Szerbiában minden harmadik lakos nem tud fedezni egy 140 eurós váratlan kiadást, minden tizediknek nincs elég pénze arra, hogy rendesen felfűtse a lakását vagy a házát, és csaknem minden második szerbiainak luxust jelent egy egyhetes üdülés – derül ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyra vonatkozó adataiból. Ez az eredmény jobb, mint a korábbiak, 2016-ban például a lakosság több mint a 62 százalékának nem jutott nyaralásra.

A szerbiai KSH 2020-as adatai szerint annak ellenére, hogy a szegénységi kockázat csökken az országban, a szegénység szubjektív érzete továbbra is erős a lakosság körében: a megkérdezetteknek közel a fele csak nehézségek árán jön ki a fizetéséből, több mint 40 százalékuknak ez nehéz vagy nagyon nehéz feladat. Mindössze a lakosság 12 százaléka relatív könnyen vagy nagyon könnyen él meg a bevételéből.

Tavaly a szegénységi kockázat aránya 21,7 százalék volt, ami 1,5 százalékkal kevesebb az előző évhez, illetve 4,2 százalékkal kevesebb a 2016-os évhez képest. A szegénységi kockázat aránya azt a lakosságot jelenti, amelynek a rendelkezésre álló bevétele alacsonyabb a szegénységi kockázati küszöbnél, ami tavaly egy egytagú háztartás esetében átlagosan havi 22 ezer dinár volt. Ez a küszöb egy két felnőttből és egy 14 évnél fiatalabb gyerekből álló család esetében 39600, egy négy fős háztartás esetében 46200 dinár volt.

Habár a gyermeküket egyedül nevelő, szegénységi kockázatban élő szülők aránya csökken, ez a szám továbbra is magas: tavaly 31 százalékuk élt a szegénység határán, de öt évvel ezelőtt ez a szám meghaladta a 40 százalékot.

Žarko Šunderić , a Szociálpolitikai Központ igazgatója a Danasnak azt nyilatkozta, hogy a relatív szegénység és a szegénységi kockázat az Eurostat szerint sem a szegénység, hanem az egyenlőtlenség mutatója, ezért a központ szerint Szerbiában és azokban az országokban, ahol jelentős a szürkegazdaság, abszolút szegénységet kellene számolni, ami a fogyasztást veszi alapul. Szerinte az abszolút szegénység a tényleges szegénységet és annak elterjedtségét mutatja, ami Szerbiában 7 százalék körül van.

„Luxemburgban például 15 százalékot tesz ki a szegénységi kockázat, de ez a réteg nem szegény, csak a jövedelmük 1500 vagy 1700 eurónál kevesebb, ami messze nem jelent szegénységet. Ez a szám az egyenlőtlenséget mutatja” – mondta Šunderić.

(Fotó: danas.rs)