csak elvétve emeltek vádat az OLAF ajánlásai alapján. Január 31-én volt a találkozó, mely után azt közölték, hogy a szervezeteik közti eddigi jó együttműködés további elmélyítésében állapodtak meg.

Nem haladnak az uniós forrásokból pénzelt tiszakécskei beruházások (Fotó: Segesvári Csaba / Átlátszó)