Az ellenzékinek nevezhető magyarországi pártok összefogtak annak érdekében, hogy a jövő évi választásokon eséllyel indulhassanak a Fidesz ellen. Az összefogás a választókra bízta a döntést: előválasztást szerveztek, hogy kiderítsék, ki a legnépszerűbb politikus közülük és kit állítsanak a jelölti helyekre a 2022-es „nagy” választáson.

Az előválasztási eljárás nem ismeretlen fogalom a nyugati demokráciákban, talán számunkra az Egyesült Államok produkálja a leglátványosabb előválasztási kampányokat. Ott vérre menő vitákban esnek egymásnak négyévente az azonos pártba tartozó, elnökjelöltségre hajtó politikusok, hogy bebizonyítsák, őket érdemes indítani az elnöki versengésben a másik nagy párt jelöltjével szemben.

Magyarországon eddig nem volt szokás ilyesmit szervezni, az ellenzéki pártok egymás jelöltjeit gyepálva próbálták bizonygatni, melyikükre érdemes szavazni. Ezzel azt sikerült elérniük, hogy még a meggyőződéses saját szavazóikat is elrémítették, akik csak azt látták, hogy kedvenc politikusaik még egymással sem tudnak megegyezni, vagy legalább a minimális együttműködés szintjére jutni.

Tavaly végre felismerte ezt hat párt és elhatározták, csakis közös összefogással érhetnek el bármilyen eredményt abban a választási rendszerben, amit a Fidesz olyan mértékben a saját kedvére farigcsált, hogy hiába kapnak az ellenzékiek számszerűleg több szavazatot, akkor is a jelenlegi kormánypárt kerül előnybe, sőt – a szavazatok felével – kétharmados, alkotmányozó, hatalmát bebetonozó parlamenti többségbe.

A 2020-ban megegyezésre jutó hat párt az MSZP, LMP, DK, Momentum, Párbeszéd és a Jobbik azt tűzte ki célul, ezúttal mondják meg a szavazók, ki legyen az a politikus, aki a jelenlegi kormány leváltására eséllyel léphet a politikai porondra és képviselheti az egész ellenzéket.

Közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük és közösen indulnak Magyarország 106 országgyűlési választókerületében 106 jelölttel és közös listát is állítanak. Mindezt a választók akarata szerinti jelöltekkel, akik a hat párt bármelyikéből kikerülhetnek. Márki-Zay Péter egy picit kilóg a sorból, mert hivatalosan a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indul, amely nem egy parlamenti párt, de azért a választók pontosan tudják, a hódmezővásárhelyi tram-train, (majd Szabadkáig is elérő vonala) „mozdonya” melyik irányba áll előre és hátra.

Az előválasztás egyik gyenge pontja a voksolásra biztosított idő rövidsége volt. Mire a demokratikus eljárásokról az utóbbi években ügyesen leszoktatott magyar választópolgár egyáltalán észlelte, mi folyik körülötte, már záródtak is az urnák. A rendelkezésre álló 11 nap alatt sokan nem is voltak tisztában azzal, hogy szavazhatnak-e és kire, kikre. Előválasztási vitákat is rendeztek, amelyet egyetlen tévécsatorna közvetített ugyan, de az oda tévedő nézőnek is több időre lett volna szüksége, hogy kiigazodjon a lehetőségeket illetően.

A másik gyenge pont – és ez nem a szervezés hibája – hogy a magyarországi közmédia egyáltalán nem foglalkozott a témával, a közpénzből jól tartott központi hírügynökség, az MTI egyetlen sort sem szentelt az egész előválasztásnak! A köztévének sikerült egy „jól kifundált” címmel az utolsó napon felhívni a nézők figyelmét arra, hogy Gyurcsány Ferenc nyerte az előválasztást.

Pedig Gyurcsány nem is indult az előválasztáson! A köztévé később meg is magyarázta, arra gondoltak, hogy akárki fog is nyerni, a végén úgyis Gyurcsány kezében lesz az egész ellenzék – ami persze nem objektív tájékoztatás, hanem kormánypropaganda.

Dobrev Klára meg is jegyezte a szavazatok összeszámlálása után: „Nekünk nincs ezernyi TV-nk, rádiónk, újságunk, médiabirodalmunk és korlátlan mennyiségű pénzünk, mint amivel a Fidesz rendelkezik az összes választási kampányban. De van több mint 600 ezer olyan európai, magyar demokratánk, aki képes volt sokszor hosszú sorokat kiállva, sokszor rossz időben, esőben részt venni az előválasztáson, hogy hazánk európai magyar köztársaság legyen… Nincs az a pénz és propagandabirodalom, ami ennyi elszánt emberrel fel tudná venni a versenyt”.

A kampánynak több nehézséggel is meg kellett küzdenie: a voksolás első napján leállt a rendszer és nem lehetett szavazatot leadni, az utolsó napon pedig a szavazatok számlálásának biztonsága érdekében olyan lassan érkeztek az eredmények, hogy azért érték vádak a szervezést.

A miniszterelnök-jelöltek öten vannak, Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter, Jakab Péter és Fekete-Győr András között dől el a verseny. Az első forduló szeptember 28-i zárulta után Dobrev Klára áll az első helyen a szavazatok 34,76 százalékával, második Karácsony Gergely (27,31%), harmadik Márki-Zay Péter (20, 43%).

Egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok legalább 50 százalékát, így a szabályok értelmében második forduló is lesz. Ez már indul is hétfőn: október 4-e és 10-e között lehet szavazni, ezúttal már csak a miniszterelnök-jelöltekre.

A Fidesz sem tétlenkedik, hosszú évek óta először lehet nyilvános vita Magyarországon egy ellenzéki és kormányon lévő párt jelöltjei között. Fürjes Balázs (Fidesz) az eredmények kihirdetése után hívta ki vitára Hajnal Miklóst (Momentum) Buda 3. számú választókerületében, ahol jövőre egymás ellenfelei lesznek az országgyűlési választásokon.

Medgyessy Péter volt miniszterelnök egy 2017-es interjúban merészkedett azt mondani, a Fidesz legyőzésére csak összefogással van esély és ha ez azt jelenti, akár a Jobbikkal is össze kell fogni, akkor bizony a Jobbikkal is össze kell és lehet fogni. („Ha az ellenzék nagyon elszánt, hogy le akarja váltani a kormányt, akkor matematikailag csak a Jobbikkal lehetséges.”)

Az akkor nagy felháborodást kiváltó megjegyzés óta alig négy év telt el és lám, a Jobbik valóban az összefogás tagja lett. Kutyából nem lett ugyan szalonna, de Jakab Péter népszerűsége nagyot nőtt az utóbbi időben annak köszönhetően, hogy vagány, szókimondó stílusával szinte az egyetlen az országgyűlési közegben, aki ki meri mondani, megnevezni a problémákat, visszásságokat a Fidesz működéséről.

Dobrev Klára és a DK egyelőre ünnepel, de látni kell, hogy máris marakodás ütötte fel fejét a visszalépéseket illetően. Feltehető, hogy ez nem fogja hosszú távon gyengíteni az együttműködést, hanem kialakul egy eddiginél erősebb, esélyesebb ellenzék a 2022-es választásokig.

Az előválasztás első fordulójának eredményei (Illusztráció: Szappanos Veronika/SZMSZ)