Szerbiában a pillanatnyilag használatos három oltóanyag, mind a hozzájuk fűződő szakirodalom mind a gyártókkal kapcsolatos információk szerint kielégítően hatékony, és ez a hatékonyság nem kérdéses – hangsúlyozta Maja Stanojević, az Orvostudományi Kar professzora, virológus és az Egészségügyi Világszervezet szaktanácsadója az N1 Televízió hétfő esti műsorában.

Stanojević elmondta, maga már felvette a védőoltás első adagját, várja a másodikat. Hozzátette, nagyon büszke volt aznap, amikor megkapta az oltást az egyetem többi dolgozójával együtt, mert véleménye szerint óriási dolog, hogy ilyen gyorsan elkészült a védőoltás.

Nem a nulláról és nem anyagi források nélkül kezdődött a kutatás

Arra a kérdésre, amelyet gyakran lehet hallani mi szerint lehetséges-e ilyen védőoltásokat ilyen rövid idő alatt elkészíteni, azt mondta, hogy a használatban lévő összes vakcinát 10 vagy 15 éven keresztül fejlesztették ki, kivéve a mumpsz elleni oltást, amelyet négy év alatt, valamint az Ebola-vírus elleni vakcinát, amelyet kevesebb, mint öt év alatt. Óriási siker, hogy ennek a vakcinának a kifejlesztése alig egy év alatt történt meg a vírus felfedezése és genetikai összetétele megállapításának pillanatától” – mondja a professzor. Hozzáteszi, hogy kulcsfontosságú tényező ebben a történetben, hogy a legfontosabb kutatások már folyamatban voltak.

„A járvány úgymond megfelelő időben ütötte fel a fejét, amikor a vakcinának ezen innovatív elkészítési módját kidolgozták, amelyek ma a koronavírus elleni védőoltások között a legfontosabbak közé tartoznak. Ezért lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt eredménnyel szolgálhattak. Ezeknek a gyógyszereknek a fejlesztése már pár évtizeddel korábban megkezdődött” – mutatott rá az orvos, hozzátéve, hogy a technológiai pillanat adott volt, de a világjárvány körülményei is, hogy ezeket az előzőleg elért eredményeket alkalmazhatták. Hangsúlyozta, hogy ezek mellett a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésébe rövid idő alatt hatalmas pénzügyi forrásokat fektettek be, tízszer vagy százszor is többet, mint az előző, nem világjárványban kifejlesztett vakcinák esetében.

Meddig tart az immunitás?

Arra a kérdésre, hogy meddig tart az immunitás az oltás után, a professzor azt állítja, hogy vannak már bizonyos adatok erre vonatkozóan, de az immunitás időtartamát még nem lehet precízen meghatározni – sem az oltást, sem a koronavírussal való megfertőződést követően. Egyes tanulmányok, amelyek Nagy-Britanniában készültek úgy, hogy több tízezer egészségügyi dolgozót követtek, kimutatták, hogy a természetes immunitás hat hónapig tart, és a becslések szerint az oltóanyag elleni immunitás is legalább ilyen hosszú ideig tart majd. „Időre és több tapasztalatra van szükségünk erre vonatkozóan” – mondta a virológus.

Aki már átesett a betegségen, azt be kell oltani?

Arra a kérdésre, hogy be kell-e oltani azt, aki már átesett a betegségen, és ha igen, akkor mennyi idő kell, hogy elteljen a felépülést követen, a virológus egyértelmű álláspontja, hogy ajánlatos lenne mindenkit beoltani.

– Úgy véljük, hogy az oltás nem káros azon személyek számára sem, akik már átestek a fertőzésen. A vakcina hozzájárulhat az immunitás hosszabb időtartamához. Ami az időtartamot illeti, úgy véljük, hogy legalább egy hónappal a tünetek megjelenése után már fel lehet venni a védőoltást és ez a legkorábbi időpont, amikor az oltás ajánlott – mondta a virológus.

Milyen mellékhatásai lehetnek a vakcinának?

Reagálva arra azokra az állításokra, mely szerint egyeseknél a vakcina felvétele után olyan tünetek jelentkeztek, mintha koronavírus-fertőzöttek lennének, a professzor hangsúlyozta, a három oltás egyike sem tartalmazza az élő vírust. Hozzátette, mellékhatása lehetséges mindhárom védőoltásnak. A három vakcina: a Pfizer-BioNTech, a kínai és az orosz különböző módon készült és különböző összetételűek. Mindegyik gyártó figyelemmel kísérte és leírta a vakcina mellékhatásait – tette hozzá.

„Jelenleg a tudományos szakirodalomban a Pfizer vakcina vonatkozásában független ellenőrzött adatok is rendelkezésre állnak a vakcina mellékhatásairól, míg a Sputnik és a Sinofarm védőoltások vonatkozásában ezek az adatok rendelkezésre állnak, de ezeket a gyártók tették közzé, nem készültek független elemzések, azok nem, vagy nehezen találhatók meg független tudományos folyóiratokban. Maguk a gyártók szerint ezek a mellékhatások várhatók, leggyakrabban: az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír az oltás helyén vagy a szövetek helyi duzzanata, irritáció. Ezeket a reakciókat mindhárom védőoltás kiválthatja. A három vakcina egyike sem tartalmaz élő vírust. Tehát egyik oltóanyag alkalmazásával sem lehet koronavírus-fertőzést szerezni. A fertőzés nem utánozható, de a védőoltással a vírus egyes részei vagy a vírus genetikai anyagának részei bejutnak a testbe, hogy azok magában a testben vírusfehérjéket termeljenek, és a szervezet ezután immunválaszt hozzon létre. Nem mondható el, hogy ezek a koronavírus tünetei, mert a vírust nem lehet elkapni az oltástól. Általában az orvostudományban ezt influenzaszindrómaként írják le. Ennek a tünetei láz, izomfájdalom, ízületek fájdalma” – állítja Maja Stanojević. Az orvos hangsúlyozta, hogy ezek a tünetek általában egy vagy két napig tartanak, kivételesen legfeljebb egy hétig az oltást követően.

Az első adag még nem jelent védelmet

Arra a kérdésre, hogy az oltás első adagja után megfertőződhetünk-e, azt válaszolja, hogy ez lehetséges. Az orvos szerint az a személy, aki az első adagot kapta, még nincs teljesen beoltva és nem védett teljes egészében. Kihangsúlyozta, hogy az első adag védőoltás után még meg lehet fertőződni éppen ezért a második adagig úgy kell viselkedni, mintha fel se vettük volna a védőoltást.

„Határozzuk meg az első adag vakcina beadását nulladik napként, majd attól függően, hogy melyik vakcinát vettük fel három vagy négy héten belül fel kell venni a második adagot. Ez után az oltás után 1-2 hét alatt fejlődik ki a szervezet immunválasza. Megközelítőleg ennyi idő kell ahhoz, hogy kielégítő immunválaszt érjünk el” – magyarázza az orvos.

Arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy valaki megfertőződjön az első adag vakcina után, azt válaszolta, hogy igen, lehetséges. Hozzátette, hogy kevés ilyen esetet írtak le, de ezek között voltak olyan esetek is, amelyek halálos kimenetelűek voltak.

Kell-e maszkot viselni a védőoltás után is?

„Az első adag vakcina nem nyújt elegendő védelmet, az első után, de a második adag után is folytatni kell a megfelelő távolságtartást és a védőmaszk viselését” – hangsúlyozta.

Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki az első adag vakcina után megfertőződik, felveheti-e a második adagot és ha igen, mikor. Az, hogy az ilyen esetben folytatni kell-e az oltást, vagyis a beteg felveheti-e a második adag védőoltást azt az orvosának kell eldöntenie – szögezi le a virológus.

Arra a kérdésre, hogy az a személy, aki felvette mindkét dózist lehet-e fertőző, át tudja-e adni a vírust az orvos azt mondja, hogy nem kizárt.

„Az oltás célja általában a betegség gyakoriságának, és különösen a súlyos klinikai formák gyakoriságának csökkentése. Pillanatnyilag még nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy az oltások tömeges alkalmazása megakadályozza a transzmissziót, de várhatóan csökkenti a klinikai betegségek súlyos formáinak gyakoriságát és az elhalálozás mértékét” – állítja a virológus.

 Immunhiányos betegségek esetében ajánlott a vakcináció?

Arra a kérdésre, hogy azoknak a személyeknek, akiknek gyenge az immunrendszere (kemoterápiás betegek vagy őssejtátültetésen átesett személyek), azt mondta, hogy ajánlatos, de hangsúlyozza, hogy minden esetet külön-külön meg kell vizsgálni.

Megállapítja, általános ajánlás, hogy mindenki vegye fel a védőoltást.

„Az idősebb korosztálynak is ajánlott felvennie azt, azzal a feltétellel, hogy amikor rosszindulatú rákos megbetegedésekről van szó vagy autoimmun betegségben szenvedőkről, immunhiányos betegekről, akkor minden esetet külön meg kell vizsgálni” – állítja a virológus, hozzáteszi, abban az esetben ha valakit rákos megbetegedés miatt műtöttek 4 vagy 5 évvel ezelőtt, azoknak ugyanúgy ajánlott a védőoltás, mint az egészséges embereknek.

Mi a helyzet a terhes nőkkel?

Hozzáteszi, az immunizáció ebben a szakaszában az állapotos nőket nem oltják, mert nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségű adat ahhoz, hogy arra a következtetésre lehessen jutni, hogy a gyermekek, a terhes nők számára is biztonságos ez a védőoltás. Egy későbbi fázisban, amikor elegendő adatot gyűjtenek be a most folytatott immunizáció során vonják be ezeket a csoportokat is.

Nem tudni ki milyen paraméterek alapján dönt

Véleménye szerint az, hogy megadták a polgároknak a választási lehetőséget, hogy mely vakcinát szeretnék felvenni nem jó megoldás.

„Nem tudom, az emberek mely paraméterek alapján döntenek, és minek alapján kellene meghatározniuk, melyik vakcinát szeretnék felvenni. Amikor megbetegszünk és orvoshoz fordulunk, az antibiotikumot ír fel, és azt sem mi választjuk, hanem az orvos dönti el, melyik számunkra a legmegfelelőbb” – tette hozzá, azzal, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy mindenki kívánsága megvalósulhat-e hiszen ez valójában a kínálattól függ majd.

Kiemelte az első oltást, amit fel tudunk venni, azt vegyük fel!

„Az szakirodalom és a gyártókkal kapcsolatos források adatai szerint a hazánkban rendelkezésre álló három vakcina kielégítően hatékony, a klinikai vizsgálat harmadik szakaszában kapott adatok alapján” – állítja az orvos. Hozzáteszi, rengeteg telefonhívást kap maga is, barátaitól, ismerőseitől, de szakemberektől is az oltással kapcsolatosan.

„Az embereknek jogban áll tudni, mit vesznek fel. Nagyobb átláthatóságra van szükség, több információra erre vonatkozóan” – mondja Stanojević, hozzátéve, hogy véleménye szerint az egészségügyi dolgozók, a szakemberek egy része is zavarodott, és még mindig nem eléggé tájékozott a védőoltások tulajdonságairól, az előnyeiről és a hátrányairól.

Az oltásellenesekről

Az oltásokkal szembeni ellenállásról szólva kijelentette, hogy az emberek elfelejtették, hogy a kötelező oltások tömeges és sikeres alkalmazása oda vezetett, hogy ma nem kell tartani az olyan betegségekről, mint például a gyermekbénulás és sok más betegség. Átláthatóságra és a tudományos tények kellően intenzív bemutatására van szükség és úgy véli, hogy ezzel az oltásellenesek, a szkeptikusok véleményét is meg lehetne változtatni.

„A kollektív immunitás szükséges szintje különböző a különféle betegségek esetében, pl. kanyaró esetében a vírus tulajdonságai miatt egészen magas, 95 százalékos immunitással kell rendelkeznie a populációnak. A koronavírus még mindig nem teljesen ismert, a becslések szerint populáció minimum 60 százalékos immunitása szükséges” – állítja.

A koronavírus új mutációiról szólva elmondta, hogy az eddig meghatározott változatok egyike sem változott annyira, hogy a vakcina ne lenne ellenük hatékony.

A teljes beszélgetést ezen a linken nézhetik meg.

Maja Stanojević, az Orvostudományi Kar professzora, virológus és az Egészségügyi Világszervezet szaktanácsadója (Fotó: TVDR)