Szerbiában az internetes környezet viszonylag nyitott és szabad, hiszen igen csekély a korlátozott webhelyek száma, és az állam az internetes újságíróknak is erős alkotmányos védelmet biztosít – állítja a Freedom House nemzetközi szervezet legfrissebb jelentése.

A „Szabadság az interneten 2021” című jelentés szerint az online média sokszínűsége ellenére azonban egyre több a téves információ Szerbiában, amelyet a „kormánypárti híroldalak terjesztenek, mivel néhány ilyennek a tulajdonosa igen szoros kapcsolatban áll a hatalommal”, továbbá a jelentésben felhívták a figyelmet a szerbiai újságírók elleni támadások gyakoriságára is.

Az internetes szabadságról szóló éves jelentésben először szereplő Szerbia 71 pontot kapott a 0-tól 100-ig terjedő internetes szabadságfokot mérő skálán, ezzel a 70 vizsgált ország között a 15. helyet tudhatja magáénak.

„Szerbia parlamentáris demokrácia, versenyképes többpárti választásokkal, de az elmúlt években a Szerb Haladó Párt folyamatosan megsértette a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorol a független médiára, az ellenzékre és a civil társadalmi szervezetekre”

– áll a jelentésben.

Kijelentik, hogy az online újságírók olykor büntetőjogi felelősségre vonással találták szembe magukat munkájuk következményeként, és egyre többször vannak kitéve fenyegetésnek vagy zaklatásnak, ami gyakran fizikai támadásokba torkollik. Ezt a Szerb Független Újságírók Szövetségének (NUNS) feljegyzései is alátámasztják, hiszen míg 2019-ben 119 alkalommal jegyeztek újságírót ért támadást, addig 2020-ban ilyesmi már 189 esetben fordult elő.

Megjegyzik, hogy a cenzúra gyakorlata különösen a kormánypárti média körében elterjedt, és hogy az állam továbbra is aktív szerepet játszik a médiapiac befolyásolásában.

„A média politikai polarizációját tovább súlyosbítja, hogy a kormányt pozitív fényben feltüntető bulvárlapok számos kedvezményre számíthatnak a kormány részéről. A kormányközeli lapok folyamatosan manipulálják a tényeket, rágalmazzák a független médiát, mindemellett jelentős állami és helyi forrásokhoz jutnak” – mutat rá a Freedom House, és a Tanjugot a média területén való kormányzati ellenőrzés példájaként említik meg.

A jelentés arra is kitér, hogy a félreinformáló kampányok rendszeresek Szerbiában, és a kormánypárt „chatbotokat” alkalmaz, nem csak a választási kampányok során, de más helyzetekben is. Hozzáteszik, hogy az, hogy a rendőrség és egyéb biztonsági szervek a jogi eljárások betartása nélkül is hozzáférhetnek számos távközlési adathoz, aggodalomra ad okot.

A Freedom House becslése szerint Szerbiában az internet-szolgáltatások általában megbízhatóak, és viszonylag megfizethetőek, és annak ellenére, hogy a többnyire állami kézben levő Telekom Srbija az egyik legnagyobb internetszolgáltató az országban, a szolgáltatás nem centralizált.

Hozzáteszik, a vizsgálati időszakban az internetes tartalmak széles körben elérhetők voltak, és semmilyen kulturális, politikai vagy egyéb tartalmat nem blokkoltak Szerbiában. Azonban több esetben előfordult, hogy egyes internet-felhasználókat bepereltek vagy őrizetbe vettek az interneten való megnyilvánulásaik miatt, illetve voltak olyan esetek is, amikor magánszemélyek pert indítottak a média ellen.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban a szerbiai háztartások 81%-a rendelkezett internetkapcsolattal, 74,3 százalékuk rendelkezett számítógéppel, mobiltelefonnal pedig 94,1 százalékuk volt felszerelve. A Nemzetközi Távközlési Unió adatai szerint a szerb lakosság 78,4 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel.