Két nappal a washingtoni Kapitólium megrohamozása után még mindig tart a sokkállapot. Nem is csoda: legutóbb 1814-ben fordult elő, hogy ellenséges erők félbeszakították az amerikai törvényhozás munkáját. Csakhogy akkor az alig 38 éves fiatal állam függetlenségét letörni érkező brit katonaság tört be a Kongresszus épületébe, nem pedig a hivatalban lévő államfő hívei. Még az 1861 és 1865 között dúló polgárháborúban sem történt ilyesmi, noha akkor a fővárosi folyó déli partján, az épülettől lőtávolságra, az egyik legerősebb szakadár déli állam terült el.
Miközben a Kapitóliumban tart a „nagytakarítás” és a rongálások kijavítása, a közélet az erkölcsi és politikai romokat próbálja eltakarítani, illetve az esetleges további rombolást megelőzni.
Az elnök sorsa
Donald Trump feltehetőleg belátta végre, hogy vesztett, legalábbis a csütörtök esti, kényszeredetten felolvasott videóüzenete erre utalt. Csakhogy a zendülésre való lázítást nem lehet ilyen egyszerűen megúszni. Az ő tetteinél és felbujtó beszédeinél sokkal, de sokkal kevesebbért is ítéltek már el embereket a múltban. Ugyanakkor számos politikai megfontolás is létezik, amelyek bölcs folytatásra intik azokat, akiknek meg kell(ene) húzniuk a következő lépéseket.
Donald Trump előtt elsötétült a jövő (Fotó: Tom Brenner/NYT)
A Kongresszus demokrata párti vezetői már csütörtökön felszólították Mike Pence alelnököt, hogy a kabinet (a kormány) tagjaival együtt alkalmazza a 25. alkotmánykiegészítést, amelyen keresztül egyszerű többséggel ideiglenesen elmozdíthatnák az elnököt hivatalából. Hírek szerint folytak vagy folynak is ilyen megbeszélések, ám Pence jelezte, hogy nem lesz a kezdeményező. Lemondott viszont két miniszternő (az eddigi szenátusi többségi vezető Mitch McConnell felesége, Elaine Chao közlekedésügyi, valamint a milliárdos Betsy DeVos oktatásügyi miniszter), továbbá a Fehér Ház egyéb jelentős tisztségviselői, mint Trump volt költségvetési igazgatója és kabinetfőnöke (Mick Mulvaney, aki észak-írországi főképviselői posztjáról távozik), a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese, Melania Trump kabinetfőnöke, az elnöki szóvivő helyettese és tucatnyi más magas szintű beosztott.
Az alelnöki ódzkodás nyomán Nancy Pelosi képviselőházi elnök pénteken a demokrata frakcióval tárgyalt, majd felszólította Trumpot, hogy mondjon le, vagy számíthat az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) beindítására. A Kongresszus ugyan nem ülésezik, de ha hétfőre összehívják, máris elkészült egy előtervezet a leváltási irathoz, amely egyetlen pontban, felkelés szításával vádolja Donald John Trumpot, az Egyesült Államok elnökét.
Nancy Pelosi képviselőházi elnök felszólítja Trumpot, hogy mondjon le, vagy újra felelősségre vonják (Képernyőfotó)
Az eljárás meglehetősen bonyolult, de a rendelkezésre álló rövid idő alatt sem teljesen kivitelezhetetlen, különösen, hogy a fennálló nemzetbiztonsági veszélyre való tekintettel sürgősségi szinten is lefolytathatnák. A Trump kilengéseit törvényhozási szinten is négy éven át lehetővé tevő, végtelenül cinikus Mitch McConnell, Kentucky állam 36 éve regnáló szenátora azzal válaszolt a lehetőségre, hogy – noha az alkotmány szerint köteles napirendre tűzni a vádiratot, ha azt a Képviselőház megküldené a Szenátusnak – arra leghamarabb január 19-én, tehát egy nappal Trump mandátumának lejárta előtt kerülne sor, ami nyilvánvalóan okafogyottá tenné a tárgyalásnak az első, formális lépések utáni megtartását.
Egyetlen amerikai elnököt sem vontak eddig kétszer az eljárás alá, és egyet sem váltottak le az impeachment keretében. (Richard Nixon lemondott a Watergate-botrány miatt, mielőtt a vádiratot megszavazták volna.) Trump felelősségét a történtekért ma már a legkonzervatívabb média is egyértelműnek tartja, még a Fox TV-tulajdonos Rupert Murdoch médiamágnás által birtokolt vezető jobboldali napilap, a Wall Street Journal is felszólította az elnököt a távozásra.
Trumpnak ugyanakkor saját érdekében lenne a lemondás, mert akkor a pár napra hivatalba lépő Mike Pence megkegyelmezhetne neki minden szövetségi bűnben (mint Gerlad Ford tette Nixon védelmében), beleértve a zendülés szítását is. Trump azonban jelek szerint három felnőtt gyermeke és veje mellett inkább önmagának kegyelmezne meg az utolsó nap, mintsem, hogy azt mástól kapja.
Az újabb lehetséges Trump-ellenes vádirat tervezetének első oldala (Képernyőmásolat)
A demokraták valószínűleg elérhetnének valamilyen szintű büntetést (nevezetesen minden szövetségi tisztség betöltésétől való eltiltást, ami egy új, 2024-es Trump-jelöltséget is lehetetlenné tenne), ám arra is gondolniuk kell, hogy az eljárás 11 napja alatt Trump milyen elkeseredett lépéshez nyúlhatna még. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy az elkövetett bűnök egyszerűen nem maradhatnak következmény nélkül, mert az még jobban aláásná az Egyesült Államok tekintélyét, meggyengítené az alkotmány erejét, sőt esetleg vérszemet kaphatna tőle egy következő autokratikus szándékú elnök.
Háborús veszély?
Joe Biden, aki január 20-án délben lép hivatalba, pénteki sajtóértekezletén a Kongresszusra bízta Trump és segítőinek sorsát. (Ő már a választások előtt hangsúlyozta, hogy nem fog politikai boszorkányüldözést folytatni.) Akármilyen hihetetlenül hangzik is, a demokrata vezetőknek arra is gondolniuk kell, mi van, ha Trump mégsem törődött bele a vereségbe (mint ahogy léteznek is erre bizonyos jelek), és netán egy váratlan háborús epizóddal próbálkozna.
Mind a tíz életben lévő volt védelmi miniszter közös felhívást intézett a nyilvánossághoz, amelyben figyelmeztetnek Trump kiszámíthatatlanságára. Nancy Pelosi házelnök kapcsolatba is lépett a vezérkari főnökök tanácsával, hogy megbizonyosodjon afelől, a Pentagonban létezik olyan biztonsági mechanizmus, amely lehetetlenné tenné egy eszelős elnöki parancs végrehajtását. Nyugalmazott tábornokok azt üzenik a közvéleménynek, hogy az atomfegyverek bevetése nem egy egyszerű elnöki gombnyomást követel csak.
Öt halott
Külön kell majd részletezni, hogyan történhetett meg a Kapitólium ostroma, de az már világos, hogy a Kongresszusi Rendőrség felkészületlenül állt a lázadók ezreivel szemben, a Pentagon választások óta pozícióba ültetett trumpista vezetői több mint egy órán át nem engedélyezték a Nemzeti Gárda bevetését a törvényhozás védelmére. Eleinte csak néhány fegyvertelen, vagy fegyvert használni nem akaró rendőr próbált ellenállni a betóduló csőcseléknek.
Egyre több előkerülő videó mutatja, hogy egészen hősies jelenetek is előfordultak. Különösen döbbenetes volt, amikor a Képviselőház ülésterméhez vezető bejáratot elálló, felszereletlen rendőrök feje között kezdték beverni az ajtót a lázadók. Amikor a rendőrök félreálltak és a csőcselék különböző eszközökkel kiverte az ajtó üvegét, Ashli Babbitt két férfi vállára emelve próbált bemászni a kitört üvegajtón, a háríthatatlanná váló behatolás miatt a másik oldalról egy civil ruhás rendőr lőtt pisztolyból, és attól a lövéstől sebesült meg a kórházban életét vesztő nő, aki korábban kitartóan ordibált a mozdulatlan rendőrökre.
Ashli Babbitt belehalt vakmerőségébe: a veterán elsőként próbált bemászni a kivert ajtóüveg helyén a Képviselőház üléstermébe, akkor érte a golyó (Képernyőfotó)
Mint ismeretes, a 80 sebesült rendőr közül egy pénteken szintén életét vesztette.
Bezzeg amikor az Obama-féle egészségbiztosítási törvény eltörlése ellen tiltakoztak békés tolókocsis emberek a Kapitólium folyosóin, akkor sokkal keményebben bántak velük a rendőrök, mint a szerdai zendülés résztvevőivel. Annak idején egy nap alatt sokkal több tüntetőt letartóztattak, mint most szerdán (a helyszínen mindössze 14-et, akinél fegyvert találtak).
Érdemes a történteket a tavalyi tiltakozások kezelésével is összehasonlítani. Emlékezetes, mennyire brutálisan bántak sokhelyütt a rendőrök a Fekete Életek Is Számítanak támogatóira (nem a helyenként gyújtogató és törő-zúzó csőcselékre gondolunk, hanem a békésen tüntetők százezreire), azzal szemben, ahogy a Kongresszusba való behatolást gyakorlatilag általános visszavonulással és fegyvertelen próbálkozásokkal lehetővé tették.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) természetesen azonnal megkezdte a nyomozást a Kapitólium ostromának ügyében. Péntekig kb. 80 aktív résztvevőt azonosítottak és vettek őrizetbe, többek között a Házelnök irodájába betörő, annak székében fotózkodó és postáját magával vivő férfit, valamint egy éppen megválasztott nyugat-virginiai állami képviselőt.
Azonosították már a Q-sámánt is, azt az agyontetovált férfit, aki félmeztelenül és szarvakkal ellátott szőrme-fejdíszben, lándzsa végű zászlóval a kezében vezette a csőcseléket a Kapitólium ellen. A QAnon-féle összeesküvés hívei megpróbálták úgy beállítani a dolgot, hogy valójában egy „antifás” aktivista ez a 33 éves arizonai Jake Angeli, aki szerintük csak azért „épült be” közéjük, hogy lejárassa őket. Ezt azonban nemcsak a róla szóló számos videó (Trump mellett, valamint a vírusjárvány komolyan vétele ellen is tüntetett egész évben) döntötte meg, hanem ő maga háborodott fel a közösségi hálókon.
Jake Angeli, a „Q-sámán” a Kongresszus épületében (Fotó: Newsweek)
Az FBI egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy az ostromban nem vettek részt baloldali szervezetek.
A Kapitóliumon kívül három tüntető vesztette életét, de nem rendőri összetűzésben, hanem más okokból (szívroham, tézeres öncsonkítás stb.).
A vizsgálat majd fényt derít a részletekre, de máris lemondott a 2200 főt számláló Kapitóliumi Rendőrség parancsnoka, valamint a Szenátus és a Képviselőház háznagya is, akik a Kongresszus munkájának zavartalanságát kell(ett volna), hogy biztosítsák.
Quo vadis, Republikánus Párt?
Miközben a párt kongresszusi képviselőinek nagy része „hirtelen kijózanodott” a történtek nyomán, a két főkolompos, Ted Cruz texasi és Josh Haley missouri szenátorok nem tágítanak a leköszönő elnök mellől. A párt országos főbizottsága pénteken – egyértelműen a nyilvánosság elkerülése végett – egy floridai szigeten ülésezett és újraválasztotta Trump által beültetett főtitkárát, Ronna McDanielt, aki megfogadta, hogy „megakadályozza a szocializmus bevezetését” az USA-ban, és megfenyegette a demokratákat, hogy „kapcsolják be a biztonsági öveket”, mert legközelebb nagyot fognak bukni. A pártvezetés ugyanakkor elutasította, hogy közleményben ítélje el a Kongresszus elleni támadást.
Ivanka Trump, akit még kedden is sokan apja politikai örökösének tekintettek, és 2024-es indulását jósolták, máris menekül Washingtonból: elnöki különtanácsadó férje, Jared Kushner váratlanul visszatért közel-keleti útjáról, rögtön csütörtök reggel pedig költöztető munkások vonultak a fővárosi házukhoz.
Ugyanakkor a Republikánus Párt legbátrabb politikusai tisztességesebb nyilatkozatokkal álltak elő. Lisa Murkowski alaszkai szenátor felszólította Trumpot, hogy távozzon, sőt kilátásba helyezte, hogy ő maga lép ki a pártból, ha az továbbra is kitart a trumpizmus mellett. Charlie Baker massachusettsi és Larry Hogan marylandi republikánus kormányzók is csatlakoztak az elnök lemondását vagy leváltását követelőkhöz.
A közösségi hálók vétke és „jóvátételi” kísérlete
Donald Trump folyamatos twitteres fröcsögése jelentősen hozzájárult populista politikájának sikeréhez. De talán még fontosabb, hogy a közösségi hálók algoritmusa bizonyítottan melegágya az összeesküvés-elméletek terjedésének. A QAnon-féle konteóhuszárok Trumpot messiásként emelték digitális „pajzsukra”, ami tovább táplálta az ő nárcizmusát. Szinte minden hihetővé válik akármilyen ostobaság vagy álnok megvezetés –, ha azt egy ország vagy nemzet vezetője magához öleli és tovább terjeszti.
A világjárvány újabb tápot adott a féktelen hazugságoknak, és Trump maga is hozzájárult a vírusveszély elutasításához. A Kapitóliumban életét vesztő volt katonanő kaliforniai üzletének ajtaján pl. az a felirat állt, hogy „Maszkmentes szabad zóna – vagyis az igazi Amerika”. Az élete ment rá…
A Facebook sokáig kitartott Trump mellett, hiszen 2016-ban adatkiszolgáltatással is támogatta megválasztását. (A magyar kormánybarát propaganda állításaival ellentétben Mark Zuckerberg csinálmánya nem a „liberális ideológia”, hanem az illiberális hiszékenység malmára hajtotta a vizet.) A vírusellenes küzdelemben a Facebook végre megkísérelte visszafogni a gyilkos következményekkel járó összeesküvés-elméletek terjesztését, a Twitter pedig címkével látta el az elnök által csivitelt hazugságokat.
Trump kedvenc Twitter-fiókja felfüggesztve (Képernyőmásolat)
A szerdai zendülés nyomán végre mindkét nagy cég észbe kapott. A Twitter először csak 12 órára, pénteken viszont örökre letiltotta a @realDonaldTrump fiókot. A Facebook és az Instagram pedig – egyelőre – Trump mandátumának lejártáig zárolta a „főpropagandista” hozzáférését.
Hiába kiáltanak cenzúrát a jobboldal pennabajnokai: a cenzúra máshol lakik. Ezek a lépések a hiszékeny emberek saját védelmében születtek – mint ahogy az ostromba belehalt nő példája is mutatja, aki pár órával a behatolás előtt osztotta meg szándékát, bejelentve, hogy „január 6-án végre győzni kezdenek”.
A folytatás…
Nem világos tehát, hogy mik lesznek a következő lépések, akár Trump, akár a pozícióit elveszítő pártja, azon belül a trumpisták, vagy akár a demokrata párti új kongresszusi vezetés részéről. A szenátusi többség feltehetőleg csak Biden beiktatása után fordul meg, mert – noha a végeredmény már biztos – a georgiai szenátorválasztás hitelesítési folyamata akár két hetet is igénybe vehet.
Joe Biden következő elnök péntek délután újra hangsúlyozta, hogy első és legfontosabb céljai a járvány elleni küzdelem, a kisemberek megsegítése a súlyos gazdasági helyzetben, valamint – mindent átfogó módon – a végletes társadalmi megosztottság megszüntetése.
Az utóbbi nyilvánvalóan sokkal nehezebb lesz, mint az elmúlt száz évben bármikor.
Vihar tépte demokrácia: Az amerikai Kongresszus épülete villámcsapások alatt (Fotóillusztráció Szappanos Veronika/SZMSZ felvétele alapján)
