A világsajtó az elmúlt napokban azzal foglalkozott, hogy a Kínában vizsgálódó tudósok megállapították, miszerint a koronavírus-járvány nem valamilyen laboratóriumból szabadult ki – de a sajtó írt a mianmari puccsról és a Donald Trump elleni második alkotmányos felelősségre vonási tárgyalásról is.
Amerikai reálpolitika
A prágai Lidove Noviny cseh napilap dicséri Biden új külpolitikáját:
„Biden külpolitikája par excellence reálpolitika. Legutóbb például Kína elnyomó politikája ellenére Biden bejelentette: az Egyesült Államok kész együttműködni Pekinggel, ha ez az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Ezt az álláspontot Kissinger sem tudta volna jobban megfogalmazni.”
A pekingi Huanqiu Shibao azonban nem számít alapvető irányváltásra a Kínát érintő amerikai külpolitikában:
„Biden viszonylag rövid nyilatkozatot tett Kínáról, de országunk egyértelműen a beszédének a középpontjában állt. Ez ismételten megerősíti, hogy ő is riválisnak tekinti Pekinget. Szavai megválasztásában Biden ugyan óvatosabb volt, mint elődje, Trump, és bizonyos területeken együttműködést is ígért. De arról hallgatott, hogy ennek miként kellene konkrétan kinéznie. Talán még nem tudja pontosan, hogy mit is akar.
Röviden: az Egyesült Államok Kínával kapcsolatos politikájában nem várható alapvető korrekció.”
A budapesti Élet és Irodalom (ÉS) irodalmi és politikai hetilap Kínát tekinti az amerikai külpolitika „legkeményebb diójának”:
„Kevés az esélye annak, hogy a világ két vezető gazdasági hatalma közti rivalizálás a következő időszakban lanyhulna. Joe Biden nem egy alkalommal kifejtette (például a Foreign Affairs tavaszi számában): az Egyesült Államoknak szüksége van arra, hogy kemény maradjon Kínával szemben. Nem várható, hogy a Trump kereskedelmi háborúzásából megörökölt, a kínai árukra kiszabott vámtarifákat az új elnök egyhamar fölszámolná. (Ha egyáltalán. Elvégre ez is lehet egyfajta alkualap.) Washingtonban igencsak érzékenyen fürkészik majd a high-tech szektorok tevékenységét, főleg, ahol a kínai hadsereg fejlesztései fenyegethetnek.
[…] Valószínű, hogy megmaradnak az amerikai propaganda olyan elemei, mint hogy minden rosszért a Kínai Kommunista Párt felel. Magát megerősödni látszó Hszi Csin-pinget is többnyire nem államelnökként, hanem a párt egyeduralkodójaként szerepeltetik a hivatalos trumpi közlésekben.”
Puccs Mianmarban
Az amszterdami de Volksrant centrista napilap a mianmari katonai puccs elleni tüntetésekről így írt:
„Mianmar lakói nagyon jól tudják, milyen kockázatot vállalnak: amikor a hadsereg fegyvert ragad a tiltakozók ellen, általában éles lőszerrel lő. Frusztráló látni, hogy a nemzetközi közösség mennyire közönyös.”
„A katonaság alábecsülte a lakosság erejét” – vélekedik a Neue Zürcher Zeitung, és így folytatja:
„A puccsistákkal szembeni polgári ellenállás nagyobb a vártnál. A tábornokok számára az egyetlen lehetőség a visszavonulás – vagy az, hogy ismételten erőszakot alkalmazzanak.”
Mégiscsak a denevérek!
A koronavírus-járvány továbbra is foglalkoztatja az embereket, ezért a dublini Irish Examiner napilap további útmutatást és konkrét terveket kíván:
„Biztosak lehetünk-e abban, hogy politikusainknak nem számít sem a népszerűségük, sem a karrierjük, sem pedig a lobbicsoportok véleménye – hanem csakis az, hogy biztonságban lássák az állampolgárokat?
Képes-e egy megválasztott politikus alaptervet és segédterveket is kidolgozni? Mindez azért szükséges, hogy mindannyian érezhessük, hogy ezek az áldozatok, amelyeket hozunk, végül is vezetnek valahová... Kérhetnénk menetrendet?”
A prágai Hospodarske Noviny napilap elégedetlen a politikusok döntéseivel:
„A kormány saját maga elé állít akadályokat. Nem érti, hogy az emberek a legmagasabb pozíciókban példaképeket szeretnének látni – és ilyenek nincsenek.”
A The Washington Post erről ezt írja:
„Az Egyesült Államokban minden szem Dániára szegeződik. Ott terjed ugyanis a leginkább a Nagy-Britanniában felfedezett, rendkívül fertőző B.1.1.7 koronavírus mutáció. A kísérletek azt sugallják, hogy az USA-ban hasonló a helyzet: a fertőzöttek száma körülbelül tíznaponként megduplázódik. Ezek riasztó eredmények.”
Nem laboratóriumi baleset miatt szabadult el a járvány Vuhanban, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Az Egészségügyi Világszervezet küldöttsége nem tartja valószínűnek, hogy a járvány egy laboratóriumi baleset következménye. A küldöttség tagjai intenzív és nyílt megbeszéléseket folytattak a vuhani Virológiai Intézet laboratóriumának munkatársaival. A tudósok Vuhanban nyomokat kerestek a vírus eredetéről. Kutatásuk nem tárt fel új információt a köztes gazdáról, amelyről a kórokozó átterjedt az emberre:
továbbra is minden jel a denevérekre utal.
Alkotmányos vádemelés 2.0
A sanghaji Jiefang Ribao így kommentálta azt, hogy Donald Trump ellen másodszor is alkotmányos felelősségre vonási tárgyalás zajlik:
„A Donald Trump elleni második impeachment minden tekintetben be fog vonulni a történelembe: egy amerikai elnöknek még soha nem kellet két ilyen eljárással szembesülnie.
Nem valószínű azonban, hogy az amerikai demokratáknak sikerül 17 republikánust maguk mellé állítani, s hogy valóban elítélik a volt elnököt.”
A varsói Gazeta Wyborcza napilap ezt így látja:
„Az amerikai történelem során először fordult elő, hogy egy volt elnököt a szenátus bíróság elé állítsa. Ezenkívül a tárgyalás helyszíne ezúttal egyben egy bűncselekmény helyszíne is, ahol a közelmúltban olyan bűncselekmények történtek, amelynek néhány politikus élőben volt tanúja. A demokraták a folyamat során nagy mértékben videófelvételekre támaszkodnak, amelyeken a volt elnök beszéde és a Capitolium megostromlása látható.”
Egy rendkívüli sátorkórház hevenyészve elválasztott kórterméből lép ki egy olasz orvos 2020. áprilisában. Köztigazda kerestetik. (Fotó: Reuters)
