Karikó Katalin a kutatótársaival (Drew Weissman, Ugur Sahin és Özlem Türeci) megosztva kapta az amerikai Rákkutató Intézet (CRI) idei William B. Coley-díját. A szervezet indoklása szerint a négy tudósnak kulcsfontosságú szerepe volt abban a kutatásban, amely olyan új mRNS-alapú terápiás eljáráshoz vezetett, amelyet jelenleg is alkalmaznak a rák és a fertőző betegségek leküzdésére, beleértve a két leghatékonyabb vakcinát a Covid–19-et okozó koronavírus ellen. Ez a technológia lehetőséget teremthet különböző betegségek új típusú kezelésére, így jelenleg is vizsgálják alkalmazásának lehetőségét az influenza, a HIV, a malária, a sarlósejtes vérszegénység, a szklerózis multiplex és a szívbetegségek terén.
„Valószínűleg sok jelenlévőt meglep majd, hogy az az mRNS-technológia, amely a jelenlegi Covid–19-járvány idején életeket változtatott meg, a rák elleni küzdelemre irányuló, évekkel ezelőtti kutatásból származik”
– indokolta a szervezet döntését Jill O’Donnell-Tormey, a CRI vezérigazgatója és tudományos igazgatója. „És ami ugyanilyen fontos a betegek milliói számára, az mRNS nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében a jövőben” – olvasható a CRI sajtóközleményében. A Rákkutató Intézet (CRI) a Covid–19 elleni védőoltás után a rákellenes immunterápia és vakcinafejlesztés felgyorsulására számít, olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében. A CRI 1975-ben alapította a díjat William B. Coley tiszteletére, akit ma a rák immunterápiájának atyjaként tartanak számon.