Egy hete a Szabad Magyar Szó hasábjain is foglalkoztunk Pintér Norberttel, akivel Szabadkán többször is előfordult, hogy vakvezető kutyájával nem engedték be kávézókba, vagy éttermekbe.

– Hiába van a kezemben minden szükséges dokumentáció a jogaim érvényesítésére, elhajtanak. Egyszer előfordult, hogy beengedtek, akkor is inkább, mint szívességként, megszánva kaptam helyet, nem azért, mert egyébként erre érvényben lévő jogszabály is van – nyilatkozta Pintér Norbert, aki a szabadkai ombudsmanhoz is fordult problémájával.

Hiába a jogszabály, a vakvezető kutyája miatt nem engedik be a szabadkai éttermekbe

Tóth Szalai Erika, Szabadka város helyi ombudsmanja hétfőn, november 22-én sajtóközleményben mondta el álláspontját az esettel kapcsolatosan. Közleményét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük:

Egy fogyatékkal élő, látássérült személy ügyében fordultak ombudsmani hivatalunkhoz azzal a panasszal, hogy városunk egyik ismert vendéglátó-ipari létesítményébe nem engedték be vakvezető kutyával, amivel közvetlenül megsértették a vakvezető kutya segítségével való közlekedésről szóló törvény (az SZK Hivatalos Közlönyének 29/15 száma) rendelkezéseit. Véleményünk szerint itt arról volt szó, hogy az üzemeltető nem ismerte az említett jogszabályt, nem pedig szándékos diszkriminációról, mert hisszük, hogy egyetlen vendéglátó sem kívánja korlátozni a fogyatékkal élő személyek jogait, ezért ily módon szeretnénk tájékoztatni úgy a vendéglátókat, mind a szélesebb nyilvánosságot is a vakvezető kutya segítségével közlekedő látássérültek jogairól.

A mozgás alapvető emberi igény és szükséglet, de a látássérült és más fogyatékkal élő személyeknek a mozgás során számos kihívással kell megküzdeniük. A különlegesen kiképzett vakvezető kutyák (amelyek megfelelő igazolvánnyal rendelkeznek) sokban megkönnyítik ezeknek a személyeknek a mozgását.

Szerbiában 2015-ben hozták meg a vakvezető kutyák segítségével való közlekedésről szóló törvényt, amely szabályozza a fogyatékkal élő személyeknek vakvezető kutya segítségével történő mozgására vonatkozó jogokat a közösség közlekedésben, a közterületeken, a közhasználatú épületekben és munkavégzésre szolgáló terekben, ami vonatkozik többek között a vendéglátó-ipari létesítmények, és az összes közhasználatú épület használatára (az oktatás, szociális és egészségügyi ellátás, kultúra, sport, turizmus és egyéb tevékenységek terén). E törvény biztosítja az emberi jogok gyakorlásával kapcsolatos alapelvek érvényesülését, különös tekintettel a diszkrimináció tilalmára, valamint a fogyatékossággal élő személyek teljes jogegyenlőségét szolgáló, speciális intézkedések bevezetésére. Az említett törvény emellett pénzbírságot ír elő rendelkezéseinek be nem tartása esetén – olvasható a Tóth Szalai Erika által aláírt közleményben.