Százötven éves a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ. Idén már számos programot szenteltek a jubileumnak, egyebek közt az augusztusban megrendezett Interetno fesztivál is az évforduló jegyében zajlott.

Vasárnap a Népkörben díjkiosztóval és fogadással emlékeztek az intézmény alapítására. Az egybegyűlteket dr. Takács Márta, az intézmény elnöke és Balogh György, Magyarország szabadkai Főkonzulátusának konzulja köszöntötte. A rendezvényen jelen volt továbbá Srđan Samardžić, a szabadkai városi tanács tagja, Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, valamint Sutus Áron, a Vajdaságban működő magyar kulturális intézmények ernyőszervezetének, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke is. Az est során továbbá a Népkör kecskeméti barátai egy különleges módon is köszöntötték a közönséget.

A beszédeket követően került sor a díjak, elismerések, oklevelek átadására, majd az ünnepség egy állófogadással zárult, amelyen a ContraBayando zenekar gondoskodott a jó hangulatról.

A díjazottak:

A Piros Tulipán díjat (egy évad kimagasló tevékenységének elismeréseként): Fazekas Izabella kapta

Ezüst Tulipán díj (egy évtized kimagasló tevékenységének elismeréseként): Szécsi Viktória, Pintér Krisztián, Greguss Zalán, G. Erdélyi Hermina és Polyákovity Izabella.

Arany Tulipán díj (életműdíjként, de legalább 25 év kimagasló tevékenységének elismeréseként): Takács Márta és Siflis Zoltán.

A Népkör örökös tiszteletbeli tagja: Káich Katalin és Dévavári Beszédes Valéria.

Jubileumi oklevelet kapott: a Nemzeti Kulturális Alap, Szabadka Város, a Summerfest (Szigetvári József), a Fonó Budai Zeneház (Horváth László), az Avilai Szent Teréz-székesegyház, a Pannónia Alapítvány és Pfajfer Erika.

Jubileumi díszoklevelet kapott: Szekrény Katalin, Boros György, Fenyvesi Margit, Lackó Illés, Lackó Ildikó, Soós János, Soós Mária, Csíszár Sípos Rózsa és Mák Attila.

A Népkör érdemes tagja lett: Kiss Mária, Márton Éva és Pletl Erzsébet.

Bambach Róbert Emléklapot (a színjátszás, vers- és prózamondás terén elért eredményekért) kapott: Dékány Máté, Kéri Sándor Botond.

Almási Gábor Emléklapot kapott (a képzőművészet, tárgyalkotás és díszítőművészet terén elért eredményekért): Ruzsinski Erzsébet, Túza Veronika, Honkó Zsuzsanna, Patarcsics Edina, Fürstner Nina és Korolija Anastasija.

Lévay Endre Emléklapot (a szervező- és népművelő tevékenységért) kapott: Rumenyákovity Szilvia és Rumenyákovity Kárlo.

Báthori Katalin Emléklapot (a tánc- és mozgásművészet terén elért eredményekért) kapott: Botka Réka és Nagy Danyi Tímea.

Fehér Ödön Emléklapot (a zeneművészet terén elért eredményekért) kapott: Bagi Valentina és Csonka Ferenc.

Kosztolányi Mariska Emléklapot (a gyermekekkel folytatott tevékenységért) kapott: Béres Szintia és Pál Klaudia.

Jubileumi emléklapot vehetett át (azoknak a tagoknak adományozható, akiknek életcélt mutatott a Népkör): Cibolya Stella, Medić Ivona, Nyári Ákos, Verebes Andrea, Siflis Anna, Dedovity Tomity Lea, Dedovity Tomity Dina, Grgic Nikoletta, Dudás Dániel, László Roland, Budincevic Krisztián, Gresák Mezei Lea, Horváth Blanka, Greguss Lilla, Dudás Norbert és Dimitrov Nikoletta.

Helytállási oklevélben részesültek azok a szülők, nagyszülők, családok és nem aktív szakcsoporttagok, akik aktívan kiveszik részüket az intézmény mindennapi feladataiból. Ők a következők: a Balázs család, Cibolya Edit, a Cinkler család, Gálfi Natália, Gyapjas Krisztina, az Ivanity család, Korponai Izabella és a Márton család.

Siflis Zoltán, Bodrogi Béla és Bodrogi Hajnalka a Népkör díjátadóján (Fotó: Kiss Árpád)

 

„Nem fukarkodtunk a kitüntetésekkel”

A műsort követően Bodrogi Hajnalkát, a Népkör programszervezőjét egyebek közt arról kérdeztük, hogy hogyan élték meg a lehetőséget, hogy idén újra megrendezhették a város főterén az Interetno fesztivált, miután a járvány miatt tavaly csak a virtuális térben zajlott az eseménysorozat.

– Idén, az idei évadban a huszadik Interetno fesztivál is egy jubiláris rendezvényünk volt. Úgy gondolom, hogy nem megszokott és különleges volt az idei fesztivál, hiszen az egzotikus országokból érkező, várva várt táncegyüttesek ezúttal sem tudtak ellátogatni hozzánk. De a visszajelzések azt mutatják, hogy a polgárok – akik miatt ezt az egészet szervezzük – nagyon elégedettek voltak. Valóban minőséges, nagyra értékelt előadóművészeket sikerült elhoznunk és ez talán kompenzálta azt a sokszínűséget, amit az előző években megszoktak tőlünk. A fesztivál utolsó napját már teljes mértékben a Népkör jubileumának szenteltük és egy nem megszokott táncjátékkal-előadással nyitottuk meg a 150. évadot. Azóta szinte egy nap szünetet sem tartottunk, folyamatosan az évforduló jegyében szervezzük a programokat, a szakcsoportjaink is ennek szellemében készülnek a rendezvényekre, hogy megvalósítsuk azt, amit ígértünk: 150 év – 150 program. De aki ismeri a munkánkat, nagyon jól tudja, hogy ez az évi 150 program egyébként sem áll tőlünk távol, hiszen hétköznaponként és hétvégénként is tartalmas programokkal, előadásokkal, érdekességekkel várjuk közönségünket.

A vasárnapi ünnepséget hogyan élte meg az intézmény és a nagyérdemű?

– Az ünnepi műsor tulajdonképpen egy megemlékezés volt. Százötven évvel ezelőtt, ebben az októberi időszakban volt az első, alakuló közgyűlés, amikor nagyapáink összejöttek és Népkört álmodtak, és úgy gondolták, hogy onnantól kezdve hivatalossá is teszik tevékenységüket, munkájukat. Minden évben október végén erre az alkalomra emlékezünk, és ez nem volt másként idén sem. Az idei jubileumi ünnepséget viszont az tette különlegessé, hogy ezúttal azon csak meghívott vendégek vettek részt. Mi mindenkit tárt karokkal várunk, de a járványhelyzet miatt az ülőhelyek számát korlátozni kellett, ezért most a díjazottakra, a régi népkörösökre és azokra az emberekre összpontosítottunk, akik az intézmény múltjában és jelenében meghatározó szerepet töltöttek, vagy töltenek be. Így a vendégek között legfőképp népkörösök és olyan egykori népkörösök voltak, akiknek az elnökség szerette volna meghálálni a sokéves kitartó munkájukat. Az elnökség úgy gondolta, hogy a 150. évforduló annyira jelentős a vajdasági és az egyetemes magyarság életében is, hogy ilyenkor nem fukarkodunk az elismerésekkel. Büszkék vagyunk, hogy a régi népkörösök mellett az elnökség a fiatalok munkáját is meghálálta, hiszen jelenleg ők a Népkör tartópillérei.

A jubileum jegyében milyen programokra számíthat a közönség a közeljövőben?

– Ez a százötvenes szám, a jubileum minden rendezvényünket áthatja. Minden hónapban van egy jelentős állomás. A következő rendezvény, amire nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni, az a Magyar Népkör Naplók 1945-1950 című könyv bemutatója lesz novemberben. Ezt az Életjel kiadóval közösen adtuk ki. Ennek van egy története, hogy hogyan bukkantunk rá, hogyan került sor a kiadásra és ezt majd elmeséljük a nagyérdeműnek. Decemberben karácsonyi rendezvényeket tartunk, amelyeket áthat a családiasság szelleme – hiszen maga a Népkör is egy családi hangulatú intézmény – de ezeket a programokat is a jubileum jegyében szervezzük. Januárban a magyar kultúra napján újra bemutatjuk az Utókornak címezve elnevezésű előadásunkat, amit az Interetno fesztivál zárónapján láthatott a közönség. Nemrég írtuk ki a rajz- és meseíró pályázatot, amelyben hasonló tematikában gondolkodtunk, és mindig tart a nemzetközi Ex-Libri pályázat kiállítása és értékelője, amelynek az az érdekessége, hogy ezúttal nem szakzsűri értékeli a grafikus művészek munkáját, hanem maga a közönség. Azaz közönségdíjakat osztunk majd.

A járványra való tekintettel a népkörösök milyen egészségnek örvendenek?

– Mindannyian nagyon jól vagyunk! Vigyázunk egymásra és óvjuk egymást. Nem mondom, hogy nem volt közöttünk beteg, de ahogy egy családban illik, gondoskodunk egymásról. Úgy gondolom, ebben az intézményben nem történhet meg az, hogy valakit magára hagyunk, úgy betegségben, mint bármilyen más gondban-bajban – nyilatkozta lapunknak Bodrogi Hajnalka.

A 150. évfordulón a Népkör elnöksége nem fukarkodott a kitüntetésekkel (Fotó: Kiss Árpád)