Jó gesztusnak tűnhetett a hitelmoratórium lehetőségének bevezetése tavaly márciusban, amikor megadták a lehetőséget azoknak, akiknek tartozásaik vannak a bankok felé, hogy részleteiket utólag fizessék, három havi halasztással. Az Efektiva banki ügyfelek egyesülete már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok az említett hónapokra elszámolják a kamatot, annak ellenére, hogy a hitelrészletet abban a hónapban nem kell törleszteni, ha a halasztást elfogadjuk. Ahány alkalommal azonban elfogadtuk a moratórium lehetőségét, annyiszor hosszabbodott meg a hitel lefizetésének hossza, és a legtöbb esetben nőtt a hitelrészlet is. Bajtai Kornél közgazdász szerint a fogyasztói társadalom sokszor gondolkodás nélkül belelöki az embereket a rövidtávú hitelekbe.
FELTÉTEL NÉLKÜLI HIT A BANKOKBAN
— Ingyen ebéd az nincs, hogy klasszikust idézzek, a magyar miniszterelnököt. Viszont nagyon sok ember fejében még az a Titoista korszak van, miszerint vegyünk fel hitelt, aztán azt majd megeszi az infláció. Vagyis, hogy valójában a bankok azért vannak, hogy nekünk jó legyen – kezdi Bajtai. Ez a berögződés még harminc év után sem billent át az emberek többségénél. Radovan Jelašić volt a bankkormányzó, amikor Kishegyesen készítettem vele interjút. Ő mondta akkor, és ezt nagyon megjegyeztem, hogy nem hiszi el, hogy az emberek elmennek a piacra, megnyomkodják a paradicsomot, válogatnak, hogy ez kukacos, nem elég jó, savanyú, de bemennek az első bankba és eláírnak egy húszéves hitelt, anélkül, hogy elolvasnák a részleteket, mondja Bajtai Kornél.
A bankok nem azért vannak, hogy nekünk jó legyen, hanem azért, hogy pénzt keressenek, mondja Bajtai, majd hozzáteszi:
— Ha megnézzük az egésznek a matematikáját: három hónapig nem fizették az emberek a hitelrészletet, csak elszámolták nekik a kamatokat. Azt a pár hónapot ki kell fizetni, tehát három hónappal tovább törlesztünk. Kimondható azért, hogy a bankok részéről nem volt korrekt, hogy ezekre a hónapokra elszámolták a kamatokat, tehát itt az állam közbeléphetett volna, ha akar. Vannak azonban olyan hitelesek, akiknek hitele az EUriborhoz kötött, vagyis az Európai Jegybanki Alapkamathoz, ami korrigálódott, tehát konkrétan olyan eset is van, hogy csökkent a részlet, és most kevesebbet fizetnek az emberek.
Az aki nem tudta volna fzetni, jól járt, az aki amúgy is tudta volna, mindegy neki, véli Bajtai.
A hitelmoratóriumot első körben egyébként a polgárok 94 százaléka vette igénybe. Második körben már valamennyivel kevesebben, mintegy 82 százalékuk. A harmadik körben már kevesebb az érdeklődő, de változtak a feltételek is. Csak az veheti igénybe a moratóriumot, akinek a fizetése az elmúlt három hónapban nem haladta meg a 120.000 dinárt, bevételei 10 vagy annál több százalékkal csökkentek az egy évvel ezelőtti bérezéséhez képest, illetve a hitelrészlete fizetésének több mint 40 százalékát terheli. A kérvényt a halasztásra április 30-ig lehet átadni a bankoknál.
NEM MINDEGY, HOGY RÖVID VAGY HOSSZÚTÁVÚ A HITEL
— Én szétválasztanám a rövid és a hosszútávú hiteleket. Hosszútávú hitelt azért vesz fel az ember, nyilván, mert nem örököl és valahogy meg kell oldani a lakhatást. A hosszútávú hitel többnyire kényszer, nyilván a rövidtávú is lehet az, de a legtöbb embernél a készpénzhitel arra szolgál, hogy vegyenek valamit, legtöbbször luxuscikket, amire talán nincs is szükségük. Minél rövidebb távra vesz fel az ember hitelt, az annál ráfizetésesebb.
A bank nem azért van, hogy az embereknek jó legyen, hanem azért, hogy pénzt keressen az embereken. Nyilván az embereknek meg hitelre van zükségük, ez egy társadalmi szerződés a kapitalizmuson belül.
AKKOR IS MEGVESSZÜK, HA NINCS RÁ PÉNZÜNK?
Bajtai azt mondja, a második világháborút követően a kapitalizmus kitalálta a gyűlölködés helyett a fogyasztói társadalmat. A járvány kitörése óta, amióta nincs meg a megszokott kényelem, mindjárt erősödik az antiszemitizmus, a türelmetlenség, ez megfigyelhető.
— Az emberek teljesen beleszédültek a vásárlásba. Lehet, hogy mentálisan meg jogrendben nem vagyunk európai szinten, de az egész világban eluralkodott a fogyasztói társadalom, így nálunk is. És ezt valamiből finanszírozni kell. Nem segített a járvány sem, hiszen mi történt? Előretört az online kereskedés, már otthon, a négy fal között is vásárolhatunk, amit csak akarunk és várhatjuk, hogy mikor érkezik meg a hajó Kínából és mikor érkezik végre a postás.
A harmadik körben már nem jár automatikusan mindenkinek a halasztás lehetősége (Pixabay)
