Miközben a világ kormányai a koronavírus új mutációval szemben próbálják felvenni a harcot, a lakosok egyre kevésbé bírják a járványügyi intézkedéseket. Európában az utóbbi hetekben valódi tüntetéshullám vette kezdetét a lezárások és kijárási korlátozások miatt. A koronavírus már egy éve velünk van, így azon nincs is mit csodálkozni, hogy sokan egyre nehezebben viselik korlátozásokat, minden országban más volt a kiváltó ok, ami miatt végül az utcára vonultak, írja összefoglaló cikkében a hvg.hu.
„Nem tudjuk addig a korlátozásokat feloldani, amíg nincs tömeges oltás” – ezt Orbán Viktor üzente meg a magyaroknak péntek reggeli rádióinterjújában. Kérdés, hogy a miniszterelnök ezzel mennyire a brüsszeli vakcinaellenes beszerzéseket akarta támadni és mennyire az oroszokkal kötött oltóanyagszerződést népszerűsíteni, de egy dolog biztos: Magyarországon egyelőre nincs jele annak, hogy február elsejével lazítanának a jelenlegi szabályokon.
Hiába kérte azonban a magyar vendéglátósok türelmét Müller Cecília országos tiszti főorvos, az Magyarországon is jól látszik, hogy ebből egyre kevesebb van a szektor dolgozóinak, akik már hónapok óta házhoz szállítással próbálnak túlélni, ez azonban nem mindenkinek opció. A legtöbben pedig azért neheztelnek, mert a kormánytól semmilyen értékelhető segítséget nem kapnak, amivel túlélhették volna az eddigi, vagy akár a következő hónapokat.
Központi tüntetésről ugyan még nincs hír, a Facebookon viszont már Magyarországon is megszületett az Olaszországból indult Én kinyitok mozgalom, melynek tagjai azt ígérik, önkényesen fognak kinyitni, ha a kormány nem rendeli el a lazítást.
Felháborodást keltett a szakmában a budapesti Madách téren található Központ bár pénzbüntetése és 60 napos bezárása is, ők azzal védekeznek, hogy minden szabályt betartottak elviteles akciójukkal, mégis intézkedett a rendőrség.
Felgyújtott tesztközpont, lángoló városok
Miközben Magyarországon még csak szerveződik az engedetlenségi mozgalom, Európa más országaiban már erőszakba is torkolltak a korlátozások miatti tüntetések. Az első hullámban jellemzően a maszkellenesek és a vírusszkeptikusok vonultak utcára, most már olyanok is tiltakoznak, akik a vírus elleni védekezést nem akarják hátráltatni, viszont úgy érzik, aránytalanul sújtják őket a korlátozó intézkedések.
Hollandiában a brit vírusmutáció miatt bevezetett esti kijárási tilalom miatt törtek ki zavargások: először fiatalok egy csoportja gyújtotta fel a közép-hollandiai Urk kisváros szabadtéri koronavírus-tesztközpontját, majd nagyobb városokra is átterjedtek a tiltakozások. Amszterdamban vízágyúkkal kergették szét a tömeget, Eindhovenben a tüntetők kirakatokat törtek be, és autókat, bicikliket gyújtottak fel, a két városból tüntetők százát vették őrizetbe.
A holland tüntetések ugyanakkor nemcsak a koronavírusról szóltak, Eindhovenben a hírek szerint a helyi szélsőjobb is csatlakozott a tüntetésekhez, és sokan a kormány elleni elégedetlenségüket is itt vezették le.
Nem a szélsőjobboldal, hanem a diákok vonultak utcára nemrég Franciaországban, ők jóval békésebben tiltakoztak, mint holland társaik. Párizsban és több egyetemi városban azért tüntettek az egyetemi hallgatók, mert sokan már egyszerűen elviselhetetlennek tartják a kijárási korlátozásokat, az online oktatást és az ezzel járó anyagi bizonytalanságot. Franciaországban – ahogy világszerte – már több fiatal követett el öngyilkosságot a koronavírus okozta magány miatt.
„Teljesen egyedül élek 18 négyzetméteren, ma pedig először pdf-ben kaptam meg a leckémet, és megmondták, hogy oldjam meg. Néhány tanár már nem is erőlteti meg magát, hogy videókonferencián tartsa az óráit” – panaszkodott az egyik fiatal tüntető.
A francia országos diákszakszervezet elnöke ezért úgy véli, újra meg kellene nyitni az iskolákat, még ha a kisebb létszámú órák több tanár részvételét is követelnék. Ez azonban már csak azért is nehéz lesz, mert a tanárok viszont éppen azért tiltakoznak, hogy ne kelljen visszamenniük az iskolába. A kedélyeket Emmanuel Macron államfő próbálta lehűteni, bár a diákoknak ő is csak annyit tudott mondani, hogy „vigyázzanak egymásra”.
A francia kormány ezzel egyidőben vizsgálni kezdte, hogy talán egy héten egyszer be lehetne engedni a hallgatókat az egyetemre, ahol egy eurós (360 forint) ebédet is vehetnének. Az elsőéves hallgatóknak egyébként Franciaországban január 25-én megkezdődik a tanítás, de csak feleannyian vehetnek részt az órán, mint általában.
Nem akarnak bezárni
Szintén az utcára vonultak az iskoláik nyitásáért tüntető diákok Olaszországban, ahol a vendéglátósok is egyre türelmetlenebbek. Másfél hete több étterem is tüntetőleg nyitva tartott a kötelező hatórás zárás után. Az akció egyik résztvevője, a római Loste Ria étterem tulajdonosa azt mondta, akkora a vesztesége, hogy már enni sem tud adni a gyerekeinek.
Ez utóbbit próbálják most megelőzni Lengyelországban, ahol kompromisszum született a kormány és a szolgáltató szektorban működő vállalatok között. Sok cég az elmúlt napokban már a többmilliós bírságot kockáztatta, mégis kinyitott, hogy ne menjen csődbe. A varsói kormány ezért hajlik arra, hogy a vendéglátók és a szállásadók esetében enyhítéseket vezessenek be februártól, cserébe viszont még szigorúbb járványügyi intézkedéseket kell betartaniuk, és csak korlátozottan üzemelhetnek.
Jobb járványkezelést követeltek a tüntetők Dániában, ahol szombaton erőszakba torkollt a békésnek hirdetett demonstráció. A tüntetőknek itt nem volt kifejezett követelésük, egész egyszerűen azt akarták elérni, hogy a kormány találjon ki jobb alternatívát a teljes zárlat helyett.
„Szabadságot Dániának, elegünk van” – kiabálták, de megoldást nem kínáltak.
Elégettek viszont egy, a dán miniszterelnököt ábrázoló babát, ami miatt öt embert őrizetbe vettek a rendőrök.
Zavargások törtek ki Izraelben is, ahol az éjjel felgyújtottak egy autóbuszt a zárlat ellen tiltakozó ultraortodoxok a Tel-Aviv melletti Bné Brak ultraortodox városban. A tiltakozók először kövekkel dobálták meg az autóbuszt, könnyebben megsebesítve az arab sofőrt, majd leszállítása után betörték a jármű ablakait, és felgyújtották a járművet. A tűz miatt megolvadtak a közeli villanyvezetékek, és evakuálni kellett a közeli házban élőket.
A rendőrség közleménye szerint négy embert tartóztattak le a busz felgyújtása, valamint a vészhelyzeti dolgozók munkája akadályozásának kísérlete és a lakosság veszélyeztetése miatt.
Nem a vendéglátósok és nem is a diákok, hanem a „szabadságukat” féltők tüntettek szombaton Londonban, ahol szintén kezd elege lenni a lakóknak, miután az először a szigetországban terjedő vírusmutáció miatt kellett gyakorlatilag teljes zárlatot bevezetni. Több száz londoni a Hyde Parkban gyűlt össze – természetesen maszk nélkül – így tiltakozva „a mozgásuk és szólásszabadságuk korlátozása” miatt.
Bármennyire is elfajulnak azonban a tiltakozások, az egyelőre kizártnak tűnik, hogy bármelyik országban is a lazítás mellett döntsön a kormány. A koronavírus különböző mutációi miatt sokkal inkább újabb korlátozások várhatók, a valódi kérdés pedig az, hogy mikorra sikerül elérni a megfelelő átoltottságot – amíg ugyanis nincs elég ember beoltva, addig valószínűleg a járvány is velünk marad.
Holland rendőrök oszlatják az eindhoveni tüntetést január 24-én
