A koronavírus elleni vakcináról gyűjtött össze gyakran felmerülő kérdéseket Kemenesi Gábor, a pécsi virológuscsapat tagja, aki a videójában a legnagyobb tévhiteket és aggodalmakat cáfolta meg, s a videóból szemezgetett a 444.hu, amely az alábbi összeállítást tette közzé:
1. Miért sikerült gyorsabban kifejleszteni ezeket a vakcinákat, mint a korábbiakat?
Kemenesi szerint nem a mostani fejlesztések gyorsak, hanem az eddigiek voltak lassúak. Segítette a kutatókat, hogy voltak előzetes ismereteik a korábban feltűnt koronavírusokról, és az adminisztrációt is sikerült felpörgetni. Egy világjárvány idején, óriási anyagi ráfordítások mellett nem okoz gondot szakembereket, tesztalanyokat gyűjteni a fejlesztéshez, ráadásul a folyamat végén, az engedélyezés is gördülékenyebben zajlott. Ettől még ugyanolyan pontossággal csinálták végig a tesztelési fázisokat, ahogy más vakcináknál. Igaz, hogy korábbi védőoltások akár tíz évig is készültek, de nem azért, mert tíz évig követtek volna negyvenezer tesztalanyt. Ehelyett a fejlesztés más szakaszait sikerült felgyorsítani.
2. Okoz-e meddőséget?
Nem. Egy interneten terjedő nézet szerint a koronavírus tüskefehérjéje nagyon hasonlít a méhlepény egy kulcsfontosságú fehérjéjére, így a vakcina tévedésből az ellen is kiválthatja az immunitást, meddőséget okozva.
Kemenesi szerint egyrészt nagyon kicsi a hasonlóság a két fehérje közt, ha az őket alkotó aminosavak sorrendjét, és az így felépült struktúrájukat nézzük. Másrészt, ha a szervezetben olyan immunitás alakulna ki a koronavírussal szemben, ami egyúttal meddőséget okoz, már észrevettük volna a megfertőződött embereknél, akikben kialakult a természetes immunitás.
3. Mi van az allergiás reakciókkal?
Világszerte több mint négymillió ember kapta meg az engedélyezett, mRNS-alapú vakcinát. Az Egyesült Államokban az első héten 600 ezer embert oltottak be, közülük egy került kórházi megfigyelés alá, utólag kiderült, hogy nem a vakcina miatt. Közben 120 ezren kerültek kórházba a fertőzés miatt, és húszezren haltak meg.
Nagyon kevés esetben találkoztak allergiás reakcióval, annyira ritkán, ami más vakcinák esetében is megszokott. Ezek az új típusú vakcinák ráadásul nem tartalmaznak olyan különleges komponenst, adjuvánsokat, amik más vakcinák esetén erősebb reakciót szoktak kiváltani.
Ettől még fontos kivizsgálni ezeket az eseteket, de egyelőre nem tudni, mi váltja ki az allergiás reakciót. Kemenesi szerint elképzelhető, hogy a négyféle lipid, vagyis zsírmolekula egyike, amibe az mRNS-t „csomagolták”.
4. Akik nem kaphatnak, miért nem kaphatnak?
Magyarországon is ismert, hogy várandósoknak és azoknak, akik a következő 2-3 hónapban terveznek gyereket, nem ajánlják az oltást. Kemenesi szerint ennek egyszerűen az az oka, hogy az eddigi klinikai vizsgálatok nem foglalkoztak kiemelten ezekkel a csoportokkal, további tesztekre van tehát szükség.
Akik pedig mostanában estek át a fertőzésen, három hónapig valószínűleg védettséget élveznek, így ráérünk addig beoltani őket. Ha már most elegendő vakcina lenne mindenki számára, ők is azonnal megkaphatnák.
5. Mitől véd pontosan a vakcina?
A súlyos megbetegedést és a kórházba kerülést nagyon jó eséllyel elkerülhetjük, akárcsak az enyhe megbetegedést. Az viszont csak a következő időszakban derül ki, megfertőződhetnek-e azok, akik megkapják az oltást, és továbbadhatják-e a vírust másoknak. (Forrás: 444.hu)
