Szállodaépítési láz Óbecsén A több mint harmincéves múlttal rendelkező hotel zárva, közben két új szálloda építését harangozták be

Ezerdináros alaptőkével bejegyzett cégek építenek szállodákat Óbecsén – ott, ahol a meglévő hotel sem működik. Az éttermi szolgáltatásokra bejegyzett Obrock Food Kft. a 2019-es évet mintegy háromszáz eurós veszteséggel zárta, de ez nem tántorította el a Prosperitati Alapítványt attól, hogy egymillió euróval támogassa a cég pályázatát. A másik szállodát a Duna improvement Kft. építené, amelynek az éves forgalmáról (még) nincs adat a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség honlapján, mivel ezt a céget 2020 augusztusában alapították.

„Szálloda épül Óbecsén” – erről szerezhettünk tudomást január végén, amikor a Prosperitati Alapítvány a hivatalos Facebook-oldalán megosztotta az erről szóló információt és a képeket is a támogatói szerződésének aláírásáról, ugyanis a hárommillió eurós beruházást az alapítvány is támogatja.

Másnap arról adott hírt a napilap, hogy néhány héten belül a földbe kerül annak a szállodának az alapköve, amelyet a Zmaj Jovina utcában, a gyógyfürdő és a lámpás kereszteződés közötti utcaszakaszon lévő üres telken épít majd fel a beruházó.

Mindkét közlésből kimaradt az a szó, hogy újabb (szálloda), ugyanis csak az óbecseiek tudják, nem első alkalommal fognak neki rövid időn belül a településükön két szálloda építésének is.

A Tisza-garden története

2019 márciusában Dragan Knežev, a Knežev Group tulajdonosa befektetőként bejelentette, hogy 2020-ban megkezdődik egy négycsillagos szálloda kiépítése Óbecsén a Tisza-mentén. Knežev a magyarországi Knott Autofex vállalat szerbiai leányvállalata, a Knott Autofex Yug igazgatója, az a vállalkozó, aki miatt Aleksandar Vučić elnök a kíséretével időről időre Óbecsére látogat fényképezkedni. Legutóbb egy éve, január közepén, amikor megnyitották a tűzihorganyzásra szolgáló üzemet.

A Knežev által épített szálloda a Tisza-garden nevet viselte volna, abban az esetben, ha felépül. A szálloda kiépítése azonban azon a földterületen, amelyet az önkormányzat 2018 nyarán 7,38 millió dinárért adott el az említett cégnek, nem kezdődött meg a 2020-as év folyamán.

2018 októberében a Magyar Szó napilapban arról lehetett olvasni, hogy az óbecsei önkormányzattal kötött megállapodás értelmében a beruházónak három év alatt kell befejeznie a munkálatokat, az önkormányzatnak pedig az építkezés alatt alkalmassá kell tennie a Tisza melletti furat termálvizét arra, hogy a szálloda és egy esetleges aquapark céljainak is megfeleljen.

A járvány miatt azonban az önkormányzatnál a befektető kijárta, hogy kitolják az épület felépítésének határidejét 2023. szeptember 30-ig, de közben a projekt befektetője (tulajdonosa) is megváltozott. A kataszteri hivatal adatai szerint az 5429/1-es parcella a Tisza-parton már nem a Knežev Group tulajdona, hanem a 2020. augusztus 21-én, 1000 dináros alaptőkével alapított Duna improvement Kft.-é. Knežev a helyi lapnak megerősítette, hogy a szálloda építésének meghosszabbított határidejével kapcsolatos információk helytállóak, valamint azt is, hogy az új befektető, aki nemcsak a telket vette meg a Knežev Grouptól, hanem a projektet is, tartja majd magát az önkormányzatnál kieszközölt új határidőhöz.

A Bečejski mozaik tavaly októberben e-mailban megkereste a magyarországi Bálint Andrást, az Óbecsén bejegyzett Duna improvement igazgatóját,  hogy megkérdezzék tőle, mikor kezdik meg a munkálatokat, de az új befektető nem válaszolt a lapnak.

A legújabb szálloda története

„A Prosperitati 2019-es, turisztikai fejlesztésekre kiírt pályázatán nyert egymillió eurós támogatást ez a szállodaberuházás. Nagyon fontos esemény ez Óbecse számára, mert mi hiszünk abban, hogy a község fejlődésének fontos pillére kell, hogy legyen az idegenforgalom. Külön öröm számunkra az, hogy ezt a beruházási lehetőséget mind a vajdasági magyar fejlesztési programot megvalósító Prosperitati Alapítvány, mind a magyarországi tőke felismerte, amely az egymillió eurós alapítványi támogatáson felül további kétmillió eurót áldoz az építkezésre” – nyilatkozta a már fenn említett szerződés aláírását követően a Magyar Szónak Kiss Igor, az óbecsei képviselő-testület elnöke.

A cikk utolsó mondatából derül csak ki, hogy a beruházó a budapesti Arthur-Bergmann Hungary Zrt. szerbiai leányvállalata, de nem hangzott el a cég neve. A Prosperitati Alapítvány 2019-es turisztikai fejlesztésekre kiírt pályázatán, melyet 2019. november 22-én harangoztak be, összesen tíz cég nyert támogatást, és ebből csak egy óbecsei, mégpedig a 2016-ban alapított Obrock Food Kft., amely 366,4 millió forintot, vagyis egymillió eurónak megfelelő 120 millió dinárt nyert – a turisztikai kapacitás kiépítésére szánt összeg 40 százalékát.

Az óbecsei Obrock Food Kft. a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség adatai alapján a 2019-es évet 34.790,03 dináros (295 euró) vesztességgel zárta.

A cég igazgatója és tulajdonosa az óbecsei Fehér Dezső, a társaság alaptőkéje pedig 1000 dinár. Egyébként 2019 novemberében – vagyis a Prosperitati pályázat beharangozásakor – változott meg az Obrock Food Kft. cég jogi képviselője: azóta a magyarországi Kóródi László igazgató helyett az óbecsei Fehér Dezső neve szerepel a cégjegyzékben, és százszázalékban az ő kezébe került át a vállalat.

Szerkesztőségünk levélben fordult a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjéhez, Juhász Bálinthoz, hogy megtudjuk, egyrészt figyelembe vették-e a támogatás odaítélésekor, hogy az 1000 dináros alaptőkével létrehozott Obrock Food mintegy háromszáz eurós veszteséggel zárta a 2019-es évet, másrészt végeztek-e kockázatelemzést, amikor úgy döntöttek, hogy a 2016-ban éttermi szolgáltatások elvégzésére bejegyzett Obrock Food Kft.-t támogatják egymillió euróval.

Kérdéseinkre választ a cikk megjelenéséig nem kaptunk.

Hány szállodára van szükségük az óbecseieknek?

A Prosperitati Alapítvány által is támogatott szálloda a tervek szerint már a jövő év elejére megépül, amelyben 25 szoba és a 2-3 lakosztály mellett wellnessrészleg is lesz.

A másik szálloda, amely a Tisza-parti placcon épül majd a mintegy 3000 négyzetméteres területen, patkó formájú lesz, és négycsillagos. Erről a mojbecej.rs honlapon számolt be az első befektető, Dragan Knežev, amikor még a tulajdonosa volt az építkezési területnek. Ebben a szállodában is 25 szobát terveztek, két VIP-lakosztályt, wellness- és fitneszközpontot, konferenciateremet, valamint szabadtéri és fedett medencét.

Kiss Igortól e-mailben kértünk válaszokat azzal kapcsolatban, hogy halad az építkezés a Tisza-garden szálloda esetében, valamint mikor kezdik meg a Zmaj Jovina utcában, a gyógyfürdő és a lámpás kereszteződés közötti utcaszakaszon lévő telken a munkálatokat. Szerettük volna kikérni a véleményét arról is, hogy hány szállodára van szüksége Óbecsének, ha tudjuk, hogy pillanatnyilag a Bela Lađa (Fehér Hajó) bezárt. Ezekre a kérdésekre a cikkünk közzétételéig nem kaptunk választ.

Segítség a VMSZ-től és a Prosperitati Alapítványtól

Míg a február 2-án küldött kérdésekre vártuk a választ, a Világgazdaság honlapján február 5-én jelent meg egy interjú Gál Miklóssal, aki a már említett Arthur-Bergmann Hungary Zrt. igazgatója, s aki az óbecsei befektetésekről is beszélt.

A Forbes-nak a 2020-as évre vonatkozó listáján, amely az ötven leggazdagabb magyar rangsorolta, Gál a huszonhatodik helyen található 55,6 milliárd forintnyi (159 millió euró) vagyonnal. A Forbes cikke szerint Gál több Mészáros-érdekeltségben töltött be vezető pozíciót, az Opus Global vezérigazgatója volt tavaly június 30-ig (közel egy évig töltötte be a posztot), de korábban fontos szerepe volt a takarékszövetkezeti integrációban is. Gál a Takarékbankban maga is érdekelt, régi üzlettársa Vida Józsefnek, az általuk közösen tulajdonolt vagyonkezelőkön keresztül lett érdekeltsége nemcsak a bankban, de a TV2-ben is.

A „Pionírként lehet piacot szerezni Szerbiában” című cikkben még a Prosperitati Alapítvány nevét is sikerült elrontani, viszont ennél fontosabb Gál azon kijelentése, hogy a cég Szerbiában, a „még fejletlen pénzügyi és turisztikai piacon készül megvetni a lábát”. Az interjúban többek között szó van arról, miért érdekes egy külföldi befektetőnek a szerbiai piac, másrészt kiderül, nemzeti érzelmek is hajtják a befektetőt.

„Obecsén is vásároltunk egy telephelyet, ahol 40–50 munkatársat tervezünk foglalkoztatni. A vajdasági vidéki bázis kiválasztásában több döntési szempont is szerepet játszott, köztük az is, hogy fontosnak tartjuk a határon túl élő honfitársaink támogatását” – nyilatkozta Gál, hozzátéve, hogy a cég belgrádi alapkezelő engedélyezési eljárása már folyamatban van. Az igazgató arról is beszélt, hogy „a szerbiai turizmusban igen nagy lehetőségek vannak. Ritkaság Európában, hogy egy piacra még be lehet törni pionírként, márpedig Szerbiában ez a helyzet. Befektetői szempontból értékelhető szálloda alig van vidéken. Magyarországon a turizmus egyik fő hajtóereje a kilencvenes évek vége óta épült, nagy szobaszámú, széles szolgáltatási palettán működő wellness- és konferenciaszállodák voltak, ilyen például alig van déli szomszédunknál” – mondta az igazgató, aki hozzátette, tesztként egy kisebb, 25 szobás, a sport és az aktív kikapcsolódási szegmensre alapozó hotelt építenek helyi partnerek bevonásával.

„Ehhez a Prosperitate Alapítványtól és a VMSZ-től is kaptunk támogatását és segítségét. Két nagyobb, kétszáz szoba feletti szállodaprojekt is előkészítő fázisban van… A balkáni országok jelentősége a nemzetközi idegenforgalomban az elmúlt években egyre nőtt, és aligha állítja meg bármi ezt a tendenciát a járvány lecsengése után. Az első években a szállodák vendégkörét előreláthatólag a szerbiai lakosság adja majd, de bízunk abban, hogy Magyarországról, illetve a volt Jugoszlávia tagállamaiból is érkeznek majd szép számmal vendégek, emellett – elsősorban történelmi okokból – orosz turistákkal számolunk nagyobb számban” – nyilatkozta Gál, aki arra a kérdésre, hogy milyen forrásból tervezik megvalósítani mindezeket, azt felelte, hogy „az önerőt saját tőkéből finanszírozzuk, de szeretnénk támogatásokat is igénybe venni. Ezeken túl hitelt is felhasználnánk elsősorban Magyarországon és Szerbiában működő bankoktól”.

Mi történik a már meglévő hotelekkel Óbecsén?

A Tisza-garden a már 30 éve létező Bela Lađa (Fehér Hajó) szálloda tőszomszédságában lévő parcellán épülne. A Bela Lađa huszonnégy, 2-3 ágyas szobákkal rendelkező hotel, kapacitása 150 fő, a teraszán pedig 450 vendég fér el. A szálloda nem működik, hiába telefonáltunk, a vezetékes számukat kikapcsolták. A Bečejski mozaik szerkesztőségében is megerősítették, hogy a szálloda zárva van.

Éppen ebből kifolyólag értetlenül állnak az óbecsei polgárok is az a tény előtt, hogy városukban egyszerre két hotel is épül, miközben a már meglévőt be kellett zárni, mert nincs vendég. Erről szól az egyik hozzászólás a Moj bečej elnevezésű nyilvános Facebook-csoportban 2019-ből, amikor még csak a Tisza-garden szálloda építéséről cikkeztek a helyi lapok:

„Nagyobb hülyeséget el sem tudok képzelni. Egy olyan szálloda mellé építkezni, amely nem működik? A városvezetésnek el kellene gondolkodnia az alsó park kiszélesítéséről egészen a töltésig. Ezzel a lépéssel egy Tisza-parkkal ajándékozzák meg a polgárokat, hiszen ez a város nem rendelkezik olyan parkkal, amelyben a lakosok sétálhatnának, élvezhetnék a friss levegőt. Egy szállodának vendégek kellenek, hogy az életképes legyen. Ez volt a probléma a már létező szálloda esetében is. Gazdasága a városnak nincs, de üzletemberek sincsenek, akik a szálloda szolgáltatásait igénybe vennék. Kérdem én, mire fog szolgálni ez a másik szálloda a Tisza parton?”

Kiss Igor szerint az a szálloda, amely a Prosperitati Alapítvány pályázatán egymillió eurós támogatást nyert, nem kizárólag az óbecseikenek készül.

„A befektetőket az az elképzelés vezérelte, hogy egy busznyi embert tudjanak egyidejűleg elszállásolni, és elsősorban a céges csapatépítő programjaikkal szeretnék majd idecsalogatni a vendégeket” – nyilatkozta a Magyar Szónak a képviselő-testület elnöke.

Se strand, se aquapark

Másik kérdés, ami nem kevésbé elhanyagolható, hogy mi az, amit Óbecse nyújtani képes a településre látogató vendégeknek, akik majd megtöltik ezt a két újonnan épülő szállodát. 2019 elején készült a Magyar Szóban egy interjú Dragan Tošić polgármesterrel, amelyben többek között arra is kitértek, mikor kapják meg az óbecseiek azt, amire már évtizedek óta vágynak, mégpedig egy városi strandot.

„Én is nehezen viselem, hogy egy ilyen szép folyónak nincs strandja Óbecsén. Aki ellátogat a városunkba, megnézi a Dunđerski-kastélyt, az új központot, a zsilipünket és a Tiszát. De ha elsétál a folyóhoz, azt látja, hogy valami ott hiányzik. Mi meg akarjuk építeni a strandot, de nehéz a nulláról elkezdeni. Óbecse a rosszul sikerült privatizáció előtt gazdagabb volt, mint Inđija vagy Ópazova (Stara Pazova), mégsem gondolt akkor senki arra, hogy rendes strandot építsen. Az ipari övezet kialakítása és a központ újjáépítése után a Tiszán szeretnénk folytatni a munkát. Ha megépülne a strand, a város is visszanyerné a régi fényét.”

Az interjúból nem derült ki, hogy a községnek van-e már erre konkrét terve, annyit azonban megtudtunk, hogy más dolgok előrébb valók, mint a strand kiépítése.

„Ezt a beruházást az aquapark megépítése után érdemes elkezdeni, mert akkor kaphatna a Tisza-part egy egységes képet” – nyilatkozta két éve az óbecsei polgármester.

A helyi sajtóból azt is megtudtuk, hogy az önkormányzat, amikor a Knežev Groupnak eladta az önkormányzati telket, kötelezte magát, hogy a szálloda kiépítésével egyidejűleg alkalmassá teszi a Tisza melletti furat termálvizét arra, hogy a szálloda és egy esetleges aquapark céljainak is megfeleljen. Választ vártunk ara is, hogy megtörtént-e ez az önkormányzat oldaláról, valamint, hogy milyen fázisban van Óbecsén az aquapark kiépítése, létezik-e befektető és van-e terv erre vonatkozóan. Az írás megjelenéséig ezekre a kérdésekre nem kaptunk semmilyen választ.

Mindenesetre egy aquapark már kellő adu lenne a turizmus fellendítésére és az épülő szállodák megtöltésére. Ez után pedig akár a Tisza-strandot is kiépíthetnék, hogy a helyiek minőségesen tudjanak pihenni a folyó mellett.

Mit jelent, ha egy céget ezer dinárból alapítanak?

A cikkünkben említett két újonnan épülő szálloda befektetői, mind a Duna improvement Kft.-t, mind az Obrock Food Kft.-t is ezer dináros alaptőkével indították be a vállalkozásukat. Arra kerestük a választ, mit jelent ez valójában, mennyire fizetés- vagy adósságképes egy ilyen cég.

Józsa László ügyvédtől megtudtuk, a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) a legelterjedtebb cégforma.

„Ez egy olyan vállalkozási forma, amelyben a tulajdonosnak, tehát a gazdasági társaság tagjának a kötelezettségek, valamint az adósságok iránti felelőssége korlátozott. És mivel korlátozott? Azzal a vagyoni betéttel, amit ő beletesz. Tehát, ha ezer dinárt tett bele, akkor ő azzal felel, tehát egyéb vagyonával, jövedelmével nem felel a cég adósságaiért” – mondta Józsa, aki hozzátette, természetesen ez nem mindenhol van így, például Magyarországon sem.

„Magyarországon egy cég minimális bejegyzési törzstőkéje hárommillió forint, Szerbiában pedig száz dinár. Magyarán a Szerbiában hatályos cégjog, a gazdasági társaságokról szóló törvény ebben a tekintetben nem nagyon szolgálja azt a célt, hogy egy Kft.-nek okvetlenül legyen akkora vagyonú tőkéje, amivel reálisan képes felelni az adósságáért. A való világban viszont ez nem annyira drámai, mert ugyan igaz, hogy 100 dináros pénzbefizetéssel lehet céget alapítani, azonban az is igaz, hogy a cégeknek van életük, amely során azok fejlődnek, tehát nyilvánvaló, hogy egyrészt jövedelemre tesznek szert, és ebből a jövedelemből esetenként eszközöket, ingatlant vásárolnak, ami belekerül később a cég működő tőkéjébe, amely működő tőkével viszont immár felel a saját adósságaiért.”

Józsa leszögezi, annál a kérdésnél, hogy mennyi pénzzel alapították a vállalkozásokat, sokkal fontosabb, hogy az éves mérlegükben mekkora tőkeállományt mutattak ki.

„Egy ténylegesen működő, jövedelmet, profitot és tőkét felhalmozó cégnél megtörténhetnek ilyen „anomáliák”, hogy ezer dináros törzstőkéje van, ugyanakkor van egy szállodája, ami önmagában megér mondjuk ötszázezer eurót. A kulcskérdés az, hogy visszamenőleg az éves mérlegekben mekkora tőkeállományt mutattak ki, hiszen egy cégnek a gazdasági erejét és potenciálját az éves mérlegekhez kötődő összegek jelentik, nem pedig a törzstőke összege.”

Megtörténik, hogy egy újonnan alapított cég kap támogatást, amelynek még nincs semmilyen előélete. Józsa szerint ilyenkor a támogató kötelessége, hogy kockázatelemzést végezzen.

„Nem teljesen kriminális dolog az, hogy támogatást kap pályázatból olyan cég is, amelyet frissen jegyeztek be, más lapra tartozik, hogy aki a pénzt osztja, minimális kötelezettsége önmaga irányában, hogy alaposan megvizsgálja a támogatás odaítélése előtt, hogy a hasznosulás garanciái a háttérben megvannak-e.”

Józsa kiemeli, hogy egy ilyen újonnan nyitott vállalkozás egy bankban nehezen, vagy sehogy sem tud hitelt felvenni, még Szerbiában sem.

„Egy olyan bank, amelynek nem politikailag motiváltak a döntései, hanem kizárólag kereskedelmi alapúak, csipiszt mutat majd annak a cégnek, amelyet ezer dináros alaptőkével alapítottak, és működési napló nélkül, tegyük fel, ötszázezer eurós hitelért fordul hozzá. De a Prosperitati Alapítvány esetében a támogatások odaítélésének a szempontjai nem bűnös módon tartalmaznak politikai elemet. Ezen azt értem, hogy a Prosperitati Alapítvány lényege, hogy a vajdasági magyarság gazdasági helyzetén lendítsen. Ebben az esetben, ha más elemek arra mutatnak, hogy ebből lehet egy jól gazdálkodó szervezet, akkor nem tilos, erkölcstelen, jogszerűtlen ilyenek cégnek is támogatást odaítélni – persze nem a sógor-koma-jóbaráti odaítélések a jók, kívánatosak vagy hasznosak” – véli Józsa László.

A Prosperitati Alapítvány által egymillió euróval támogatott szálloda látványterve (Fotó: Prosperitati Alapítvány – Facebook)