Június 26-a a kábítószer ellenes világnap. 1987 óta emlékezünk meg erről a napról és továbbra is veszítünk el fiatalokat, akik nem tudnak szabadulni a drog fogságából. Sárcsevity Bea szociális munkás, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium tanárával prevencióról, általános állapotunkról beszélgettünk.
Hogyan látod, milyen állapotban van a mai fiatalság, kik azok, akik drogokhoz nyúlnak?
Azt gondolom, hogy a kamaszkor életkori sajátosságából adódóan is magában rejt egy fajta veszélyeztetettséget. Azt tapasztalom, hogy a pandémia hatására a mai fiatalok talán még bizonytalanabbak, elveszettebbek, hiszen számtalan új élethelyzettel kellett megküzdeniük. A korlátozások, mint pl. a szociális távolságtartás, az online távoktatás, sport és egyéb kulturális, művészeti létesítmények bezárása felborították a mindenapi életet. Megszűntek a mindennapi rutinok, nehéz lett a nap strukturálása, a produktív és a rekreációs tevékenységek közötti harmónia kialakítása. A járványügyi korlátozásokból adódóan nőtt az otthon töltött idő mennyisége. A szabadidős lehetőségek beszűkülése miatt a szórakozás is átkerült az online térbe. Ehhez kapcsolódik az internet, a videojáték, a szerencsejáték és a pornográf tartalmak addiktív használatának növekedése is. A szülőkkel, hozzátartozókkal való több időtöltés, és az összezártság hatására nőtt a lehetséges konfliktusok száma. Mind ebből adódóan feltehetően felerősödhettek a szorongások, a negatív gondolatok, amik növelhetik a pszichoaktív szerfogyasztásra való hajlamot is. De röviden válaszolva a kérdésedre: nincsenek jól. Szerintem sokkal több fiatalnak lehetnek most mentális gondjai, mint korábban.
Van-e drogprevenció, hogyan állunk ezen a téren? Foglalkozik ezzel, akár a vajdasági magyar közösséget illetően valaki?
Egy egységes vajdasági magyar közösséget felölelő dropgprevenciós programról nincs tudomásom. Minden közösség a saját berkein belül úgy oldja meg, ahogy jónak gondolja. Szabadkán elméletileg az önkormányzatnak és a szabadkai Vöröskeresztnek is vannak drogprevenciós programjai, de tudtommal a magyar ajkú fiatalokhoz nyelvi okokból nem jut el semmilyen prevenciós foglalkozás. Szabadkán azt hiszem még tartanak gyűlést az Anonim Alkoholisták. Nagyon fontosnak tartom a munkájukat, szerintem, ha valakinek függőségi problémája van, bátran keresheti őket is.
Melyek a leggyakrabban használt drogok a Vajdaságban?
Erre vonatkozóan nincsenek statisztikai mutatók. Sajnos tudtommal 2017-ben volt utoljára az EMCDDA együttműködésével reprezentatív felmérés a szerbiai kábítószer-helyzetről. Viszont most készül az EU Kábítószerügyi ügynökség (EMCDDA -European Monitoring Centre sor Drugs and Drug Addiction) új vizsgálata az Európai Online Felmérés a Droghasználatról címmel. Érdemes lesz figyelni az adatokat, hiszen a fiatal populáció jelenlegi szerfogyasztási szokásait kívánja feltárni, és Szerbia is része a kutatásnak. Nem reprezentatív kutatásokból, amiket kisebb populáción végeztek látható, hogy a mai vajdasági fiatalok előszeretettel fogyasztanak alkoholt és marihuánát. Viszont a világjárvány hatására változhattak a fogyasztási szokások, hiszen a szociális kapcsolatok megszűnése csökkenthette az alkalmi használatok számát, de a rendszeres felhasználók esetében nagy valószínűséggel nőtt az addikció. A fogyasztott szer esetében ez azt jelenti, hogy feltehetően csökkent a fogyasztói érdeklődés a többnyire rekreációs eseményekhez köthető drogok, mint pl. az MDMA iránt, míg nőtt az otthoni relaxációs használathoz kapcsolódó drogok pl. marihuána, heroin, nyugtatók iránt. Ugyanakkor már látható, hogy a nyár folyamán enyhülnek a korlátozások és nőtt az emberek mozgástere is, így valószínüleg hamarosan kiegyenlítődnek a szerfogyasztási szokások.
A drogról is keveset beszélünk, hát még az alkoholról, aminek fogyasztása teljesen elfogadott a közegünkben. Mi a helyzet a fiatalok és az alkohol viszonyával?
Az alkohol valóban a kultúránk része és ezért a fiatalok sem látják problémának. Mindig meglepődnek, amikor megemlítem nekik, hogy az addiktív szerek között az ópiát származékokat az alkohol követi, mert rendszeres használatakor erős fizikai és lelki függősége alakul ki.
Milyen programokra lenne szükség, be kellene–e vinni az iskolába a drogprevenciót – sokkal hatékonyabban, mint ahogyan azt most tesszük?
Elhalmozhatjuk mi az iskolákat különböző drogprevenciós foglalkozásokkal, de nem hiszem, hogy hatékony lesz. Nem mindegy, hogy milyen módszertannal közelítjük meg a témát. Csakis egy, a fiatalok nyelvén megszólaló, interaktív, őszinte, elfogadó légkörű foglalkozás lehet hatékony. Az internetnek köszönhetően számos információt tudnak maguk is elsajátítani, se perc alatt “meg googlizák” az adott szer hatásait, használatát… Nem az a feladatunk, hogy elmondjuk nekik mi micsoda, hanem hogy segítsünk nekik egy egészséges életmód szemlélet kialakításában, a lelki és kori sajátságból adódó kríziseik kezelésében. Nagyon fontos és ma, a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy szükség esetén a fiatalok tudjanak anyanyelvükön ingyenes lelki segélyt kapni. Hogy találkozzanak olyan felnőttel aki rájuk figyel, megérti és elfogadja őket. A függőségekkel kapcsolatban pedig a legfontosabb az, hogy megértsék a függőség kialakulásának folyamatát, mert nem vagyunk tisztában azzal meddig uraljuk az adott helyzetet. És pont ez a csapdahelyzet benne, hogy sokszor már későn vesszük észre, hogy nem mi irányítunk.