Jedna uz drugu néven alakult egyesület Szabadkán az emlődaganatban szenvedők és gyógyultak megsegítésére, elsősorban azért, hogy támogassák egymást. A tizenkét alapító tag egytől-egyig túl van vagy éppen küzd a betegséggel, s arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, mennyire fontos a korai felismerés. A mellrák, ha időben felismerik, ugyanis az esetek 90 százalékában gyógyítható.

Ehhez képest a nők kevesebb, mint fele, mindössze 45 százaléka vesz részt a szűrővizsgálatokon, még kevesebben végeznek otthon önvizsgálatot, miközben ennek a jelentősége hatalmas.

Szerbiában évente 32 autóbusznyi nőt „visz el” örökre az emlőrák. Vagyis több mint 1600-an halnak bele a betegségbe. Szabadkán havonta 13 nőnél diagnosztizálják a betegséget, és az észak-bácskai körzetben csak tavaly 56-an haltak bele a rosszindulatú betegségbe.

Ágoston Gabriella 2016-ban szembesült a diagnózissal:

Ágoston Gabriella: Alig várom, hogy kitavaszodjon és ne kelljen feltennem a póthajat

áttétes mellrákja van és mindkét mellét el kell távolítani, kemoterápiát és 25 sugárkezelést kapott. Gabriellánál négy év után tavaly kiújult a betegség, idén január végén kapott újra terápiát. A nehézségek ellenére jól van, és azt mondja, segíteni akar másokon, s főként biztatni a nőket az önvizsgálatra és a rendszeres szűrésre.

– Azok körébe tartozom, akik egy önvizsgálat során fedezték fel a daganatot. Ez azért fontos, mert a megelőzés, a felfedezés és a korai felismerés az 90 százalékban elősegíti a gyógyulást és a hatékony kezelést. Ezt már a kezelésem alatt tudtam meg. Nekem két fázisban jelent meg a betegség. Az első fázisban önvizsgálattal, ez 2016 januárjában történt, borsónyi csomót fedeztem fel magamon. Az első gondolatom rögtön az volt, hogy a nőgyógyászhoz fordultam, hamar időpontot is kaptam, megindult a folyamat. Onnan a Szabadkai Közkórház sebészéhez, az ultrahangos vizsgálat után az onkológiára utaltak, akkor vettem fel a kapcsolatot dr. Bagi Teodóra onkológussal, azóta is az ő páciense vagyok.

„A korai felismerés kulcsfontosságú”

Ezután egyértelmű volt, hogy nem jóindulatú elváltozásról van szó, dr. Vickó Ferenc sebész-onkológussal vettem fel a kapcsolatot, így Kamancon (Sremska Kamenicán) biopsziát csináltak. Kiderült, hogy áttétes rosszindulatú daganatról van szó, így következett a sebészeti beavatkozás. Gyorsan kellett cselekedni, és ez nagyon nagy bizalommal és hittel töltött el. A beavatkozás során eltávolították mindkét mellemet és implantátumokkal pótolták, a hónalj alól is eltávolítottak nyirokmirigyeket. Kemoterápia, majd 25 sugárkezelés és négy éven át hormoncsökkentő gyógyszer adagolása következett. A terápiát jól viseltem, mivel egyébként is mozgásigényes életmódot éltem, naponta tornáztam és tornázom azóta is. Bizonyos tejtermékeket és a cukrot természetszerűen elhagytam. Thai-chi gyakorlatokra kezdtem járni és többet pihentem. Sokat hangoztatta az orvos: a pihenés a gyógyulás őrangyala, ezt ne felejtse el Gabriella! Folyamatosan jártam ellenőrzésre és ennek köszönhetően manuális kitapintással, öt nyaki nyirokmirigy megnagyobbodást fedeztek fel, négy évvel az első beavatkozást követően, tavaly. Időben, hiszen az áttét elenyésző hányadú volt. Ezúttal csak kemoterápiát kaptam, most január végén fejeztem be a terápiákat. Kisebb kézdagadásom maradt, de ezt is jól viseltem, a haj elvesztése mellett a hitem és bizalmam a kezelés hatékonyságában azóta is megmaradt, sőt megnőtt. Én tudom, tisztában vagyok vele, hogy ez egy gyógyíthatatlan betegség: lappang, szunnyad, és ahogy valamilyen biológiai elváltozás történik a szervezetben, akkor ez továbbhalad. Én fogékony vagyok a rákos sejtek elburjánzására, és ez tudatosult bennem, hogy a betegség korai felismerése, elsődleges, mindenkinél.

Gabriella azt mondja, egy percig nem érezte, hogy testileg fogyatékos lenne. Elfogadta a megváltozott állapotát.

„Hálás vagyok, hogy elfogadtak, nincs semmilyen sajnálat a környezetemből és ezáltal önsajnálatom sem, ez fontos, hogy a lelki gyógyulás is párhuzamosan folyjon” – mondja, majd hozzáteszi:

– A környezetemben sok érintett van, látom a lehúzó erőt: hogyan tovább, mi lesz velem, most már nem is vagyok képes és érdemes dolgokra. Elhagyják magukat, megváltoztatják indokolatlanul az életmódjukat, igénytelenebben lesznek, szemmel látható változásokon mennek keresztül. Örülök, hogy élek alapon.  Engem mindkét esetben a korai felismerés segített a gyógyulásban. Kamancon műtöttek meg és a szabadkai kórház onkológiai osztálya is a legszakavatottabb orvosokkal dolgozik. Bárhová fordulunk, a lehetőségünk megvan. A környezetemben viszont sokszor azt tapasztalom, hogy megtagadják még a lehetőségét is, hogy segítségért forduljanak. Még mindig tabutéma ez a betegség: aki beteg, annál azért, mert ő már úgysem az, aki volt, a többiek meg elég nagy százalékban, mindössze 45 százalékban mennek el szűrővizsgálatra. Ez egy félelmet keltő számadat. Többek között ezért is alakult meg a Jedna uz drugu Egyesület.

Az önvizsgálat menete – mellrakinfo.hu

Az egyesület április 21-én 18 órától tartja meg nyilvános alapító közgyűlését, ekkor zajlik majd a tagosítás is. Erre az eseményre minden érdeklődőt szeretettel várnak a szabadkai Szabadegyetemen.

A szervezet már egy nyertes pályázatnak köszönhetően pszichológiai műhelymunkát szervez, amelyre bárki jelentkezhet. Tíz alkalmas egyéni terápiára lesz lehetőség, továbbá húsz részvevő számára fizikai gyakorlatokat tanítanak majd meg, a terápiák után ugyanis hátfájás, csontfájdalmak jelentkezhetnek, amelyeket a gyakorlatokkal enyhíteni lehet.

Az egyesület együttműködik a Szabadkai Egészségházak, a Közkórház onkológiai osztályának, illetve a Közegészségügyi Intézet szakembereivel.

Minden érintett, illetve támogatást kereső jelentkezését várják a jednauzdrugu.egymasert@gmail.com e-mail címen, továbbá az egyesület Facebook-oldalán.

Évente 32 busznyi nőt „visz el” az emlődaganatos megbetegedés (Fotó: Pixabay)