A szerbiai oltási viszonyokhoz hasonlítva a magyarországiak kaotikusnak tűnnek. Pedig ha valamikor, akkor most kellene igazán, hogy minden annyira flottul menjen, mint a szerbiai oltakozás során. Ezzel szemben Magyarországon olyanok is kapnak SMS-értesítést a hétvégi tömeges oltásra, akik már átestek ezen, illetve vannak olyanok is, akiknek 160 kilométert kellene utazniuk az oltásért.
Az eredeti terv az lehetett, hogy a hétvégén 74 ezer krónikus beteget oltanának be az ország különböző oltópontjain, hogy ezzel is tehermentesítsék a háziorvosokat. A kiküldött SMS-ek tanúsága alapján ugyanakkor meglehetősen lazán értelmezték az illetékesek a lakhelyhez közeli oltópontok fogalmát; akadt olyan beteg, akinek Debrecenből a száz kilométerre lévő Kisvárdára kellett volna utaznia, de olyan is megesett, hogy a krónikus betegnek 160 kilométerrel távolabb lévő városig kellett volna valahogy eljutnia.
Gyakori probléma, hogy ugyanabból a háztartásból különböző helyre hívják az érintetteket. A 444.hu azt írta, hogy egy piliscsabai házaspár egyik tagjának Ceglédre (autóval másfél óra), a másiknak Budapestre kellene utaznia, szinte ugyanarra az időpontra. Mindketten számos krónikus betegséggel küzdenek, mozgássérültek, ami szintén nehezíti az utazást, képtelenek megoldani a helyzetet.
Az oltási rendszer Magyarországon nem úgy fest, mint Szerbiában. Aki be akarja magát oltatni, annak regisztrálnia kell egy központi adatbázisba (eddig hasonló), ott viszont az alapadatok megadásán kívül már semmi mást nem tud elvégezni, nem tudja megadni, milyen alapbetegsége van, milyen vakcinát lenne hajlandó elfogadni. A megadott e-mail címre – a szerbiai rutintól eltérően – nem a szakmai tájékoztatók érkeznek, hanem a kormányzat PR-kommunikációs üzenetei, konkrétumok nélkül. Aki pedig konkrétumokra lenne kíváncsi, az alapesetben is bekerül egy végeláthatatlan útvesztőbe. A krónikus betegek számára az egészségbiztosítási alapkezelő küldött ugyan egy levelet, hogy majd oltást kapnak, de hogy mikor, azt majd a háziorvosuk tudja megmondani. A háziorvosoknak ezt követően nagyjából semmire sem maradt idejük; a rájuk zúduló telefonok mellett intézniük kellett a kiértesítést is, és közben azért az alapfeladat miatt a sima betegellátásra is kell időt fordítaniuk. Az már csak hab a tortán, hogy a beérkezett vakcinák mennyisége messze nem bizonyult elegendőnek, de akadt olyan eset, amikor még így is győzködni kellett a pácienseket egy-egy – jellemzően orosz vagy kínai – típus beadása kapcsán, mondván, bármi jobb, mint lélegeztetőre kerülni.
A tömeges oltás ezt a helyzetet lett volna hivatott feloldani. A kormányzat azt kommunikálta, aki regisztrált és hajlandó beoltatni magát azzal, ami éppen van, akkor húsvét környékén lehet szó némi lazításról. A csütörtökön indult felemás kiértesítési folyamat láttán több szakértő megjegyezte, az egész kicsit olyannak tűnik, mintha teljesen váratlanul érte volna az illetékes hivatalokat a feladat, pedig tavaly december óta kánonban harsogja a kormányzati kommunikáció, hogy az oltások hozhatják el a megoldást. Ehhez képest a rendszer kidolgozására a gyakorlatban mintha senki nem fordított volna kellő figyelmet, a kaotikus helyzet pedig minden bizonnyal nem növeli a bizalmat. Állítólag a hibák láttán az operatív törzs le is fújta a hétvégi oltást, de aztán mégis ment minden tovább.
Orbán Viktor kormányfő a szokásos pénteki közrádiós nyilatkozatában mindezzel kapcsolatban annyit megjegyzett, hogy „tapasztalhatók” némi fennakadások az oltást illetően, de azon vannak, hogy ez mielőbb megoldódjon. Aki pedig valami hibát észlel, az hívjon fel egy telefonszámot, de a riporter kérdésére nem tudta megmondani, hogy mi is lenne az a szám, mert „éppen nincs nála”.
A miniszterelnök a március 8-i zárást illetően igyekezett pár, eddig homályos pontot is tisztázni; nyitva maradhatnak a virágüzletek és bölcsődék is.
A bezárt vállalkozások egész márciusra megkapják a bértámogatást, és elengedik a bérleti díjukat is, illetve kiterjesztik az adókedvezményeket.
A határátlépések kapcsán még mindig nem teljesen egyértelmű, hogy mit is akarnak meglépni. Orbán reggel mindenkit arra kért, halassza el a „luxusnyaralásokat”, mert a vírus hazahozatalával bajba sodorhatnak másokat. Orbán konkrétan az exkluzív üdülőhelyekről hazaérkezőkről beszélt:
„Tanganyika, Maldív-szigetek, Dubaj. Mégis arra kérnék mindenkit, ezeket a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációkat halasszák el. Nem azért, mert irigyeljük tőlük az ilyesmit, ha van pénzük, tegyék” – mondta. A felsorolás azért érdekes, mert február közepén épp a NER-magángép repült kétszer is a Maldív-szigetekre.
Hatszázhetvenhét koronavírusos fertőzött van jelenleg lélegeztetőgépen, ami rekord a vírus egy évvel ezelőtti felbukkanása óta. Az eddigi, 674-es csúcs december 4-én volt. A kórházban levő fertőzöttek száma közelíti a hétezret (6867), amire utoljára a karácsony előtti napokban volt példa. 6369 újabb fertőzöttet azonosítottak, az elmúlt hetek tendenciái nagyon meredek emelkedést mutatnak. Az újonnan jelentett tesztek közül minden ötödik pozitív.
Szabó F. Ferenc
