A víz után a világban homokból fogy a legtöbb. Az elmúlt két évben pedig az iparosodás és a fejlődés miatt megháromszorozódott a használata, ezért az Egyesült Nemzetek Szövetsége arra figyelmeztet, hogy a világot homokhiány fenyegeti. Szerbiában is meglepő gyorsasággal nő a kereslet, az illetékesek pedig azt állítják, hogy fokozottan ellenőrzik a homokkitermelést a folyókból, írja riportjában a szerbiai köztévé.
Amennyiben a Szahara képeit nézzük, nehéz elképzelni, hogy a homok valahol már hiánycikknek számít. Mégsem jelenti azt, hogy az egész világ biztosítva van homokellátással.
„A sivatag az sivatag, nem használható építkezésre. Készülhet belőle valamilyen kerámiatárgy, de az építkezéshez szükséges homok a Moravából, a Dunából, a Drinából származik, ez a kiváló minőségű homok az építkezéshez”, nyilatkozta Goran Rodić, a Szerbiai Építési Kamara alelnöke.
A homok kiemelten fontos az üveggyártásban. 2014 óta megötszöröződött a kereslet a szerb piacon, az előző évtizedhez képest.
„Nőttek a beruházások, úgy a közszférában, de a privát szférában is. A legnagyobb kereslet viszont az infrastruktúra építés miatt nőtt”, mondta Veljko Kovačević, az Építésügyi Minisztérium illetékese.
Szerbia egyelőre minden szükséges mennyiséget biztosít az itthoni forrásokból, a szakemberek viszont figyelmeztetnek az illegális kitermelésre, amelyek veszélyeztetik a folyókat, hidakat, ezért szigorúbb ellenőrzésre van szükség.
„A folyóból annyi homok termelhető ki, amennyit az egy évben “kitermel”, vagyis amennyit felhord a víz. Amennyiben meghaladjuk ezt a mennyiséget, azzal veszélyeztetjük a természetet és végül túl magas árat fizetünk majd érte. Nagyon sok az illegális kitermelés és az államnak ebből semmi haszna nem származik”, tette hozzá Rodić.
A kormányban nem hárítják a problémát, de azt állítják, hogy három évvel ezelőtt kontroll alá vették a helyzetet: csak azok a vállalatok foglalkozhatnak kitermeléssel, akik licensszel rendelkeznek, és gyakrabban ellenőrzik a folyókat is.
„Ez az a nagy változás, amelyet 2018-ban vezettünk be. Addig nem is tudjuk, hogy honnan termelnek ki. Akkor meghatároztuk ki és honnan termelheti ki a homokot és azóta nagyobb a rend”, közölte Kovačević.
Ez az értékes nyersanyag vészesen fogy az afrikai és ázsiai építési maffia miatt is, ezért az ENSZ a racionális felhasználásra figyelmeztet.
A világ évente mintegy 50 milliárd tonna homokot használ el. Ez akkora mennyiség, amelyből minden évben egy 27 méter magas falat tudnának építeni, ami körbeérné a Földet.
A világ évente mintegy 50 milliárd tonna homokot használ el
