„Az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért” ítélték oda a Keio Orvosi Díjat Karikó Katalinnak. A Szegedi Tudományegyetemen biológussá vált és biokémiából doktorált kutató munkássága elismeréseként érmet és 10 millió jen – mintegy 77 ezer euró – jutalmat kap.

Kilencven japán tudós dönt a Keio Orvosi Tudományos Díjra méltó személyekről, miután a világ minden tájáról begyűjtötték a javaslatokat. Az eddigi 47 Keio-kitüntetett kutató közül 8 később Nobel-díjat kapott, olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében.

Az élettudományok kutatóinak kreatív és kiemelkedő teljesítményét ismeri el a Keio Orvosi Tudományos Díj. A nemzetközi kitüntetést 2021-ben „az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért” Karikó Katalin (Pennsylvániai Egyetem) kapja. A másik díjazott Osamu Nureki (Tokiói Egyetem), akinek témája „az élet kulcsfontosságú molekuláinak strukturális biológiája”.

„A toll hatalmasabb a kardnál” – ez a mottója a Keio Egyetemnek. A tokiói intézmény a QS World University Rankings idei listáján a 201., Japán magánegyetemei között az első. Az universitás rangját növelve 1995-ben alapították meg a nemzetközi Keio Orvosi Tudományos Díjat. Az elismeréssel a két díjazott 10-10 millió jent kap 2021-ben.

A kutatói hálózatok bővítése az egyik célja a Keio Orvosi Tudományos Díjnak. Karikó Katalin e szempontból is méltó az elismerésre, hiszen többször nyilatkozta: a kutatómunkában felmerült problémákra megoldást keresve a Szegedi Tudományegyetemen hallgató korában kialakult kapcsolatait máig mozgósítja. Az International mRNA Health Conference alapítójaként a tudományterület művelői számára tapasztalatcserérét biztosító rendezvényeket szervez, 2013-ban Japánba is eljutott. Karikó Katalin támogató figyelme kiterjed a témakörével foglalkozó japán kutatókra is. A Pennsylvániai Egyetemen együtt dolgozott Hiromi Muramatsuval, aki a németországi biotechnológiai cégnél is segítette munkáját. Ők indították be a BioNTech „nukleozid-módosított mRNS-programját”. E kapcsolat másik eredménye az a japán televízióban közreadott ismeretterjesztő film, amelyben Hiromi Muramatsu és a Nobel-díjas Shinya Yamanaka magyarázta el Karikó Katalin felfedezésének szerepét a COVID-19 vakcina kifejlesztésében.

Az mRNS orvosi alkalmazásának lehetőségéről először alma materében, a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Központban hallott Karikó Katalin. Amerikai munkahelyén 1989-ben kezdett foglalkozni az mRNS-sel, azzal a meggyőződéssel, hogy az mRNS-t fel lehet használni arra, hogy a sejteket utasítsuk saját gyógyszereik előállítására. A Keio Orvosi Tudományos Díjról döntők indoklása annak ismertetésére is kitér, hogy a szervezetbe juttatott szintetizált mRNS erős gyulladást okozott. De Karikó Katalin rájött, hogy ha egy módosított nukleozidot, az úgynevezett pszeudouridint építi be az mRNS-be, akkor nem alakul ki gyulladás és minden korábbinál több fehérje képződik az mRNS-ről. Karikó Katalinnak ez a kutatási eredménye tette lehetővé a COVID-19 oltóanyagok fejlesztését. Az így igazolt mRNS vakcina-technológia új utat nyit az orvostudományban: reményt ad súlyos fertőző betegségek, a rák és a szívelégtelenség leküzdésére.

Karikó Katalin (Fotó: Facebook)