A koronavírus terjedésének megakadályozása miatt bevezetett kormányintézkedések Európa-szerte heves tiltakozásokat váltottak ki, emiatt Brüsszel, Hága, Rotterdam, Bécs és Zágráb utcáin is tiltakozásokat szerveztek a polgárok.

Srđa Janković immunológus, a válságtörzs tagja szerint fontos a szabadságjogok kérdése, de az is, hogy az emberi jogokat a közösségen belül határozzák meg.

– Nem szeretném a megosztottságot elmélyíteni, és abból az álláspontból megszólalni, hogy én most azt mondom, ami mindenkinek jó lenne, ti pedig ezt nem hallgatjátok meg. Ez nem a tudományos közösség hozzáállását jellemzi, viszont tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a vírus fenyeget, az oltás pedig véd. Tiszteletben kell tartani, és érvényesíteni kell a személyes véleményhez való jogot, de az is fontos, hogy milyen szempontok alapján értékelünk bizonyos attitűdöket, és hogy azoknak milyen következményei lesznek a közösségre nézve – mondja Janković, aki megjegyezte, hogy az oltás közegészségügyi, nem pedig identitás kérdése.

– Az utolsó dolog, amit szeretnénk, hogy az embereket oltottakra és oltatlanokra osszák fel. Ez választás kérdése, egyiknek jobb, másiknak rosszabb következményei vannak. A kávézóba járás nem alapvető emberi jog, de most elméletileg akként kezeljük azt – mondja Janković.

Motiválás mozgósítás helyett?

Bojan Vranić, a Belgrádi Politikatudományi Kar docense szerint Európában nem az emberek mozgósításának kérdése, hanem a motiváció a kulcsfontosságú tényező a védőoltások kapcsán.

– Ausztriában a hétvégén a haragot, és az érzelmeiket adták ki magukból az emberek, másnap pedig már üresek voltak az utcák, vagyis az állam legitimitása megmaradt – mondja Vranić.

Belgiumban és Hollandiában némileg más a helyzet, ott nem a zárlat miatt tiltakoznak, hanem a védettségi igazolványok bevezetése miatt.

– Ha megnézzük a nyugati demokráciákat, a régi liberális demokráciákat, például Hollandiát és Belgiumot, ott az enyhébb intézkedések miatt szerveznek tiltakozásokat. Például a szórakoztató szektorban ők is bevezették a covid igazolványokat. De mi a viszonyítási különbség? A nyugati demokráciákban sokkalta szélesebb értelmezése van a szabadságjogoknak, mint Közép-Európában. Az egyéni szabadság határai tágabbak a többi ember szabadságának korlátaihoz képest” – mondja Vranić.

– Amikor megkérdezik tőlük, hogy mit akarnak, azt mondják, azt, hogy a kormány vonja vissza az intézkedéseket. Ez semmit sem jelent. Ez olyan, mint amikor Donald Trump észrevette, hogy több mint 400 tiltakozást tartottak az USA-ban a covid-intézkedések ellen, majd a Twitteren bejelentette, hogy „szabadítsátok fel Virginiát”. Ez üres kifejezés. De az emberek azt hitték, hogy a Republikánus Párt mögöttük áll, és amikor beléptek a pártgépezetbe, ez az impulzus elmúlt – mondta Vranić.  Megjegyzi, hogy az oltatlan emberek mögött mélyebb társadalmi, és osztálymegosztottság húzódik meg – olyan problémák, amelyekkel évtizedek óta nem foglalkozott senki sem kellő mértékben.