Még el sem temették a szeptember 18-án elhunyt Ruth Bader Ginsburgöt, amikor Donald Trump szombaton megnevezte új jelöltjét az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságába (akit a Szenátusnak kell jóváhagynia). Miközben a jóérzésű amerikaiak már egy hete a Kongresszussal szemközti épület lépcsőin gyászolták az apró termetű, ám roppant érvelőerejű volt bírónőt, a Trump által radikalizált jobboldal örömtáncot lejt, hogy végre 6:3 arányban évtizedekre bebetonozhatja (az ötven éve tartó 5:4 helyett) a roppant fontos testület konzervatív többségét.
A Legfelsőbb Bíróság előtt ugyanis olyan nagy horderejű ügyek állnak, mint a Barack Obama alatt bevezetett egészségügyi reform megsemmisítésének ki tudja hányadik kísérlete, környezetvédelmi rendelkezések eltörlése, valamint a laikus vallási szervezetek kivételezése az egyéni jogok tiszteletben tartása során.
Arról nem is beszélve, hogy Trump már eleve bejelentette, hogy a november 3-án tartandó elnökválasztás eredménye a Legfelsőbb Bíróságon köt majd ki.
Ezért történik, hogy Trump és az őt vakon követő szenátusi republikánus többség Mitch McConnell vezetésével sürgősen fel akarja tölteni a bíróságot, mielőtt Joe Biden – novemberi győzelme esetén – január 20-án átvehetné a hatalmat.
Ennek a lépésnek a szégyenteljessége abból áll, hogy amikor a 2016-os választási évben szintén elhunyt egy főbíró (a konzervatív Antonin Scalia), akkor ugyanez a szenátusi munkaelnök azonnal kijelentette, hogy „választási évben nem hajlandó napirendre tűzni az elnök jelöltjét, mert azt majd a következő elnöknek kell megtennie”. Most viszont azonnal közzétette, hogy a Szenátus gyorsan fog dönteni az új kinevezés ügyében.
A különbség nemcsak ez a totális kétszínűség, hanem az is, hogy 2016-ban nyolc és fél hónappal a választások előtt – február 13-án – üresedett meg egy főbírói szék, amikor még a végső elnökjelöltek sem voltak ismeretesek, az idén pedig szeptember 18-án, tehát mindössze 46 nappal a választások előtt, miközben az ország egyes részein már folyik is a korai szavazás.
Trump új jelöltje (eddig már két főbírót nevezhetett ki) Amy Coney Barrett, alig három évvel ezelőtt lett bíró, szintén Trump javaslatára. 48 évesen az ország történetének legfiatalabb főbírája lehet és akár 45 évig is döntögethet országos ügyekben. Eddigi jogi szakcikkei alapján szélsőségesen konzervatív, egy félig titkos katolikus szervezet tagja, amelyben a nőknek nincs szavuk, mert vagy férjükre, vagy apjukra kötelesek hallgatni.
De országos ügyekben (egészségbiztosítási jog eltörlése, abortusz, fegyverviselési ellenőrzés ellehetetlenítése, környezetvédelem, a vallás újra-összemosása az állammal) nyilván elsősorban a szélsőségesen jobboldali álláspontokat képviselő Trumpra.
Trump és harmadik jelöltje a Legfelsőbb BÍróságba: Amy Coney Barrett. Fehér Ház, 2020. szeptember 26. (Fotó: Alex Brandon/AP)
