Ami itt következik, az egy végtelenül szubjektív, igazságtalanul hiányos és maximálisan hevenyészett „Top 10”, az én személyes sikerlistám, a számomra pozitív értelemben legmeghatározóbb, legjobb, legfontosabb vajdasági magyar közéleti, kulturális történésekkel, teljesítményekkel és termékekkel – időrendben és nem fontossági sorrendben.

  1. Mezei Szilárd harmadik díjat kapott a luxemburgi Artistes en Herbe nemzetközi zeneszerzői szemlén – A zentai zeneszerző a Concerto for Flutes (Versenymű fuvolákra) című kortárs zenei darabjáért érdemelte ki az elismerést. A szóban forgó művet 2018-ban mutatta be először a Szegedi Szimfonikus Zenekar Szegeden és Magyarkanizsán.
  2. Összefogás Pál Gajódi Olivér gyógykezeltetéséért – A rendkívül súlyos gerinc eredetű izomsorvadásban szenvedő, egyéves, bajmoki kisfiún csak egy csillagászati összegű, 2.ooo.ooo eurós génterápia és gyógyszer segíthetne. Az eset kapcsán rég vagy talán még soha nem látott közösségi összefogásnak lehettünk tanúi már hónapok óta.
  3. Megjelent az Üvegplafon? – Vajdasági magyar (értelmiségi) női perspektívák című kötet – „Az Üvegplafon? a vajdasági magyar női identitást kutatja az 1990-es évek tükrében. Sikeres közéleti személyiségként szereplő nők történeteinek könyve ez, akik jelenleg a művészetek, a média, a társadalom- és humán tudományok terén tevékenykednek” – írja előszavában a kötet szerkesztője, Lendák-Kabók Karolina.
  4. Online konferenciát tartottak A vajdasági magyarok eszme- és társadalomtörténete (1945–1989) címmel – A konferencia témái szorosan kapcsolódnak azokhoz a tanulmányokhoz, amelyek a 2018-ban megjelent, Losoncz Márk és Rácz Krisztina által szerkesztett A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése 1989–1999 és az ugyanők szerkesztette, 2019-ben megjelent A jugoszláviai magyarok eszme- és politikatörténete 1945–1989 c. tanulmánykötetekben láttak napvilágot. A tanácskozáson túlnyomórészt vajdasági magyar kötődésű társadalomkutatók, filozófusok, irodalmárok és történészek vettek részt.
  5. Gazsó Orsolya Junior Prima díjat kapott – A Junior Prima díjat 2007 óta ítélik oda a kiemelkedő teljesítményt nyújtó harminc év alatti fiataloknak több kategóriában.  Magyar sajtó kategóriában a szabadúszóként dolgozó Gazsó Orsolya az első vajdasági díjazott; rádióműsort és riportfilmeket készít, emellett pedig rendszeresen jelennek meg írásai egy nemzetközi női magazinban.
  6. Benedek Miklós kapta a Koncz István-díjat – A Vajdasági Írószövetség díját a bírálóbizottság a költő eddigi köteteiért ítélte oda. Benedek Miklós eddig három verseskötettel jelentkezett: 2012-ben Nem indul hajó, 2014-ben Mintha emberekből állna, 2019-ben pedig Miközben halkan címmel jelentek meg kötetei a Forum Könyvkiadónál.
  7. Megtartották a Desiré Fesztivált – Az utolsó pillanatig bizonytalanságtól övezve, számos program- és időpont-változtatásra kényszerítve, a járványügyi intézkedésektől és a beutazási korlátozásoktól akadályoztatva – mégis! – megtartották a Desiré Central Station nemzetközi regionális kortárs színházi fesztivált Szabadkán. Így a rendkívüli körülmények dacára sem szakadt meg a Kosztolányi Dezső Színház 2009 óta tartó fesztiválsorozata.
  8. Tolnai Ottónak ítélték a Petru Cârdu európai költészeti díjat – Az elismerést minden második évben ítéli oda a zsűri. Az értékelés szerint tematikai és formai sokszínűségével, nyelvi ötletességével, a modern idők emberi létének szinte minden rétegébe való költői betekintésének mélységével Tolnai Ottó a közép-európai kultúrában szinte soha nem látott opust alkotott, mindezt magyar és szerb nyelven.
  9. Terék Anna Füst Milán költői díjat kapott – A díjat a magyar irodalom klasszikusának emlékére alapította özvegye, Helfer Erzsébet 1975-ben. Az alapító okirat szerint azok a szerzők részesülhetnek az elismerésben, akik „az egyetemes emberi értékeket magas művészi színvonalon képviselik”. A díjat kétévenként felváltva osztják költők és prózaírók számára. Terék Anna az ötödik vajdasági díjazott Danyi Zoltán, Tolnai Ottó, Végel László és Balázs Attila után.
  10. Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a Családi Kör – 1990-ben, a megszüntetett Dolgozók című szakszervezeti lap utódjaként jött létre a Családi Kör, az egyetlen olyan vajdasági magyar magánlap, amely fenn tudott maradni három évtizeden keresztül. A kerek évfordulót online élőújsággal ünnepelte meg a „független vajdasági hetilap”, melynek keretében egykori és mai munkatársak emlékeztek az eltelt időszakra.

A cikk nyomtatott változata a Családi Kör hetilapban jelent meg.