Kicsit késve – a viszonylag hideg tavasznak köszönhetően – megkezdődött a szúnyoggyérítés a Vajdaságban is, erről legutóbb a magyarkanizsai illetékesek értesítették (még a Szabad Magyar Szó használatával is) a közvéleményt. Mivel nem szeretnék ilyen fontos kérdésben kötözködni, így nem teszem szóvá a hibásan megjelentetett vegyszerneveket, helyette inkább a lényegre térek.
Az értesítésben kitérnek a tényre, hogy a két alkalmazott hatóanyag veszélyes nemcsak a szúnyogokra, hanem még a méhekre is ezért kérik a méhészeket, hogy amíg a permet megtalálható a levegőben, zárják be hasznos rovaraikat. Csakhogy, mi legyen a tiszavirágokkal, hiszen eddig még nem jelentek meg, de június 15. és 25, között leggyakrabban ezek a csodálatos rovarok ki fognak repülni a vízfelszín fölé. Meglehet szerencséjük lesz, mivel magas a vízszint, a víz lassan melegszik, tehát nem fogja őket kiirtani a repülőgépből kiszórt méreg (csatolva a táblázat, mit használtak e célra Magyarországon és – noná – Szerbiában is).
Illene tudni, mely két szert fogják kipermetezni. Ezek: a) lambda-cihalotrin és b) deltametrin. Mindkét szer szintetikus (azaz a természetben nem található) méreg, amely a rovarokat egészen kis töménységben megöli, azonban nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy még a gerincesekre, köztük az emberre is veszélyt jelentenek (nemcsak belégzéskor, hanem az emésztőrendszerbe való bekerüléskor is (https://pkkft.hu/page31.html). Ebből következik a legnagyobb veszélyük is, ahol kiszórják őket, szinte minden rovart kiirtanak, azaz pl. a rovarokkal táplálkozó madarak élelmiszer nélkül maradnak. Elgondolkozott-e már valaki, miért csökkent le a fecskék száma az elmúlt 40-50 év alatt a valamikori populáció egy tizedére?
Nem véletlen, hogy a 2000-es évek elején ezektől sokkal környezetkímélőbb megoldásokat alkalmaztak, amelyek közül talán leghatékonyabb a biológiai gyérítés: Ennél egy baktériummal (amelyet jégbe zárnak, majd kiszórnak a vizes területekre repülőgépről, de akár sárkányrepülőről az árterekben található vizes területekre még májusban) fertőzik meg (kizárólag) a szúnyoglárvákat, és a baktériumok által termelt toxinokkal pusztítják el azokat szelektíven. A baktérium a lárva bélrendszerében hat: elpusztul tőle, mielőtt még kifejlett szúnyogként kirepülhetne. Ez a módszer a többi vízi élőlényre nincs hatással, és értelemszerűen a szárazföldi rovarokat sem befolyásolja, mivel a hatóanyagot a vízbe juttatják. A módszer nem újkeletű, Németországban például már a 70-es évek óta alkalmazzák, nálunk meg a 2000-es évek elején igen jó eredményeket értek el. Meglehet ez is volt a probléma, munka nélkül maradtak egyes növényvédő szerek gyártói és a mezőgazdasági szolgáltatást végző repülőgép-tulajdonosok!
Illusztráció (Fotó: Archív)
