A járványügyi helyzet befolyásolja a 9/11 megemlékezéseket is. Az Egyesült Államokat ért legsúlyosabb terrortámadás 19. évfordulóján zárva tartanak az emlékhelyek és elmaradnak a nagy rendezvények.

Csak az áldozatok hozzátartozói látogathatják ma a New York-i 9/11 emlékhelyet és múzeumot, amely már közel fél éve zárva tart az Amerikát különösen súlyosan érintő koronavírus-járvány miatt. A holnapi naptól ugyan lehet már jegyet váltani a föld alatt kialakított, többszintes múzeumba, de a látogatók számát a negyedére csökkentik le. A Pentagon melletti emlékhely teljesen le van zárva, a nyílt téren kialakított Pennsylvania állambeli “93-as járat” emlékhelyhez pedig a szertartásra csak a hozzátartozókat engedik oda, majd később mások is leróhatják kegyeletüket.

A New York-i 9/11 Múzeum, melynek legtöbb szintje a föld alatt helyezkedik el, a múzeumban helyezték el a még nem azonosított áldozatok maradványait is (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A New York-i 9/11 Múzeum, melynek legtöbb szintje a föld alatt helyezkedik el, a múzeumban helyezték el a még nem azonosított áldozatok maradványait is (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

Donald Trump elnök és demokrata kihívója, Joe Biden mindketten a pennsylvaniai helyszínt látogatják meg idén, míg Mike Pence alelnököt a New York-i emlékhelyhez várják. Joe Biden New Yorkban is megáll egy rövid tiszteletadásra.

Az ikertornyok maradványai 2001. szeptember 11-e után (Fotó: Alexandre Fuchs/AP)

Az ikertornyok maradványai 2001. szeptember 11-e után (Fotó: Alexandre Fuchs/AP)

2001. szeptember 11-én történt az Egyesült Államok elleni legnagyobb terrortámadás, de azt nemcsak Amerika szenvedte meg, hanem a demokratikus államok és az egész civilizált világ is.

 Az al-Kaida iszlamista terrorszervezet által eltérített és a támadáshoz felhasznált négy repülőgép közül kettő a New York-i World Trade Center (Világkereskedelmi Központ) ikertornyait rombolta le, egy a Washington melletti Pentagonba, a védelmi minisztérium épületkolosszisába csapódott. A negyedik gép nem ért célba, mert az utasok meghiúsították a géprablást és lezuhantak Pennsylvania államban, Shanksville közelében. A negyedik célpont a Kongresszus épülete, a Kapitólium lett volna.

A célpontok jelképesek voltak, a támadók így kívánták bebizonyítani, hogy a legerősebbnek és legyőzhetetlennek hitt Amerika is sebezhető.

Aznap a támadásokban közvetlenül 2977 ember vesztette életét, de később még sokkal többen haltak meg a tragédia helyszínein felszabaduló mérgező anyagok okozta megbetegedések miatt vagy a mentési munkálatok közben. Több áldozat maradványait még mindig nem azonosították.

A WTC tornyok helyén épült One World, régebbi nevén Freedom Tower New Yorkban (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

A legmagasabb: A WTC tornyok helyén épült One World, régebbi nevén Freedom Tower New Yorkban (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)

2001 óta jelentősen megváltoztak a biztonságról alkotott elképzeléseink. Egy olyan új világ kezdődött, amelyben hozzá kellett szoknunk a szigorításokhoz hétköznapjainkban és el kellett fogadni, hogy megváltoznak a védelmi rendszerek, a titkosszolgálatok működése és az, hogy a biztonságérzetünk már soha nem lesz a régi.

Azt sem gondolta volna senki, hogy a mai megemlékezésektől egy olyan vírus fogja távoltartani az embereket, amelynek terjedésében ugyancsak tetten érhető politikai felelősség.

Talán sosem voltak olyan aktuálisak Egon Bahr szavai, mint most. A világ egyik legtekintélyesebb biztonságpolitikai szakértője úgy vélte: „A biztonság csak a múltban mindig abszolút, a jelenben relatív, a jövőben pedig kiszámíthatatlan.”

Az ikertornyok helyén kialakított emlékzuhatagok a New-York-i 9/11-emlékhely központi elemei (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)