Amíg az európai uniós országokban sokkal lassabban halad az oltási folyamat, mint azt a legtöbben várták, addig – meglepetésre – Szerbia a beadott vakcinák számát tekintve az ókontinensen Nagy-Britannia mögött a második helyen található. Száz lakosra nyolc beoltott személy jut ebben a pillanatban, ami azt eredményezte, hogy kevesebb mint egy hónap alatt nyolcszázötvenezer – főként kínai – védőoltást használtak fel. Közben a kevés Pfizer/Biontech-vakcinából szinte csak az egészségügyi dolgozóknak jut(ott), de ez nem akadályozta meg az államelnököt, hogy annak a kevésnek egy részét elajándékozza Észak-Macedóniának.
De mire elég az európai második hely, ami világviszonylatban a hetedik? Valóban jó eredménynek számít-e a több mint nyolcszázezer beadott védőoltás? Van-e választási lehetőségük az embereknek, vagy azt kapják, ami jut? Mit mutat a statisztika, Szerbiában hányan vennék fel a védőoltást, ha az azonnal elérhetővé válna? Elég lesz-e ez, és mikor a nyájimmunitáshoz?
Miért állunk ilyen jól, és jól állunk-e?
Az Európai Unió területén három oltóanyagot hagytak jóvá: a Pfizert, a Modernát és az AstraZenecát. Szerbia ezeken felül az orosz Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal is olt. Amikor elindult a oltás, útközben derült ki, hogy az oltóanyagot gyártók nem tudják tartani a lépést a beoltás ütemével. Szerbia azonban jól járt az Oroszországgal és Kínával való közeli, baráti viszonynak köszönhetően. Kínából eddig másfélmillió adag vakcina érkezett, Oroszországból pedig több mint 100 000, de az Orosz Közvetlen Beruházási Alap januári közleménye szerint a szerb kormánnyal kétmillió orosz oltóanyag leszállításáról írtak alá szerződést.
Szerbia emellett jelenleg abból is profitál, hogy nem tagja az Európai Uniónak, ott ugyanis szigorú feltételei és szabályai vannak az oltóanyag beszerzésének, ami jelentősen lassítja a folyamatot.
Az sem mellékes, hogy Szerbia nemsokára elkezdi a védőoltás gyártását, amiből profitálhat is, ugyanis a hírek szerint a Torlak Intézetben nagyon gyorsan megindulhat az orosz oltóanyag előállítása, a feltételeket most vizsgálják az orosz szakemberek. Az, hogy Szerbiában beinduljon az orosz vakcina gyártása, a környező országok és az Európai Unió érdeke is, annak ellenére, hogy a Szputnyik V-t még nem hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség, de Angela Merkel német kancellár és több európai vezető is pozitívan nyilatkozott a szándékról, hogy Szerbia belevágjon ebbe a beruházásba. Hogy mindez mennyi pénzbe kerülne, arról nincs információ.
Ana Brnabić szerb kormányfő ugyan a BBC-nek február elején azt nyilatkozta, hogy az oltóanyagok beszerzése nem geopolitikai, hanem kizárólag egészségügyi kérdés, nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt, hogy Szerbia kiváló kapcsolatot ápol Kínával, s ennek köszönhetően annyi oltóanyag érkezhetett az országba, amely mennyiségre egyelőre csak felnézhet az európai uniós országok többsége.
Nem tudni, honnan és mennyiért szerzik be az oltóanyagot
Az Amerika Hangja újságírói arra keresték a választ, Szerbia pontosan honnan és mennyiért szerzi be a vakcinákat. Az ígéretek összesen 11 millió adag vakcináról szólnak, ezt a számot Sanja Škodrić, az Köztársasági Egészségügyi Biztosító igazgatónője is megerősítette. Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić az Instagramon tette közzé, hogy március végéig további egymillió oltóanyag érkezik, azon a 6,5 millión felül, „amit Szerbia szerződésekbe foglalva vásárol meg.” Nem tudni azonban, hogy Szerbia kivel tárgyal: a gyártókkal közvetlenül, vagy az államokkal köt-e szerződést, ahogyan az is titok egyelőre, hogy milyen áron és milyen feltételekkel szerzi be a szerb kormány a vakcinákat. Egyelőre hiába próbálkozott ezt kideríteni a sajtó, csak zárt ajtókkal találkoztak.
Azt sem lehet tudni, hogy egy oltóanyag Szerbiának mennyibe kerül. Vučić a kínai vakcina ára kapcsán egy alkalommal csak annyit mondott, hogy az „a legdrágább mind közül, amit Szerbia felvásárolt”.
A hozzáférhető információk alapján elmondható, hogy az orosz Szputnyik V egy adagja nyolc euróba, a Pfizer/Biontech tizennyolc euróba, míg az AstraZeneca egy adagja négy euróba kerül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szerbia is ennyit fizetett értük, hiszen az országok egyenként állapodnak meg a gyártókkal az árban.
A politikai szakértők egy része felveti a kérdést, miszerint a járvány kezdete óta teljes az információzárlat nemcsak az oltóanyag ára kapcsán, hanem még az adományok esetében is. Nem tudni, mi lett a maszkokkal, amit Kína adományozott, ahogyan arról sem hallani, mi történt a maszkkészítő géppel, amit szintén ettől az országtól kapott Szerbia ajándékba. A járvány kezdete óta azt az érzést kelti a hatalom: “igen, mindent megteszünk, akár a törvényeket megkerülve is, de mindez az emberek egészségének védelmében történik.”
Szerbiai orvosok: Elszomorító, milyen kevesen jelezték igényüket az oltásra
A Vajdasági Kutatói és Elemző Központ (VOICE) írása szerint a járványügyi szakemberek szerint a szerbiai polgárok oltás iránti készsége és érdeklődése elszomorító, álláspontjuk szerint pedig mindennek az az oka, hogy nagyon sok az álhír, és hatalmas teret kaptak – elsősorban az online világban – az oltásellenesek, akik óriási nyomást gyakorolnak és nagy hatással vannak sok egészségügyi szakemberre is.
Hogyan igényelhető a védőoltás?
Szerbiában minden nap 8 és 20 óra között hívható a 0800/222-334-es központi szám, amelyen keresztül igényelhetik az emberek az oltások felvételét.
Emellett az e-Uprava oldalán kitölthető a jelentkezési űrlap, amely kiöltése során szintén jelezhető, hogy melyik oltóanyagot szeretné felvenni az illető.
Mit mond rólunk a világ?
A németországi Welt azt követően, hogy Szerbia a Pfizer és a Szputnyik V oltóanyagból is vásárolt, de csak a kínai vakcina érkezésére vonult ki síppal, dobbal, arról írt, hogy Szerbia nemcsak kettős, hanem hármas játszmát játszik.
A német nyelvű sajtó azt is kiemelte: az, hogy Szerbia kelet felé fordulna, könnyelmű kijelentés. Inkább arról lehet szó, hogy Szerbia így próbál nyomást gyakorolni Brüsszelre, és jobb tárgyalási pozíciót kiharcolni magának a csatlakozási folyamat során. Pekingnek sem rossz helyzet ez, hiszen Szerbia négy Uniós országgal is határos, vagyis ő képezi a hidat a kínai és az európai uniós piac között, ami Kína szempontjából egyáltalán nem mellékes szál.
Az ellenzék is felvette „Vučić vakcináját”
A belgrádi oltópontok előtt várakoztak a hatalommal kiváló kapcsolatot ápoló tájékoztatási eszközök fotóriporterei, hogy lencsevégre kaphassák az ellenzéki politikusokat, akik az oltásra várnak a vásárcsarnok előtt a szerb fővárosban. A bulvárlapok minősíthetetlen stílusban tudósítottak arról, hogy többek között Dragan Đilas és más ellenzéki politikusok felvették „Vučić vakcináját”.
Az államelnök erre reagálva a Pink újságírójának elmondta, arról nem szívesen nyilatkozna, hogy az említett ellenzéki politikusok hogyan kritizálták a szerb hatalmat, és hogy arról beszéltek, nem lesz elegendő védőoltás, most pedig „svédasztalon” kínálják nekik, még választhatnak is. Hozzátette azonban, hogy azzal, hogy felvették az oltást, őt támogatják, és ezt megköszönte nekik. A Danasnak nyilatkozó ellenzéki politikusok kiemelték: egyrészt az oltás nem Vučićé, ráadásul nem is a saját zsebéből vásárolta azt meg a népnek, amit ő maga és az őt támogató bulvársajtó is elfelejt. Kiemelik, lassan, amennyiben nincs pártkönyvecskéje az embernek, már iskolába sem járathatja a gyerekét, és orvoshoz sem mehet majd.
Hiánycikk a Pfizer, de jutott belőle Észak-Macedóniának is
Február 14-én Aleksandar Vučić Szerbia és Észak-Macedónia határán, Tabanovce határátkelőhelynél átadta Szerbia adományát Zoran Zaevnek. 4.680 adag Pfizer oltóanyagról van szó, arról az oltóanyagról, amelyből Szerbiába az ajándékozás pillanatáig a legkevesebb, összesen – a szerb sajtóban megjelent adatok szerint – mintegy 35.000 érkezett (február 15-én az Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy a nap folyamán 40.950 Pfizer-védőoltást vettek át).
Aleksandar Vučić és Zoran Zaev (Fotó: Budućnost Srbije Instagram)
Zaev az ajándékot egy őszinte és mély baráti gesztusként értékelte, Vučić pedig hozzátette, Szerbia ezen tette csakis az őszinte barátság jele, semmi más érdeke nem fűződik hozzá. Az sem zavarta az észak-macedón miniszterelnököt, hogy egy hónappal ezelőtt még 8000 Pfizer-vakcináról volt szó, amiből végül 4680 lett, de ki emlékszik már, mit ígért Zaev egy hónappal ezelőtt.
Észak-Macedónia február 17-én kezdi meg az immunizációt a kapott oltóanyaggal, s a Covid-központokban elhelyezett egészségügyi dolgozók kapják meg.
Mennyi kell még a célhoz?
Jelenleg a lakosság kevesebb, mint 10 százaléka vette fel az Covid-19 elleni védőoltást. Ahhoz, hogy valamiféle immunitás kialakuljon, még több mint négymillió szerb állampolgárnak be kellene oltatnia magát. A biztonságunk azonban nem csak ettől függ, ugyanis ahhoz, hogy védettnek nyilváníthassuk magunkat, a környező országoknak is hasonlóan jó eredményt kell elérniük. Jelenleg Szerbia vezet a régióban, hiszen Horvátországban százból 2,3, Szlovéniában 4,7 ember kapta meg az oltóanyagot.
Szerbiában a legutóbbi adatok szerint megközelítőleg egymillióan jelentkeztek az oltás felvételére, ami még mindig kevés, hogy a célt elérjük. A Demostat legfrissebb kutatása szerint a megkérdezettek 31 százaléka mondta azt, hogy semmilyen körülmények között nem oltatná be magát. Egyértelműen a vakcina felvétele mellett a lakosság 48 százaléka voksolt.
Aleksandar Vučić szerb államfő február közepén azt mondta, a hónap végéig a megérkezett félmillió kínai mellett 50 000 adag orosz Szputnyik V-, 88 000 adag Pfizer/Biontech-, és 125 000 és 150 000 adag közötti Astra Zeneca-oltóanyag érkezik az országba.
A Batut Intézet tervei szerint az év végéig 1,75 millió polgár beoltását tervezik, ami a szükséges négymilliótól még mindig messze van. Arról nem beszélve, egyelőre azt sem tudni, hogy az oltás meddig biztosít védettséget (kettőtől hat hónapig terjedő időszakról beszélnek), vagyis jövőre, úgy tűnik, minden kezdődhet elölről.
Illusztráció (Fotó: pixabay)
