A koronavírus-járvány miatt 100 millió ember kerülhet mélyszegénységbe; a thaiföldi elégedetlenséget már nem lehet elnyomni; Magyarország beszállt az amerikai elnökválasztási kampányba – erről írt a héten a világsajtó.
Koronavírus és mélyszegénység
„Tilos a szórakozás”, írja a koblenzi Rhein-Zeitung, és felszólítja a fiatalokat, hogy szigorúan tartsák be az egészségügyi szabályokat:
„Ennek a világjárványnak az az egyik ellentmondása, hogy hosszú távon azok szenvednek tőle a legsúlyosabban, akik sebezhetetlennek vélték magukat. Angela Merkel joggal fordult a fiatalabb generációhoz, felelősséget és szolidaritást követelve tőlük.”
A Washington Post a nagy mértékű szegénységre figyelmeztet:
„A pandémiák mindenkit érintenek: gazdagokat és szegényeket, feketéket és fehéreket, városi és vidéki lakosokat. A koronavírus még az amerikai elnököt is megfertőzte… Emellett azonban a vírus az évtizedek óta fennálló gazdasági egyenlőtlenségeket tovább mélyítette, mind globálisan, mind az Egyesült Államokban. A Világbank becslései szerint ebben az évben mintegy 100 millió ember kerül mélyszegénységbe.”
Egy terrorista meggyilkolt egy francia történelemtanárt
A párizsi Le Monde napilap Samuel Paty francia történelemtanár lefejezését kommentálja:
„Csaknem hat évvel a Charlie Hebdo [francia szatirikus újság] elleni támadás után a véleménynyilvánítás szabadságát ismét barbár támadás érte. […]
Meggyilkoltak egy férfit, mert az óráin a gondolkodás, a beszéd, az írás és a rajzolás szabadságát tanította. De a szabadság ezen eszméit továbbra is tanítani kell, hisz ezek hazánk alapvető értékeinek részei, és a történelmünk, az identitásunk és a kultúránk középpontjában állnak.
[…] A franciák megtanultak a terrorizmus fenyegetésével együtt élni. De valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy mennyire sérülékeny ez a szabadság.”
„Charlie Hebdo karikatúrái provokálnak. Sokkolhatnak is. Nem kell kedvelni, de el kell viselni őket” – állítja a Neue Zürcher Zeitung, és így folytatja:
„A történelemtanár ezt világossá akarta tenni a hallgatói előtt. Franciaországot megdöbbentette, hogy az életével kellett fizetnie. A támadás az iskola, az intézményrendszer ellen is irányult, amelynek feladata a köztársaság értékeinek közvetítése.”
„Egy demokráciában el kell viselni a valláskritikát, sőt a gúnyolódást is” – írja az oszlói Verdens Gang bulvárlap, majd hozzáteszi:
„Mindez kellemetlen lehet, de nem lehet rá erőszakkal felelni. Remélni szeretnénk, hogy tanárainkat nem rettentik el a vitás kérdések tárgyalásától.”
„A francia történelemtanár meggyilkolása szörnyűséges cselekedet, amely mindannyiunkat érint, mert a fanatikusok nemcsak Franciaországban fenyegetik a véleménynyilvánítás szabadságát” – állítja a stockholmi Expressen napilap, majd hozzáteszi:
„A politikusok, karikaturisták, művészek és újságírók mellett most már a tanárok is célpontjai az iszlamista merényleteknek, amelyek ugyan ritkultak az Iszlám Állam bukását követően, de a fenyegetés továbbra is létezik.
A Londonban megjelenő Rai Al-Youm arab nyelvű napilap az esetet így értékeli:
„A párizsi bosszú szörnyűsége megtorpanásra kényszerít minket. Ez annál is inkább igaz, mivel az elkövetőt a szokásos módon tették el láb alól, így csak arról a bűncselekményről van tudomásunk, amely Franciaország biztonsági érdekeit szolgálja. Nem tagadható, hogy a tett brutális és elítélendő. […]
Nyilvánvaló, hogy a Nyugat az iszlámot tekinti a legnagyobb és az utolsó ellenfelének. A folyamat, amely a 12. században kezdődött II. Orbán pápával, a gyarmatosító politika része, és ma átfogó politikai, gazdasági és kulturális jelleget ölt.”
Az isztambuli Milliyet napilap élesen bírálja a francia elnök reakcióját:
„Hogyan jön Macron ahhoz, hogy megvádolja az iszlámot és a muzulmánokat, és »iszlám terrorról« beszéljen, mielőtt minden erre vonatkozó kérdés tisztázódott volna? Ez csak az úgynevezett Iszlám Államot szolgálja. Nem véletlen, hogy több mint hatezer francia csatlakozott az ISIS-hez.”
A budapesti Népszava így ír az eset kapcsán:
„A párizsi Sorbonne-on szerdán emlékeznek Samuel Patyra, a csecsen iszlamista által pénteken meggyilkolt tanárra. […] A tanár meggyilkolása óta 80 olyan bejelentés érkezett, amely az Interneten terjesztett gyűlöletbeszédre utal, közölte a belügyi tárca vezetője. Ezek közül többen a csecsen terroristát dicsőítették brutális módon elkövetett gyilkosságáért. Darmanin [a francia belügyminiszter] azt is közölte, hogy több radikális csoportosulást is górcső alá vesznek. A rendőrség eddig 11 személyt vett őrizetbe a gyilkosság kapcsán.”
Az elégedetlenséget már nem lehet elnyomni
Bangkokban ismét emberek ezrei tiltakoztak a kormány ellen, miközben kiderült, a thaiföldi király az ideje nagyobb részét Bajorországban tölti. A thaiföldi Bangkok Post így ír erről:
„Ezek a tüntetések különböztek az előzőktől: ezúttal főleg fiatalok és diákok tiltakoztak. Ugyanakkor a tüntetéseknek nem voltak vezetői, mivel a többségük már börtönbe került. A hatalmas tömegtüntetések békésen és rendezetten zajlottak a főváros három különböző helyszínén […].”
„Az elégedetlenséget már nem lehet elnyomni” – írja a kínai nyelvű szingapúri Lianhe Zaobao napilap:
„A thaiföldiek Prayut miniszterelnök lemondását követelik, aki katonai puccsal került hatalomra. Az alkotmány módosítása mellett a királyi ház hatalmának korlátozását is követelik a tüntetők.”
A dán Jyllands-Posten napilap szorgalmazza, hogy az uniós államok álljanak a tüntetők pártjára:
„A fenségsértés nem bűncselekmény Dániában, és ez jól van így. Thaiföldön másképp néz ki a helyzet: ott akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat, aki megsérti a királyt. A bangkokiak ennek ellenére hónapok óta tiltakoznak a katonai diktatúra és immár a király ellen is, aki az év nagy részét egy bajor szállodában tölti. A békés tüntetők tiltakozása bátor és örvendetes.
Az európaiaknak diplomáciai nyomás alá kell helyezniük a királyt, hiszen az hozzájárulásával áll az ország élén a katonákból verbuválódott kormány.”
A thaiföldi tüntetésekkel kapcsolatban a londoni Times napilap ezt írja:
„Miután Maha Vadzsiralongkorn (X. Ráma) király megváltoztatta a thaiföldi alkotmányt, hogy régens kinevezése nélkül is uralkodhasson a külföldi tartózkodása ideje alatt, a német kormány ráébredt, kit rejteget az országban. […] A thaiföldi demonstrálók követelései szerények: nem a monarchiát akarják megdönteni, csak demokratikus ellenőrzés alá akarják vonni. A thaiföldi tüntetőket már régóta azzal riogatják, hogy a kormányzás megújításának szándékával destabilizálhatják az ázsiai ország virágzó gazdaságát. De Thaiföld gazdasága már nem virágzik…”
Uram, ne engedélyezzél szoros választást
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Magyarország élesen támadja Joe Biden amerikai elnökjelöltet:
„Szijjártó Péter magyar külügyminiszter rendkívül éles szavakkal támadt Joe Bidenre. Szijjártó magyarázatot követelt Bidentől arra, hogy alelnökként csakugyan nyomást gyakorolt-e arra az ukrán ügyészre, aki Biden fiának ukrajnai ügyében nyomozott. Szijjártó amiatt reagált ilyen élesen, mert Joe Biden azt találta mondani, hogy
Látjuk, mi történik Belaruszban, Lengyelországban és Magyarországon, hogyan szaporodnak az önkényuralmi rendszerek a világban, az elnök pedig keblére öleli a világ összes banditáját.
[Vagyis Biden nem is mondott semmi konkrétat Magyarországról – A szerk. megj.]
Arról a kérdésről, hogy mi történhet egy ellentmondásos elnökválasztási eredmény esetén, a Los Angeles Times azt írja:
„Valamivel több mint két héttel az elnökválasztás előtt valódi lehetőséggé vált az az egykori gyenge spekuláció, hogy ellentmondásos eredmény születhet november 3-án. Valószínűnek tűnik, hogy Trump elnök megkérdőjelezi a választás legitimitását, ha Joe Biden demokrata jelölt szoros versenyben győz – de meglehet akkor is, ha földcsuszamlásszerű győzelmet arat. […] A kongresszus, a bíróságok és igen, Trump republikánus párttársai nem engedhetik meg neki, hogy
ellenszegüljön a választási eredménynek vagy kétségbe vonja a választásokat.
Minden amerikainak emlékeznie kell a választási tisztviselők imájára: »Uram, ne engedélyezzél szoros választást.«”
Mélyszegénységben élő férfi New Yorkban (Fotó: Julie Jacobson/AP)