Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a magyar kormány információszerzést felügyelő tagjait, adta hírül a Telex.
A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület.
Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert
az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.
Azt azonban el tudta mondani, miről nem volt szó. „Nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években” – fogalmazott a Jobbik politikusa. Állítása szerint se Pintér Sándortól, se Völner Páltól nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert újságírók és politikusok megfigyelésére.
Ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP), ezt azonban a kormánypárti képviselők leszavazták. A bizottság elnöke szerint azért lett volna fontos a ténymegállapító bizottság felállítása, mert tagjai betekintést kaptak volna az ügyre vonatkozó iratokba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásában, és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna nyilatkozatot tenni.
Arra azonban Stummer állítása szerint Pintér Sándor nyitott volt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, ahol tájékozódhatnak a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.
Molnár Zsolt az ülés egyetlen pozitívumaként azt tudta csak megemlíteni, hogy határozatképes volt a bizottság, és eljöttek a meghívottak is. Ami utána történt, arról egyrészt azért nehéz beszélni az MSZP-s képviselő szerint, mert szigorú minősítés alatt van a zárt ülés jegyzőkönyve, másrészt ténymegállapító bizottság nélkül nehezen látható az ügy vége. „Mi állítjuk, hogy nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.”
Az ügy végére Molnár szerint csak két dolog tehetne pontot: az egyik egy korrekt ténymegállapító bizottság, amit a kormánypárti képviselők leszavaztak, a másik pedig a 2022-es kormányváltás.
„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben”
– tette hozzá. Molnár később újságírói kérdésre azt is mondta, az ülésen kezdeményezte, hogy az elhangzottak bizonyos részére oldják fel a titkosítást, és az szerinte nagyon sok kérdésre választ adhatott volna. Ám erre nem volt lehetőség.
Ungár Péter felidézte, hogy a kormánytagok és fideszes képviselők többször is arról beszéltek a médiában, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet védelme érdekében kémszoftvert kell használni egyes emberek megfigyelésére. „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van” – fogalmazott például Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban júliusban.
„Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével”
– fogalmazott az LMP képviselője a sajtótájékoztatón. Ez az, amire állítása szerint nem kaptak választ a bizottság hétfői ülésén.
Illusztráció (Fotó: Sora Shimazaki/Pexels)
