Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. június 22-én indított támadást a hitleri Német Birodalom a Szovjetunió ellen. A Barbarossa fedőnevet viselő hadművelet alig két évvel az után indult, hogy a két ország meg nem támadási szerződést kötött (Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentropp külügyminiszterek aláírásával), miután heteken belül felosztották egymás között Lengyelországot és a Baltikumot. Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök erre a barbár támadásra emlékezve mondott beszédet a minap Berlinben.

Steinmeier megható önbírálattal hívta fel a németek figyelmét, hogy intenzívebben és tudatosabban emlékezzen arra a háborúra és a hozzá kapcsolódó bűncselekményekre. A német elnök Karlshorst negyedben beszélt, azon a helyen, ahol 1945. májusában a német hadsereg megadta magát a szovjeteknek. Az épületben ma egy német–orosz múzeum a háború történetét mutatja be. Steinmeier „a háború kiszélesítése a teljes megsemmisítés őrületét” hozta magával. A szovjetellenes támadást az első naptól kezdve a német „antiszemitizmus és antibolsevizmus, a Szovjetunió szláv és ázsiai népeivel szembeni faji őrület” ösztönözte, aminek eredményeként 27 millió embert „meggyilkoltak vagy kényszermunkával éhhalálba sodortak”, közöttük 14 millió civilt.

Steinmeier kiemelte, hogy az elkövetett bűncselekményekért nem pusztán a nemzetiszocialisták felelősek, hanem „a Wehrmacht katonái is részt vettek az atrocitásokban”. Hozzátette: „Nekünk, németeknek sokáig, túl sokáig tartott, amíg ezeket a tényeket beismertük.” Bármilyen nehéz is, fontos emlékezni arra az időre: „Az abszolút ellenségeskedés és mások dehumanizálása, maga volt a pokol, és erre kötelesek vagyunk mindig emlékezni, mert ez a németek, sőt az egész világ emlékezete”, mondta Steinmeier.

Az elnök felsorolta azokat a helyeket, ahol súlyos háborús bűnöket követtek el a németek, de amelyekre Németországban már senki sem emlékszik. „Ki ismeri Mali Trosztenecet Minszk közelében, ahol 1942 és 1944 között legalább 60 ezer embert gyilkoltak meg? Vagy a Kacsin nevű falut, amelyet 1943 nyarán leromboltak és a falu összes lakóját megölték – akiknek a fele gyermek volt? Ki tud az észak-ukrajnai Korjukivkáról, ahol két nap alatt 6700 férfi, nő és gyermek esett áldozatul a II. világháború legnagyobb és legbrutálisabb büntető akciójában?”

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök (Fotó: Sandra Steins/BPA)

Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök (Fotó: Sandra Steins/BPA)

Steinmeier leszögezte, hogy a háborús bűncselekmények és embertelenségek nem spontán atrocitások voltak, hanem tervszerű utasítások következménye. A Szovjetunió európai részét, a mai Ukrajna és Fehéroroszország egész területét a terv alapján „megtisztították” és felkészítették a német gyarmatosításra. A szovjet hadifoglyokat embertelenül bántalmazták, s a Wehrmachtnak az volt a szándéka, hogy éhhalálba kergeti őket. Egy 1941 novemberi parancs szerint: “A nem dolgozó hadifoglyoknak éhezniük kell.”

A megemlékezés lényege nem az, hogy „a jelenlegi és a jövő nemzedéket olyan bűntudattal terheljük, amiért nem felelős”. Sokkal inkább arról van szó, hogy „megértsük, hogyan működik a múlt a jelenben”, mert „csak azok tudnak hozzájárulni egy olyan jövőhöz, amely elkerüli a háborút, elutasítja a zsarnokságot és békés együttélésre törekszik”.

A német szövetségi elnök figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a történelmi emlékezet az elidegenedés forrásává is válhat. „Ha a visszapillantás egyetlen nemzeti perspektívára szűkül, ha a különböző perspektívák cseréje leáll, akkor a történetírás új konfliktusok eszközévé válik”, mondta, de szerinte „a történelem nem válhat fegyverré.”

Steinmeier karlshorsti fellépését nem mindenki fogadta lelkesen. Így Andrij Melnyik ukrán nagykövet távol maradt, mondván, hogy nem hajlandó részt venni egy olyan rendezvényen, amelyen a Kreml diplomatája is jelen van. Steinmeier erre így reagált: „Minden politikai nézeteltérés mellett, a szabadsággal, a demokráciával és a biztonsággal kapcsolatos minden szükséges érv mellett is lehetőséget kell teremteni az emlékezésre. Ezért vagyok ma itt. ”

Barbarossa hadművelet: Német tankok a Szovjetunió elleni támadés során (Fotó: AP)