A jelnyelvnek mindössze három éve van világnapja. Azért ünnepeljük szeptember 23-án, mert a Siketek Világszövetsége (WFD) ezen a napon alakult meg 1951-ben.

Az utóbbi 50 évben a jelnyelvet már önálló nyelvként kell kezelni, de országonként változó, hogy hogyan tekintenek erre a szakemberek. Magyarországon is több évtizedig kellett küzdeni azért, hogy 2009-ben végre hivatalos nyelv legyen, de még akkor sem volt „teljes”. Csak 2020 júliusában szavazta meg az Országgyűlés azokat a változtatásokat, amellyel végre teljes értékű, önálló nyelv lett a magyar jelnyelv. Jövő évtől hivatalos állami nyelvvizsga is tehető belőle.

Minden országnak, minden nyelvnek megvan a saját jelnyelve és ugyanúgy, ahogy a hangzó nyelvnél, itt is létezik egy egységes világnyelv, csak éppen ugyanannyit is ér, mint az eszperantó. A „minden ország”-ot azért kell kiemelni, mert például Mexikóban is a spanyol a hivatalos (hangzó) nyelv, a jelnyelvben mégis külön mexikói nyelvjel jött létre, nem a spanyolországit használják.

Nincs pontos statisztikai adat arról, hogy jelenleg a világon hányan használnak jelnyelvet. Az ENSZ adatai szerint 72 millió siket él a világon, akik több, mint 300 különböző jelnyelven kommunikálnak.

A jelnyelvre sértő azt a szót használni, hogy mutogatás, hiszen ez ugyanolyan teljes értékű, bonyolult rendszerrel bíró kommunikációs eszköz, mint egy hangzó nyelv, van stabil anyanyelvi közössége, saját nyelvtana és szótára. A jelnyelv is alkot mondatokat és összefüggő tartalmú szövegeket. A jelnyelvet ugyanolyan nehéz megtanulni, mint bármilyen idegen nyelvet. A siketek mellett nagyon sok halló is megtanul jelelni, nemcsak olyan családokban, ahol hallássérült él.

A sok jelnyelv esetében ugyanúgy felfedezhető földrajzi származás, de máshogyan, mint egy hangzó nyelvnél. A jelnyelvnél a (főleg európai) iskolákban oktató tanároknak volt nagy szerepük, akik a világ minden tájáról érkeztek és hozták-vitték a tudást, saját módszereiket. A magyar jelnyelv a bécsi iskolából indult, a bécsi iskola pedig nagyrészt a franciáktól származik.

Korábban is léteztek siket iskolák Európában, de az első, komplex, jelnyelven alapuló módszerrel tanító iskola Párizsban alakult 1770-ben. Charles-Michel de L’Épée abbé találta ki azt az ujj-ábécét, amellyel siket híveit tanította, az iskolája olyan sikeres volt, hogy II. József császár elkezdte elterjeszteni a módszert. Így jött létre a bécsi iskola 1779-ben.

A jelnyelvi tolmácsok két módon dolgoznak, vagy a jelelést fordítják beszédre, tehát a hallók és jelelők között közvetítenek; vagy két jelnyelv között tolmácsolnak. Ma már létezik „automata tolmács” is, ez egy olyan kesztyű, amely érzékeli a kézmozgást és azt mobilalkalmazás segítségével hangos szöveggé lehet alakítani.

A siketek világnapját 1958 óta ünnepeljük szeptember utolsó vasárnapján. Mivel közel esik egymáshoz a jelnyelv világnapjával így kialakult egy egész rendezvénysorozat, ez a Siketek Nemzetközi Hete.

„Szeretlek” – A nemzetközi jelnyelv legnépszerűbb szava (FotÓ: Pixabay)