Örményország és Azerbajdzsán lassan háborúba sodródik, szégyenletes vita zajlott az amerikai elnökjelöltek közt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök újabb csatát vív Brüsszellel – ezekről írt a héten a világsajtó.
Újra fellángolt a konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között
A moszkvai Kommersant napilap úgy látja, hogy Örményország és Azerbajdzsán „újabb háború előtt állnak”:
„Elszántságra utalnak a vezetők éles nyilatkozatai és a katonaság mozgósítása. Mindkét kormány diplomáciai zsákutcába keveredett és tényeket fabrikál. Ebben a helyzetben Oroszország kulcsszerepet játszhat közvetítőként. A konfliktusban álló felek képviselőivel folytatott első telefonbeszélgetések már meg is történtek. Putyin elnök és Lavrov külügyminiszter kezükbe veszik az ügyet.”
„Újra fellángolt a leghosszabb és leginkább elfojtott konfliktus a Szovjetunió szétesése óta” – írja a milánói Corriere della Sera:
„Örmények az azeriek ellen. Keresztények a muszlimok ellen. Oroszbarátok a törökök ellen.”
Az isztambuli Sabah napilap nem biztos abban, hogy Oroszország kit támogat:
„A közelmúltig úgy tűnt, mintha Moszkva Örményország pártját fogta volna a hegyi-karabahi konfliktusban. De nem világos, mennyire jó a kapcsolat Putyin orosz elnök és Nikol Pashinyan örmény államfő között. Az biztos, hogy Törökország nyíltan Azerbajdzsán oldalára állt.”
Egy férfi vizsgálja a rakétatámadás után betört ablakot Sztepanakert városban, Hegyi-Karabahban. (Fotó: Areg Balayan /PAN/AP)
A bakui Müsavat napilap a külföldi reakciókat összegzi:
„Szinte minden állam arra kéri Azerbajdzsánt, hogy állítsa le katonai akcióit és kezdje el tárgyalásokat. Örményország 30 évvel ezelőtt foglalta el Hegyi-Karabahot, és nem hajlandó visszavonulni ebből a régióból. Az örmény politikusok többször is kijelentették, hogy készek a vérontásra. Ennek ellenére a külföldi lapok elsősorban Azerbajdzsánt kritizálják. Mintha sok külföldi állam nem tudna semmit sem az örmény agresszióról.”
Népszavazást tartottak Svájcban
A svájci lakosok elutasították azt a javaslatot, amely korlátozta volna az Európai Unió állampolgárainak svájci letelepedését és munkavállalását. Neue Zürcher Zeitung a népszavazás eredményéről így ír:
„Az Európai Unió intézményi megoldást sürget annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség piacát alkotó nem uniós tagállamokra is érvényesek legyenek a gazdasági szabályozások. Keretmegállapodás nélkül Brüsszel nem hajlandó új megállapodást kötni Bernnel a piacok további megnyitásáról.”
A szintén Zürichben megjelenő Tages-Anzeiger napilap számára egy dolog biztos:
„A kétoldali megállapodások csak a gazdasági együttműködésre jelentenek igent. Ugyanakkor Svájcban a politikai együttműködésről szóló igény növekvő elutasításra talál.”
Tovább erősödik a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége
Donald Trump amerikai elnök Amy Coney Barrett konzervatív jogászt jelölte a Legfelsőbb Bíróság új tagjának, és még a november 3-i elnökválasztás előtt szeretné kinevezni. A Jutarnji List zágrábi napilap ezt így látja:
„A hithű katolikus Amy Coney Barrett ellentéte az elődjének, Ruth Bader Ginsburgnak. Barrett-tel a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége tovább erősödik.
Az elmúlt négy évben világossá vált, hogy a republikánusok mindent megtesznek a hatalmuk fenntartása érdekében. Ennek egyértelmű jele a Legfelsőbb Bíróság jobbra tolódása.”
„Barrett jelölése több hetes vitát válthat ki az elnökválasztás hajrájában” – írja a varsói Gazeta Wyborcza napilap, és a megfigyelését ezzel indokolja:
„Trump jelöltjét a szenátusnak kell megerősítenie, amelyben a republikánusok többséggel rendelkeznek. Két republikánus szenátor kijelentette ugyan, hogy Ginsburg utódjáról csak a novemberi elnökválasztás győztese határozhat, de a republikánusoknak még így is meg van a lehetősége arra, hogy Barrett-tet megválasszák.”
A kritikusok attól tartanak, hogy Barrett személye sokáig biztosítja majd a konzervatívok uralmát az amerikai ítélkezési gyakorlatban. A tokiói Asahi Shimbun másként vélekedik:
„Nem biztos, hogy Trump terve teljesül. Barrett jelölése azt jelentheti, hogy november 3-án többen szavaznak majd a vártnál, főleg fiatal nők, akik kétségkívül nem Trump szimpatizánsai.”
Adót csalt az amerikai elnök?
A New York Times adócsalással vádolja az amerikai elnököt:
„Donald J. Trump 750 dollár szövetségi jövedelemadót fizetett abban az évben, amikor megnyerte az elnökválasztást. A Fehér Házban töltött első évében további 750 dollárt jövedelemadót fizetett.
[Trump azonban] az előző 15 év alatt 10 éven át egyáltalán nem fizetett jövedelemadót – főleg azért, mert sokkal nagyobb vesztességről számolt be, mint amennyi jövedelme volt.
Mivel az elnök újraválasztási kampányt folytat és a közvélemény-kutatások szerint fennáll a lehetőség, hogy elveszti a választásokat, pénzügyi stresszhelyzetbe kerülhet a több százmillió dolláros adóssága miatt. Trumpra akár hosszabb bírósági eljárás is várhat a közeljövőben. A hátrányos ítélet akár több mint 100 millió dollárba is kerülhet majd neki.”
Donald Trump elnök a közönség közé hajítja a sapkáját (Fotó: Erin Schaff/The New York Times)
Mindenki csak vesztett az elnökjelöltek vitájával
A New York Times beszámolt Donald Trump és Joe Biden televíziós vitájáról:
„Az elmúlt hetekben Trump elnök félreérthetetlenül világossá tette, hogy november 3-án a választópolgárok számára csak két lehetőség adott, és Joe Biden megválasztása nem tartozik ezek közé.
Az elnök ismét bejelentette, hogy vagy újraválasztják vagy nem ismeri el a szavazást. Egyszerűen azt állítja, hogy minden postai szavazólap érvénytelen. Ha ez így van, akkor a választás eredményéről végső soron csak az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága vagy a képviselőház dönthet.
Nem mondható el elég egyértelműen: demokráciánk szörnyű veszélyben van. Sokkal fenyegetettebb helyzetben, mint a polgárháború alatt volt, veszélyeztetettebb állapotban, mint Pearl Harbour után, a kubai rakétaválság vagy a Watergate-botrány idején.”
A Washington Post így reagál erre a vitára:
„Csak Trump volt jelen a vitában. Ismét úgy mutatkozott meg, ahogyan megismertük. Személyiségének semmi új aspektusét nem mutatta meg. Kihívója, Joe Biden egyre fáradtabbnak tűnik. Ez azonban nem csoda: Trump folyamatos megszakításai feldühítették. […] Ha a jelenlegi közvélemény-kutatások helyesek, akkor Biden továbbra is az emberek többségének támogatását élvezi.”
A londoni The Guardian c. napilap szintén elítéli a vitát:
„Az elnökjelölti vita egyértelmű győztese: Hszi Csin-ping. A vesztes az amerikai közönség volt. […] A vita megmutatta, hogy Trump újraválasztása katasztrófa lenne, valamint azt is, hogy Trump ellenfelei még mindig nem tudják, hogyan kell őt legyőzni. Trump sem a választás, sem a vita szabályait nem fogadta el. […] A leváltása azonban nem oldaná meg az ország problémáit: ő éppen annyira tünet, mint ok is. De távozása minden megoldásnak a kezdetét jelentené.”
„Beteg demokrácia”
Orbán Viktor lemondásra szólította fel Věra Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Orbán Viktor szerint Věra Jourová a magyar kormány kritizálásával túllépte a hatáskörét. Jourová azt mondta, fenyeget egy »beteg demokráciára« rémképe, hiszen a magyar médiákban már alig van kritika a kormánnyal szemben, a szabad véleménynyilvánítást pedig korlátozzák. Orbán erre azt válaszolta, hogy ez »sértés« a magyarok ellen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságának elnöke azonban bizalmáról biztosította a helyettesét.”
Beteg a magyar demokrácia, írja az Élet és irodalom (ÉS):
„[Beteg demokrácia?] Akár hiszi Varga Judit [magyar igazságügyi miniszter], akár nem, a helyzet rosszabb.
A magyar kormány, élén a kormányfővel, mindent meg is tesz, hogy a polgárai sem most, sem a későbbiekben ne jussanak valós információkhoz. Ne tudják meg és ne is gondoljanak bele, mekkora korrupciós szörnyeteg uralja az országot.
Hogy a sajtó túlnyomó részét egy Kossuth-díjjal jutalmazott, kormányközeli szaktárs tervei szerint jogilag máig aggályos körülmények között domesztikálták. Továbbá ne tudja meg a lakosság, hogy a kormányzati pozícióban lévő emberek miket engednek meg maguknak állami, esetleg oligarchátusi pénzen.
Mindeközben leszakadó térségekben tengődik a lakosság jelentős része csak azért, mert a kormányfőnek nincs intellektuális kapacitása, hogy egyáltalán felfogja, mi történik ott, arra meg tehetsége, hogy mit kellene tenni. Helló röfikre futja.”
Örmény katona Hegyi-karabahban (Fotó: Örmény Védelmi Minisztérium / Twitter)
