Több mint 300.000 külföldön dolgozó szerbiai állampolgár számíthat egy újabb költségre, amennyiben az adóhatóság úgy dönt, hogy szigorúan betartja a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. A jogszabály 7. cikkelye szerint a szerbiai rezidens köteles személyi jövedelemadót fizetni a Szerbiában és a más országban megvalósított jövedelem után egyaránt.

Egy 1000 eurós fizetés esetén 400 eurót, vagy annál valamivel kisebb összeget kellene adó címén befizetni.

Tehát minden szerbiai állampolgár, aki rezidensnek számít, köteles befizetni a személyi jövedelemadót és a többi járulékot, függetlenül attól, hogy fizetését itthon, vagy külföldön kereste-e meg, figyelmeztet a Blic Biznis.

A szerb jogszabály gyakorlatilag kötelezi a munkavállalót, hogy itthon fizesse a jövedelemadót, a nyugdíj- és rokkantbiztosítást, illetve az egészségbiztosítást. Ugyanakkor lehetőség van mindezt kedvezőbben is megúszni. A Szerbiában fizetendő adó alól részleges felmentést kaphatnak az érintettek, két feltétellel.

Az egyik, ha Szerbia az adott országgal egyezményt írt alá a kettős adóztatás elkerüléséről, a másik pedig az, hogy a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy az adót külföldön már kifizette. Így például, ha a vendégmunkás munkaadója az adott ország költségvetésébe 50 eurót fizetett be jövedelemadó címén, Szerbia pedig 85,9 eurót követel az érintettől, akkor Szerbiában csak a különbséget, vagyis 35,9 eurót kell befizetni.

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 313.411 szerb állampolgár tartózkodik munka jelleggel külföldön, ami a lakosság 4,2 százaléka. Az adatok azt mutatják, hogy főként a fiatalok mentek el. A szerbiai emigránsok átlagéletkora 34,7 év, ami jóval alacsonyabb, mint az ország lakosságának átlagéletkora, ami 42,2.

Egyébként, ami a Szerbiából Európába elszármazottak teljes számát illeti, Németországban 450.000, Ausztriában 300.000, Svájcban mintegy 200.000, az Egyesült Királyságban pedig 80.000 szerbiai származású vendégmunkás tartózkodik. A tengerentúlra és Ázsiába mintegy 120.000 szerbiai polgár költözött, jelentős számban Ausztráliába.

A törvényben definiált „rezidens” az olyan személyre vonatkozik, aki Szerbia területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, vagy üzleti és hétköznapi tevékenysége túlnyomó részt Szerbiához kötődik, illetve aki 12 hónap leforgása alatt megszakításokkal, vagy anélkül 183, vagy több napot tartózkodik Szerbiában.

A Blic Biznis cikke rámutat, hogy sokan vannak olyan ingázók, akik 90 napos munkát vállalnak valamely EU-s országban, majd hazatérnek, és egy idő után újabb, ideiglenes munkát vállalnak el.

A cikk leszögezi, hogy mindazokra, akik akár már tíz éve Ausztriába, vagy Németországba költöztek, és mindvégig ott dolgoztak, jövedelmet valósítottak meg és adót fizettek, ugyanakkor nem jelentkeztek ki szerbiai lakcímükről, Szerbiában további kötelezettségek várnak. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik idénymunkát vállalni járnak valamely uniós országba.

Illusztráció (Fotó: N1)