A Fidesz elhagyta az Európai Néppárt képviselőcsoportját; Mianmar válaszút előtt áll, miután a katonai hatalomátvétel ellen tüntetők közé lőtt a rendőrség; Trump a visszatértén gondolkodik – ezekről írt a héten a világsajtó.
Kilépés a kizárás előtt
A Fidesz elhagyta az Európai Néppárt (European People’s Party – EPP) képviselőcsoportját, ami az európai kereszténydemokratáknak megkönnyebbülést jelent, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Az egész folyamat csupán egy eljárási szabályzatról szólt, és mégis egy olyan politikai döntés született belőle, amelyre sok kereszténydemokrata már az elmúlt két évben számított. Szerdán délelőtt a néppárt elfogadta a képviselőcsoport új alapszabályait, tíz perccel később pedig Orbán Viktor levonta a következtetéseket.
A szavak, amelyekkel a fideszes EP-képviselők búcsút vettek a csoporttól, kemények voltak. Elfogadhatatlan, hangoztatták, hogy »elhamarkodott adminisztratív manővereket« hajtottak végre, mégpedig egy életveszélyes járvány közepén. Az EPP képviselőcsoportjának eljárása »antidemokratikus és méltatlan«.
Vélhetőleg ha szerdán nem fogadják el az új szabályzatot, s a Fidesz nem távozik, akkor a Benelux államokból és az északi országok liberális képviselői léptek volna ki a csoportból – valószínűleg többen, mint a most elveszített tizenkét magyar képviselő.
Soha nem látott egységben mutatott ajtót a Fidesznek az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója, írja a Népszava:
„Kilépett a Fidesz európai parlamenti delegációja az Európai Néppárt (EPP) frakciójából, miután a politikai csoport tagjainak óriási többsége, csaknem 85 százaléka megszavazta a teljes küldöttségek tagságának felfüggesztését, illetve kizárását lehetővé tevő alapszabály-módosítást. Orbán Viktor a kilépésről szóló döntést levélben közölte Manfred Weber frakcióvezetővel, »antidemokratikusnak, igazságtalannak és elfogadhatatlannak« nevezve az előírások megváltoztatását.
A Fidesz EP-képviselőinek egyelőre nem kell lemondaniuk választott parlamenti tisztségeikről. […] Ugyanakkor nem maradhatnak a szakbizottságok EPP által delegált tagjai.
Egyelőre nem tudni, hogy a 11 fideszes [mivel Hölvényi György, a KDMP EP-képviselője továbbra is a frakció teljes jogú tagja maradhat] csatlakozik-e valamelyik már létező politikai csoporthoz, vagy új tömörülést hoz létre. Deutsch Tamás az Azonnali című hírportálnak azt mondta, hogy függetlenként folytatják munkájukat. Ha így lesz, jóval kevesebb megszólalási lehetőséghez és befolyáshoz juthatnak, mint egy politikai csoport tagjaiként.”
A Magyar Nemzet viszont úgy látja, hogy a néppárt frakciójából kilépve a Fidesznek nem kell a balliberálisokhoz alkalmazkodnia:
„Kiderült, hogy ott nincs helyünk, ahol a politikai torzsalkodás fontosabb, mint a járvány elleni védekezés – reagált lapunknak Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus szerint egyelőre nem érdemes arról spekulálni, hogy a Fidesz hol folytatja az Európai Parlamentben.
A Fidesz maga döntött a kilépés mellett, mert nem engedhették meg, hogy korlátozzák demokratikusan megválasztott politikusaikat abban, hogy képviseljék a választóikat – nyilatkozott lapunknak Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke. Felidézte: a kilépést Orbán Viktor azzal indokolta, hogy az EPP alapszabály-módosítása megfosztja a magyar választókat demokratikus jogaiktól, ami antidemokratikus, igazságtalan és elfogadhatatlan.”
Amerikának új külpolitikára van szüksége
A Washington Post Joe Biden amerikai elnök menekültpolitikáját vizsgálja:
„A menekültek befogadása nem csak az ország legnagyobb legális bevándorlási programja már évtizedek óta. Donald Trump volt elnök meg akart szabadulni a bevándorlóktól, és ez nagyrészt sikerült is neki. Biden 125 ezer menekültet akar beengedni az Egyesült Államokba.
Nehéz feladat lesz, hiszen Trump több száz olyan amerikait bocsátottak el, akik a háború és természeti katasztrófa sújtotta országok kétségbeesett embereinek segítettek életük újjáépítésében. Ez a szakértelem elveszett, és annak visszaszerzése időbe fog telni.”
A pekingi Huanqiu Shibao szkeptikus Biden terveivel kapcsolatban:
„Az amerikai elnök enyhíteni akar a menedékkérők és a keresett szakemberek beutazási korlátozásain. Meg akarja állítani a fal építését a mexikói határon, és javítani szeretne a több mint tizenegy millió illegális bevándorló helyzetén. Ezek közül azonban egyik projektet sem könnyű megvalósítani, különösen akkor, amikor Amerikában még mindig érvényben vannak a járvány megfékezését szolgáló szabályok, és a jobboldali populizmus befolyása továbbra is nagy.”
Trump – még mindig vagy ismét?
A stockholmi Dagens Nyheter a Republikánus Pártra tekint:
„Ha kétség merült volna fel, hogy kinek is a pártja a Republikánus Párt, ez a kétség a hétvégén szertefoszlott. Amikor politikusok és aktivisták Floridában az éves CPAC [Conservative Political Action Conference – Konzervatív Politikai Akció Konferenciája] konferencián összegyűltek, a találkozó elején Donald Trump aranyszobrát gördítették be a terembe. A vereség nem volt elegendő ok arra, hogy a párt hátat fordítson neki.”
Navalnij-ügy: szankciók Oroszország ellen
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A Washington Post erről ezt írta:
„Nyilvánvalóan nem elég, ha Putyin orosz elnök meggyalázza, üldözi és megmérgezi ellenfelét. Csatlósai most új taktikát alkalmaznak: pszichológiai terror révén akarják elhallgattatni Navalnijt a fogolytáborban. A legtöbb nyugati kormány Navalnij szabadlábra helyezését követeli – köztük az USA is.”
A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta arról számol be, hogy az amerikai szankciókat összehangolták az európaiakkal:
„Biden elődje, Trump szankciókat vezetett be, anélkül hogy gondolt volna arra, hogy az európai szövetségesek hogyan viszonyulnak ezekhez a szankciókhoz. Az új amerikai elnök viszont egységes fellépést kíván szervezni. Az amerikai szankciókat most tehát gyakorlatilag egy időben vezették be az európaiak szankcióival együtt.”
Véres napok Rangunban
Mianmar válaszút előtt áll, írja a torinói La Stampa napilap, miután híre kelt, hogy rettenetes kegyetlenséggel járt el a katonai hatalomátvétel ellen tüntetőkkel szemben a mianmari rendőrség: több városban is a tömegbe lőttek, eddig 18 halottról és 30 sebesültről tudni:
„Az ENSZ szankciói mindenképpen kívánatosak lennének, de ezeket blokkolja Oroszország és Kína.
Ha az ENSZ nem lesz aktív, akkor az európaiaknak és az USA-nak kell vállalnia ezt a feladatot. Még akkor is, ha a mianmari katonaságnak sikerül minimalizálnia a nyugati szankciók hatásait, Washington, Brüsszel, London, Canberra, Tokió visszajelzése fontos a szolidaritás szempontjából.”
Donald Trump bizarr „aranyszobra” az Amerikai Konzervatív Unió 2021-es politikai akciókonferenciáján a floridai Orlandóban (Fotó: Octavio Jones/Reuters)
