Számos érdekes témával foglalkozott a héten a világsajtó: az Egyesült Királyságban 3 vélasztást is tartottak csütörtökön; eldőlhet Skócia sorsa; bővülne a G7-csoport. 200 éve hunyt el Napóleon.
Választások az Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyságban csütörtökön választásokat tartottak: Angliában helyhatósági választást, Skóciában és Walesben parlamenti választásokat, az észak-angol Hartlepool városában pedig időközi parlamenti képviselő-választást. A skót parlamenti választások kapcsán a The Times a következőket írja:
„Súlyos hiba lenne azt hinni, hogy csak a skót érdekek forognak kockán. Abban az esetben, ha a Skót Nemzeti Párt (SNP) abszolút többséget szerez – ami a közvélemény-kutatások szerint valószínűsíthető – Nicola Sturgeon elnök egy újabb függetlenségi népszavazásra fog követelni. A közvélemény-kutatások szerint az újabb népszavazás tartós belső bizonytalanságba sodorhatja az országot.”
A kelet-európaiak Putyinnal szemben
A Neue Zürcher Zeitung am Sonntag a kelet-európai országok Oroszországgal szembeni kritikus álláspontját kommentálja:
„Az európai szankciókat az oroszok ellenszankciói követik, és az EU-orosz kapcsolatok nap nap után újabb mélypontra süllyednek. A Szovjetunió csaknem 30 évvel ezelőtt bekövetkezett megszűnése óta példa nélküli az a beutazási tilalom, amelyet Moszkva alkalmaz az Európai Unió vezető képviselőivel, mindenekelőtt az Európai Parlament elnökével szemben.
Az igazi erőpróbát Vlagyimir Putyin Oroszországával szemben azonban a kelet-európaiak vívják. A balti köztársaságoktól Bulgáriáig ugyanis most minden kelet-európai ország – Magyarország kivételével – kiutasított orosz diplomatákat. Ezek az államok ezáltal egy jelentősebb megtorlás kockázatát vállalják.”
A NATO-csapatok kivonulása Afganisztánból nem problémamentes
– írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Ezen a hétvégén hivatalosan megkezdődött – csaknem húsz év után – a külföldi csapatok kivonása Afganisztánból. Ugyanakkor a tálibok országszerte támadásokat követtek el az afgán biztonsági erők ellen. Egy autóba rejtett bomba felrobbantása a keleti Logar tartomány fővárosában pusztító hatású volt: ebben a szombat esti merényletben legalább 30 ember vesztette életét és több mint száz megsebesült. A hatóságok a támadást a táliboknak tulajdonították.”
A G7-es országok külügyminiszteri találkozója
A G7-es országok külügyminiszterei Londonban egyebek mellett megvitatták Kínával, Oroszországgal és Észak-Koreával szembeni közös álláspontjukat. A londoni The Times véleménye erről a következő:
„Dél-Koreát, Ausztráliát, Indiát és Dél-Afrikát is fel kívánják venni a G-7 országai közé. Nem véletlen, hogy az első három kandidátus tűzfalként is számít Kína ázsiai uralmi kísérleteinek megfékezésében.”
A Kommerszant így látja a találkozót:
„Boris Johnson brit miniszterelnök külpolitikai stratégiájának részeként megpróbálja megerősíteni az Egyesült Királyság törekvését, hogy független világhatalmi központ legyen, és ennek során két problémát akar megoldani.
Először is: azt akarja bemutatni, hogy a G7 nem »a nyugati kormányfők zárt klubja«, amelynek semmi kapcsolata sincs a valósággal. Másodsorban pedig azt akarja demonstrálni, hogy helyreállt az Egyesült Államok és a nyugati szövetségeseinek az egysége, de szó sem lehet Oroszország meghívásáról ebbe a szervezetbe.”
A menekültek jogainak módosítása
Biden elnök megemelte a menekültek befogadásának felső létszámkorlátját. A Los Angeles Times úgy véli, hogy ez a döntés helytálló ugyan, de alapvető reformokra továbbra is szükség van:
„A bevándorlási rendszerünk romokban hever. Biden csak apró lépéseket tett a helyzet rendezése felé az új szabályozással és a visszatoloncolások felfüggesztésével. A kibocsátó államok megsegítése a kongresszus feladata.
Időközben az, hogy a bevándorlás kezelésének kérdését a pártpolitika porondjára vonták, tovább rontott a helyzeten.
A kongresszus kudarca bizonyos értelemben nemzeti kudarcnak is tekinthető. Nincs megállapodás közös alapokról, nem határoztuk meg a prioritásokat, de felismertük, hogy még akkor is, ha néhány embernek nincs törvényes joga a bevándorlásra, legalább emberségesen és tisztelettel kell vele bánni.”
A stockholmi Dagens Nyheter így ír a kérdésről:
„Ezek az emberek a katasztrofális megélhetési körülmények elől menekülnek. Az Egyesült Államokban szükség van ugyan munkavállalókra, de ennek ellenére szabályozni kell az emberek beáramlását, és különbséget kell tenni az illegális és a legális bevándorlás között. Bidennak nyilvánvalóan nincs igazi terve arról, hogyan biztosítsa a határokat. A fal építése leállt ugyan, és ezáltal több pénz jut a kísérő nélkül érkezett menekülteknek, de ezen túl Biden nem nyilatkozott egyértelműen a további terveiről.”
Követett el bűnöket Napóleon
Napóleon 200 évvel ezelőtti haláláról a párizsi Le Figaro napilap így emlékezik meg:
„A kis korzikai tiszt katonai zsenialitása, energiája és bátorsága révén Európa ura lett, és családját a legrangosabb európai monarchiákkal hozta össze. Franciaország sok mindenért tartozik neki hálával: a Polgári Törvénykönyvért, az Államtanács, a Becsületrend, a gimnáziumok és a csendőrség megalapításáért.
Követett el bűnt is? Sajnos igen, a rabszolgaság az egyik. Napóleon Jeanne d’Arckal és de Gaulle-lal együtt egy olyan személyiségünk, aki világszerte ismert. Tehát emlékeznünk kell rá és természetesen meg is kell őt ünnepelnünk.”
Nemcsak a helyhatósági választások miatt kell aggódnia Boris Johnson miniszterelnöknek… (Fotó: AFP)
