Igen, vannak ilyenek. Főleg Németországban. Például Berlinben vagy Frankfurtban.
Kezdjük Berlinnel! A német főváros, és egyben tartományi rangú városállam 3,6 millió lakosával egyben az EU legnépesebb és legnagyobb városa. A népességszám ráadásul dinamikusan és folyamatosan növekszik, számítások szerint 2025-re meghaladhatja a 4 milliót. Berlin történelme mindig vonzotta a bevándorlókat, a város pedig nyitott volt feléjük. Most azonban nem a berlini bevándorlókkal foglalkozunk, hanem az új német parlamentben, a Bundestagban ülő, külföldi háttérrel rendelkező tagokkal.
A Bundestag mint „buntestag”
A szójátékot talán „tarka tanácsként” lehetne magyarra fordítani, ami annyiban igaz, hogy az új Bundestag 736 tagja közül 83, azaz a képviselők 11,3 százaléka külföldi származású. Ez a szám a német alsóház két előző összetételében jóval alacsonyabb volt: 2013-ban 5,9, 2017-ben pedig 8,2 százalék.
A külföldi gyökerekkel rendelkező Bundestag-tagok közül 31, azaz 37 százalék az EU tagországaiból származik (6 Olaszországból és 5 Lengyelországból) míg Törökországból 18, Iránból pedig 6.
A legtöbb, külföldi gyökerekkel rendelkező képviselő a Balpártban van (Die Linke), 28,2 százalék, ami nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy őket a szociáldemokrata SPD követi 17 százalékkal, majd következnek a Zöldek 14,4 százalékkal. Az viszont annál inkább, hogy a szélsőjobboldali, külföldieket nem nagyon kedvelő, de akár azt is mondhatnánk, azokat lenéző AfD-ben (Alternative für Deutschland – Alternatíva Németországért) az „átkozott” külföldi gyökerekkel rendelkezők száma 7,2 százalék, ami magasabb, mint az FDP-nél (5,4 százalék) és jóval magasabb, mint a CDU/CSU-nál (4,1 százalék).
Hogy az AfD parlamenti képviselői között aránylag magas a külföldi gyökerekkel rendelkezők száma, azért meglepő, mert a párt élesen bírálta Angela Merkel migrációs politikáját, és Alice Weidel, a párt társelnöke szerint a német közéletre is rendkívül negatív hatással vannak a beözönlő migránsok, akik veszélyt jelentenek a német emberekre. „A nők és a lányok már nem mernek egyedül sétálni az utcákon, mert félnek az állítólag védelmet keresők támadásaitól”, mondta az egyébként leszbikus, egy ízben „náci kurvának” titulált Weidel. De Weidel annyiban biztosan tévedett, hogy a nők és a lányok még szavazni is el mertek menni, sőt, rekordszámban kerültek be az új német parlamentbe.
Nincs kétség afelől, hogy a német parlament külföldi gyökerekkel rendelkező tagjai mindenekelőtt a német érdekeket fogják képviselni még azokkal az országokkal szemben is, ahonnan származnak, habár „nem bio-németek”, ahogy az AfD volt elnöke, Alexander Gauland nevezte őket.
De térjünk most át a legliberálisabb német városba, Frankfurtba! Ott persze elsősorban nem olyan külföldi gyökerekkel rendelkező bevándorlók élnek, akik politikusok lettek, hanem munkások, szakemberek és egyetemet végzettek. Ezek az emberek igen hasznosak a német ipar számára, de őket más szemmel nézik a „bio-németek”.
Külföldiek Majna-Frankfurtban
Körülbelül 760.000 ember él Frankfurt-am-Mainban, ez nem egy hatalmas város. A központban persze itt is magas felhőkarcolók állnak, amelyekre sokan nagyon büszkék, de a városhoz közel már zöld mezők és a jómódra utaló favázas házak sorakoznak. Frankfurt „nemzetközibb”, mint bármely másik németországi város. Főbb nevezetességei a reptér és a bankok, de az egykor kopott, ma már részben felújított vasútállomás negyede is.
Ez a kozmopolitizmus az utcákon is észrevehető. Ritkán hallani itt hesseni akcentussal beszélő embereket, annál inkább és egyre több idegen nyelvet beszélőket. 2017-ben a lakosság 51,2 százaléka rendelkezett migrációs háttérrel. Az arány azóta jelentősen megnőtt, mivel a város népességnövekedése elsősorban a külföldiek beáramlásának volt köszönhető – legalábbis a koronavírusjárványig. Ma a frankfurti lakosok csaknem 30 százaléka külföldi útlevéllel utazik. A bevándorlási múlttal nem rendelkező emberek kisebbségbe kerültek.
De lássuk, kik is laknak Frankfurtban! A város háromnegyed millió lakosa közül valamivel több mint negyed millió külföldi, ami a lakosság 30 százalékát teszi ki, de ez a szám sokkal alacsonyabb, mint 2017-ben, amikor ez az arány 51,2 százalék volt. A külföldi lakosok 31 nemzet képviselői, a legtöbb köztük a török (körülbelül 25.000). A mi környékünkről is sokan élnek és dolgoznak ott, így 16.298 horvát, körülbelül 10.000 szerb, 6.400 boszniai és 1.659 magyar. Frankfurtban régebben, több évszázadon keresztül sok zsidó is élt, számuk azonban mára alig éri el a hétezret.
Az antiszemitizmus ma is időszerű probléma
Frankfurt nyitott városnak számít, ennek ellenére a zsidók és a muzulmánok aggódnak a biztonságuk miatt. Németország többi részéhez hasonlóan Frankfurtban is probléma az antiszemitizmus. De az antiszemitizmus a társadalom egészét átszövő probléma, amely a bevándorló muzulmán közösségekben éppúgy felfedezhető, mint az iszlamisták között, de a szélsőjobboldalon, a baloldal egyes részein, sőt, még evangélikus és polgári közegekben is.
Frankfurtban azonban nemcsak a zsidóknak, hanem a muzulmánoknak is vannak problémáik. A keresztények után ők képezik a második legnagyobb hívőcsoportot Frankfurtban, és sokan már régóta beintegrálódtak a városi társadalomba. A legtöbb muzulmán számára azonban már nem az integrálódás a tét. Beilleszkedtek, már nyelvi problémájuk sincs, ezért elvárnák, hogy „komolyan vegyék” és németként kezeljék őket. De ez még várat magára…
Német tarkaság (Illusztráció: Pixabay)
