A koronavírusjárvány megfékezése érdekében életbe lépett lezárások, illetve az ezek nyomán tapasztalható, drasztikusan csökkenő autóeladások hatására az autógyárak világszerte jelentős mértékben csökkentették a megrendeléseiket egyes alkatrészgyártók, főleg a félvezetőgyártók irányába. Ezzel egyidőben viszont a szórakoztató-elektronikus cikkek gyártói jelentősen nagyobb igényt mutattak a chipek iránt. A helyzet azonban most megváltozott: a korlátozások megszüntetésével a legtöbb fejlett országban újraindult a gazdaság és ezáltal megnövekedett a kereslet a gépjárművek iránt is. Az autógyártás azonban nem képes kielégíteni a keresletet, elsősorban a chiphiány miatt.

De lássuk csak, mi is az a chip, ami hiánycikk lett?

A chip egy mikroprocesszor, ami a motorvezérlőtől a klímán át az ablakemelésig mindent működtet. A globális chiphiányt a koronavírus hatása mellett olyan, előre nem látott események is súlyosbították, mint a Szuezi-csatorna keletkezett (hajó)torlasz, a tavalyi extrém hideg téli időjárás Texasban, ahol jelentős chipgyártói kapacitások vannak, a japán Renesas Electronics egyik félvezetőgyárában bekövetkezett tűzeset, és a koronavírus delta variánsának terjedése Ázsiában.

Néhány hónap leforgása alatt a globális chiphiány az autóipar legégetőbb problémájává nőtte ki magát, és jelenleg gyakorlatilag nem maradt olyan gépkocsigyártó, amelynek működését nem érintette volna kisebb, vagy nagyobb mértékben. Ráadásul egyre több jel mutat arra, hogy a félvezetők hiánya tartós marad egészen 2023-ig. Ez azt jelenti, hogy az autóipar költségei emelkedni fognak, ami természetesen az új autók drágulásához fog vezetni.

Chiphiány Németországban

A nemrég Münchenben megtartott IAA Mobility nevű nemzetközi autóvásáron Angela Merkel kancellár az autóipar rendkívüli jelentőségét hangsúlyozta Németország számára. Ezért számít kritikusnak a mostani helyzet a német autóiparban: 2020 után ugyanis a németországi autógyártás 2021-ben ismét jelentős mértékben visszaesett. A Német Autóipari Szövetség (Verband der Deutschen Automobilindustrie – VDA) becslése szerint az autóipar termelése az idén 18 százalékkal fog csökkeni a tavalyihoz képest, abszolút számokban kifejezve 3,5 millió járműről 2,9 millióra, ami a 2016-os rekordév értékének körülbelül a fele. Annak ellenére, hogy nagy igény van az autókra – még akkor is, amikor a leszállítási idő jelentősen  hosszabb a normálisnál – egyre inkább hiányoznak az autókba beépítendő alkatrészek, különösen a chip. Ez azért is jelent nagy problémát, mert az elektromos autókhoz körülbelül kétszer annyi chipre van szükség, mint a belső égésű modellekhez. A német autóiparban viszont épp az elektromos autók gyártása növekszik erőteljesen. Csak az idén januártól augusztusig terjedő időszakban 400 ezer elektromos autót gyártottak és adtak el Németországban, ami több mint kétszer annyi, mint az előző év azonos időszakában, és négyszer annyi, mint 2019-ben volt.

Hogyan alkalmazkodnak ehhez a helyzethez az autógyártók?

A chiphiány miatt a BMW az idén például mintegy tízezer kocsival kevesebbet fog gyártani, mint tavaly, habár a kereslet ma százezerrel nagyobb. De az Opel is bejelentette, hogy az év végéig leállítja eisenachi gyárát, és a teherautógyártó MAN szintén jelezte, hogy teljesen leállítja a termelést az év végéig. A Volkswagen is bejelentette, hogy amennyiben a chip-probléma nem oldható meg hamarosan, a vállalatnak 30 ezer alkalmazottjától kell megválnia.

Máshol is kevés a chip

A chiphiány súlyosan érinti az iparágat az Egyesült Államokban, de Olaszországban és máshol is. Az Egyesült Államokban például 2021 harmadik negyedévében 30 százalékkal csökkent az autók és a könnyű haszongépjárművek – mint például a General Motors pick-upja – értékesítése. Míg a GM 2020-ban júniustól szeptemberig 665 ezer járművet értékesített, 2021-ben ugyanebben az időszakban csupán 447 ezret. Igaz, augusztusban és szeptemberben a GM-nél csak rövid ideig folytatódott a munka. 2019-ben viszont ugyanebben az időszakban az értékesítés csaknem 739 ezer volt.

A Chrysler és a Stellantis Jeep márkák értékesítése a harmadik negyedévben 19 százalékkal csökkent. Ellenben a Toyota csoport eladásai az Egyesült Államokban egy százalékkal voltak magasabbak a harmadik negyedévben, mint tavaly, de szeptemberben 22 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva. A Toyota szeptemberben 40 százalékkal csökkentette a globális termelést, és hasonló lépés várható októberben is.

Az amerikai média arról számolt be, hogy a gyártók a meglévő félvezetőket a legjövedelmezőbb és legdrágább modellekhez kezdték felhasználni. Ez persze azt eredményezte, hogy 2021 szeptemberében az eladott új autók átlagára 42 800 dollárra emelkedett, ami 39 százalékkal meghaladja a 2020-as árakat.

Olaszországban két tényező befolyásolta negatívan a 2021 szeptemberében elért eladási eredményeket: a chipek hiánya mellett az is észrevehető volt, hogy a környezetbarát égésű autók javára történő bónuszforrások kimerültek. Az új regisztrációk száma szeptemberben ezért csak 105 ezer volt, harmadával alacsonyabb, mint az előző évben. 2021 januárjától szeptemberig az újan regisztrált gépkocsik száma 1,165 millió volt, ami 200 ezerrel több, mint 2020-ban, ugyanakkor 300 ezerrel kevesebb, mint 2019-ben volt. A Fiat eladási adatai különösen az idén szeptemberben voltak negatívak, amikor 13 ezerrel, azaz 43 százalékkal kevesebb gépjárművet adtak el, mint 2020-ban.

Kínában a chiphiány hatalmas áremeléshez és hosszú leszállítási határidőkhöz vezetett az autóparban. Hogy csak egy példát említsünk, a Mecedes G500-as Mercedes terepjáró ára normális körülmények között 1,82 millió jüan, azaz 244 ezer euró. Manapság ennek a járműnek az ára 2,7 millió jüan, ami 362 ezer eurónak felel meg és a leszállítási ideje 12 hónap!

A félvezető hiánya hatalmas gondot okoz az autóiparban (Fotó: ITCafé)