A világsajtó az elmúlt napokban a megállapodás nélküli Brexit lehetséges következményeit fontolgatta, de foglalkozott az új amerikai védelmi miniszterrel és az Európai Unió elfogadott költségvetésével is.
Brexit: nincsen megállapodás
„Meg kell akadályozni a megállapodás nélküli Brexitet”– írja a The Sunday Times hetilap az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti megállapodásról szóló tárgyalások kudarca kapcsán:
„A megegyezés nélküli kilépés mindkét fél számára kedvezőtlen lenne. Az Egyesült Királyságban vélhetőleg tovább nőne a munkanélküliség és a járvány még súlyosabban érintené a gazdaságot: még akkor is, amikor az oltások miatt bizonyos optimizmussal lehet a jövőbe tekinteni.
A bizonytalan légkörben a skót függetlenségi törekvések még inkább megerősödhetnek. Az EU-ból való kilépés azonban nem jelentheti a királyság felbomlását. Mindkét félnek törekednie kell a megállapodás nélküli Brexit elkerülésére.”
A Brexit átmeneti szakaszát követő időszakra vonatkozó kereskedelmi megállapodásról a brüsszeli De Standaard napilap a következőket írja:
„Boris Johnson miniszterelnöknek és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tárgyalásai elakadni látszanak. Nem tűnik valószínűnek, hogy január 1-je után is folytathatók a tárgyalások, ha addig nem sikerülne megállapodásra jutni. Rossz nyelvek szerint Emmanuel Macron francia elnök arra törekszik, hogy a britek megérezzék a megegyezés nélküli kiválás súlyát.
A mostani fönnakadások a Calais-csatorna előtt csak a káosz kezdetét jelentik.
Nem zárható ki az 1970-es tőkehalháborúhoz hasonló összecsapás sem.”
A varsói Gazeta Wyborcza így ír a Brexit-vitáról:
„Újra és újra halljuk, hogy a december 31-i határidő végleges és megváltoztathatatlan, és hogy eljön a kemény Brexit, ha addig nem írnak alá egy megállapodást. Ámen. Vagy talán az év végéig mégsem fog semmi sem történni? Végül is a végleges Brexitet már többször elhalasztották… Nem szabad elfelejteni – ez nem játék. Éppen ellenkezőleg: a Brexit és annak következményei mélyen átalakíthatják az Európai Uniót és a NATO-t, és negatív hatással lehetnek az egész Nyugatra.”
Az Irish Independent felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy végre az állampolgárok érdekeit is vegyék figyelembe:
„A kereskedelmi megállapodás 98 százalékban készen áll. Tehát íme egy üzenet mindkét fél felelős vezetőinek: lépjenek túl önmagukon, és teremtsenek egy megállapodást az üzletemberek, a gazdák, a munkások és az összes állampolgár számára! Hetek óta ugyanazok a viták akadályozzák meg a megállapodás megkötését. Nyilvánvalóvá lett, hogy minden lehetséges megállapodás korlátozott és gyenge lesz. Ez nagyon sajnálatos, de ezen nem lehet változtatni. Még egy rossz üzlet is jobb, mint egy megállapodás nélküli Brexit!”
Donald Trump 2024-re készül?
Az amszterdami de Volkskrant c. napilap Trump elnök választási vereségének következményeiről ír:
„Illúzió azt hinni, hogy Trump mérsékeli hangnemét, ám immár a 2024-es választásokra való jelöléssel kacérkodik. Sajnos nem valószínű, hogy vezető republikánusok nyíltan felszólalnának ellene, és egyértelműen kijelentenék, hogy Trump elvesztette a választásokat. Georgiában hamarosan két szenátusi mandátum lesz a tét, belső viaskodásokkal pedig most nem gyengítheti magát a Republikánus Párt.”
Donald Trump: Megy is. Jön is?! (Fotó: Carlos Barria/Reuters)
A moszkvai Nesavisimaya Gaseta napilap Puskint idézi Trump kapcsán:
„Az Egyesült Államokban megkezdődött a hatalomátadás folyamata, és biztosak lehetünk abban, hogy a jelenlegi elnök posztja meg fog üresedni.
Ennek ellenére idézhetjük Puskint Trump kapcsán:
»Nem megyek túl messzire.«
Joe Binden már megígérte, hogy visszatér sok mindenhez, amitől Trump elfordult: többek között a párizsi klímamegállapodáshoz és az Egészségügyi Világszervezethez. A világjárvány idején azonban a belpolitika a prioritás az új kormány számára.”
A tigrisek megszelídültek
A londoni Financial Times kritizálja a német kancellár szerepét az EU költségvetési vitájában:
„Lengyelország és Magyarország vezetőinek dacolása valószínűleg Angela Merkelnek szólt, aki az Európai Unió egysége mellett állt ki, és szemet hunyt Varsó és Budapest visszaélései felett. Az Európai Uniónak határozott álláspontot kell képviselnie, Merkel kancellárnak pedig választania kell a két oldal között.”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a költségvetés elfogadását megelőző megállapodás a pénzről szól – emiatt egyezett meg végül az Európai Unió, valamint Lengyelország és Magyarország.
„Lengyelország és különösen Magyarország kormánya telekiabálta az Uniót az elmúlt hetekben. Sőt, ez a két ország az Európai Unió többi tagállamai elleni visszavágás céljából támogatásáról biztosította egymást. Alig néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor még nem volt hajlandó elfogadni a megállapodást, szerdán azonban már szívélyesnek mutatkozott. A tigrisek megszelídültek.
Ugyanis az EU a nyilatkozatával nem mond le a követeléseiről.
A jövőben a közösségi alapból történő kifizetések továbbra is össze fognak kapcsolódni a jogállamisággal. A nyilatkozat ezt a mechanizmust nem érinti.
Csak annak alkalmazása késik majd kissé. Ez azonban indokolt is: az új eljárásnak időt kell hagyni.
Máskülönben az, hogy mennyire jó a mechanizmus, nem a jövőbeli kihágások számától függ, hanem az elrettentő erejétől.
Az Európai Unió számára eljött az igazság pillanata. A legfontosabb tanulság: a pénz továbbra is legjelentősebb motivációs tényező.”
Magyarország álláspontja érthető, írja egy másik cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amit azzal magyaráz, hogy az „az uniós pénzek nélkül Magyarország olyan helyzetben lenne, mint Moldávia”. Így folytatódik a cikk:
„Magyarország az Unió kedvezményezettje. A magyarországi bruttó hazai termék körülbelül 4 százaléka az EU-tól származik.
Ezzel Brüsszel – a szándéka ellenére – maga pénzeli az autoriter magyarországi rendszert.”
Austin generális lesz Biden védelmi minisztere
A Washington Post megkérdőjelezi Lloyd Austin alkalmasságát:
„A legtöbb hivatásos tisztségviselőhöz hasonlóan Lloyd Austinnak sincs tapasztalata arról, miként működik a védelmi minisztérium. Austin nagyon jól ismeri a Közel-Keletet, Ázsiát azonban nem, ahol Kína térnyerése jelenti a legnagyobb veszélyt az amerikai nemzetbiztonságra. Ugyancsak ismert, hogy ódzkodik a médiaszereplésektől és hadilábon áll a sajtóval is.”
A sanghaji Jiefang Ribao napilapnak hasonló aggodalmai vannak:
„Ebben a politikai pozícióban más képességekre van szükség, mint a hadszíntéren.
A tábornok közvetlenségéről ismert és bizonyosan erős vezetői képességekkel rendelkezik, de vajon van-e ezen kívül diplomáciai képessége is? Képes lesz-e meggyőzni a Kongresszus szkeptikus tagjait, akik a védelmi költségvetés csökkentését szorgalmazzák?”
Csoportkép az Európai Tanács tagjairól: Angela Merkel német kancellár, Mateusz Morawiecki lengyelkormányfő,Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia államfő, Orbán Viktor miniszterelnök. (Fotó: az ET sajtószolgálata/Handout)
