Az Európai Unióban 2020-ban mintegy 2,2 millió első alkalomra szóló tartózkodási engedélyt adtak ki unión kívüli országok állampolgárainak, ami 24 százalékos visszaesés a 2019-es évhez képest. A szerb állampolgároknak több mint 40 ezer tartózkodási engedélyt, egészen pontosan 40.872-őt adtak ki, ebből több mint tizenötezret Németországban.
Míg a tartózkodási engedélyek száma 2013 óta folyamatosan növekedett, 2020-ban azok száma drasztikusan, 706 ezerrel csökkent a 2019-es évben kiadott engedélyek számához viszonyítva. A csökkenés fő kiváltó oka a világjárvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások voltak.
2020-ban a végül jóváhagyott uniós tartózkodási engedélyeket főképp munkavállalási (40 százalék), oktatási (11 százalék), családegyesítési (20 százalék), és egyéb okok miatt, mint például menedékkérelem miatt (11 százalék) igényelték.
A tavalyi évben uniós szinten Lengyelország adta ki a tartózkodási engedélyek 26 százalékát, ezzel ő a legtöbb engedélyt kibocsátó ország. Őt Németország és Spanyolország követik 14-14 százalékkal. A 2019-es évi számokhoz képest egyedül Litvániában volt tapasztalható növekedés az engedélykiadást illetően, ahol öt százalékos növekedés mellett 2020-ban 22.500 tartózkodási engedélyt bocsátottak ki. A legdrasztikusabb csökkenést 2020-ban Csehország (54 százalék), Görögország (53 százalék), és Málta (48 százalék) jegyezték.
Munkavállalási céllal Lengyelország, családegyesítési és menedékadói céllal Németország, míg oktatási céllal Franciaország bocsátotta ki a legtöbb uniós tartózkodási engedélyt a 2020-as évben.
Az engedélykérők 36 százaléka ukrán, marokkói vagy indiai származású.
A szerb, uniós tartózkodási engedélyért folyamodó állampolgárok számára Németország hagyta jóvá a legtöbb ilyen kérelmet (15.385), majd azt Horvátország (7360), Ausztria (3276), Szlovénia (2497), és Szlovákia (2300) követték.
Ausztria a szerbiai állampolgárok számára adta ki a második legtöbb tartózkodási engedélyt.
