A környezeti zajvédelemről szóló törvénytervezet előírja, hogy a nyilvános összejöveteleket és a szabadban vagy beltéren folytatott egyéb olyan tevékenységeket, amelyek a zajhatár túllépéséhez vezethetnek, 20 nappal korábban be kell jelenteni az illetékes hatóságnál.
A tervezet értelmében a helyi önkormányzatok fogják meghatározni az ilyen események megtartására alkalmas utcákat, tereket, településrészeket, illetve azt, hogy a nagy zajjal járó eseményeknél milyen hangvédelmi irányelveket kell majd betartani.
A javaslat szerint a vendéglátó-ipari létesítményekből származó zaj mérését a helyi önkormányzat kommunális rendőrsége kell, hogy végezze majd, és ennek az ilyen módon való megszervezéséhez az önkormányzatnak akkreditálnia kell majd a tevékenységet végző részlegét.
A zajvédelmi intézkedések és feltételek különösen az infrastrukturális-, ipari-, lakó- és egyéb létesítmények térbeli elosztására vonatkoznak, és az azok használatára vonatkozó szabályokra.
A javaslat azt is kimondja, hogy az a jogi személy, amely a zajforrás tulajdonosa, azaz használója, köteles biztosítani az általa kibocsátott zaj mérését, illetve vállalni a zajvédelmi intézkedések végrehajtását és azoknak költségeit.
A törvénytervezet továbbá kimondja, hogy stratégiai térképeket kell készíteni a 100 ezer fős lakosságot meghaladó területekről, valamint a főutak, vasutak és repülőterek környezetéről.
Az agglomerációk (Niš, Szabadka, Újvidék, Belgrád, Kragujevac) számára a helyi önkormányzatok készítik el a stratégiai térképeket. A stratégiai térképek és a zajvédelemre vonatkozó cselekvési tervek elkészítésének határideje az önkormányzatok és a jogi személyek, vállalatok számára egyaránt 2024. június 30-a.
A környezeti zaj mérését felhatalmazott jogi személy végzi, azaz szakmai szervezetek, amelyeknek minisztériumi engedéllyel és akkreditációval kell rendelkezniük. Újdonság, hogy az erre való engedélyt jogsértés esetén akár vissza is vonhatják a szakmai szervezetektől.
A büntető rendelkezések előírják a jogi személyekre, a közigazgatási szervekre, és a közhatalmat gyakorló szervezetek felelősei számára kiróható bírságok, szankciók mértékét. A szabálysértés miatt kiszabott bírságon kívül adott esetben a zajforrást okozó tárgy is elkobozható, illetve jogi személy esetében három évre, míg fizikai személy esetében egy évre felfüggeszthető a zajkárt okozó tevékenység végzése.