Ma, az egyre inkább a múlt század kilencvenes éveinek Szerbiáját újra idéző korban az ember felkapja a fejét, amikor a helyi hatalmasságok kikérik az ő saját véleményét is környezetével kapcsolatban. Mert valljuk be őszintén legtöbb helyen kész tények elé állítják a lakosságot, valahol a sorok közt megjelentetik a városfejlesztésekről szóló közvitát, s legfeljebb a községháza hirdetőfalára teszik ki a döntéseket. Azokat pedig erősen kétlem, hogy sokan el is olvasnak, ők pedig nyugodt lelkiismerettel konstatálják, hogy mivel senki sem szólt hozzá különösebben, így a tervükkel semmi gond nincs, s azon nyomban hozzá is látnak a megvalósításnak. A nyilvánosság pedig a munkálatok láttán, belefásulva az egészbe legyint egyet, s legfeljebb a közösségi oldalakon nyilvánítja ki a nemtetszését az önkormányzat tervével kapcsolatban, illetve azzal, hogy már megint palimadárnak nézték. Így megy ez egészen a következő választásokig, amikor hirtelen ismét felértékelődik a polgárok véleménye.
Ezért is tekinthető példaértékűnek a magyarkanizsai önkormányzat kezdeményezése, hogy a városban élők véleményét is kikérjék a Fő tér átépítésének terveivel kapcsolatban. Közösségi délután keretében a Fő térre látogatók egy kérdőívet kitöltve mondhatták el véleményüket a jelenlegi térről, illetve arról, hogy szerintük miképpen is kellene a városi vezetésnek átépíteni azt, hogy lüktető szíve legyen a városnak. A magyarkanizsaiak pedig vették a lapot, mivel elég sokan ki is töltötték a kérdőívet, amiért a szervezők apró ajándékokkal kedveskedtek nekik. Amíg a polgárok szorgosan töltögették a kérdőívet, a városháza előtt alkalmi program mellett kapcsolódhattak ki a Csend városának a polgárai, abban a reményben, hogy a honatyák oda is figyelnek a véleményükre.
A Fő tér újratervezésének délutánján (Fotó: Kovács Zoltán)
