Koalíciós megállapodást kötött szerdán a német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egy új, „jelzőlámpásnak” is nevezett koalíciós kormány alakításáról. Jelzőlámpa? Olaf Scholz jelenlegi szövetségi pénzügyminiszter, aki a kilencedik német, és a negyedik szociáldemokrata kancellár lesz, így értelmezi ezt: „1924-ben állították fel a berlini Potsdamer Platzon az első közlekedési lámpát – akkor az egy furcsa újdonság volt, de célunk, hogy most is úgy változtassuk meg Németországot, ahogy akkor a köztéri lámpák.”

A „jelzőlámpásnak” nevezett megállapodás 22 tárgyalócsoport több mint kétszáz tagjának hetekig tartó küzdelmének az eredménye. Ezt követte a koalíciós partnerek kampányvezetőinek egyhetes tárgyalása, de ezzel még mindig nincs vége. A Zöldek egy virtuális pártkongresszuson akarják véglegesíteni a megállapodást, míg az SPD és az FDP megelégszik azzal, ha a két párt vezetői hagyják jóvá a 170 oldalas egyezményt.

A megállapodás megkötése után a partnerek egyértelművé tették, hogy a tárgyalások kemények voltak, és bizonyos kérdésekben még most is léteznek eltérő elképzelések. Scholz azonban úgy jellemezte az új szövetséget, mint egy „egyenlő feltételeken alapuló koalíciót három olyan partnerrel, akik minden erejükkel hozzájárulnak hazánk gyarapodásához”. Robert Habeck, a Zöldek elnöke szerint a koalíciós megállapodás „a jólét és a klímavédelem összeegyeztethetőségét” jelenti, Christian Lindner, az FDP elnöke szerint pedig Scholz erőskezű kancellár lesz.

Digitalizálás, klímapolitika, biztonságos társadalom

A koronajárvány elleni küzdelem a megállapodás preambulumában a „legsürgősebb feladatként” szerepel, ezt követi a „digitális ébredés”, majd a klímapolitika és egy biztonságos társadalom megteremtése. A külpolitika, beleértve az európai politikát, valamint a pénzügyi célok csak a megállapodás végére kerültek. A koalíciós megállapodás szerda délutáni bemutatóján Scholz először részletesen ismertette, hogyan folytatódik majd a járvány elleni küzdelem, mielőtt belevágott a leendő koalíció terveibe.

Az új kormány járványügyi intézkedései a következők lesznek:

  • csak oltott és gyógyult emberek léphetnek be a bárokba, az éttermekbe, és a rendezvényekre,
  • a munkahelyeken és a tömegközlekedésben is bevezetik a 3G-szabályt, vagyis az oltottak és a gyógyultak mellett csak negatív Covid-teszttel lehet bejárni dolgozni, vagy buszra és villamosra szállni,
  • egy milliárd eurót fordítanak az ápolók bónuszára, és mobil oltópontokkal gyorsítanák fel az oltási programot,
  • valamint naponta fogják szakértők figyelni a járvány alakulását, akikkel együtt döntenek majd az új intézkedésekről.

A klímavédelmi program mellett ilyen döntések is születtek:

  • a minimálbér óránkénti 12 euróra való emelése,
  • a választójog 16 évre való leszállítása,
  • 400 ezer új lakás létrehozása évente, ebből 100 ezret közpénzből finanszírozva,
  • az állami szolgáltatások digitalizálása,
  • valamint a marihuána legalizálása fogyasztási célra.

A koalíció célja, hogy az említett programok megvalósítása mellett is betartsák az adósságplafont, külpolitikájukat pedig úgy akarják megvalósítani, hogy továbbra is baráti kapcsolatot ápolnak Franciaországgal, partneri viszonyban maradnak az Egyesült Államokkal, és világszerte a béke megteremtése érdekében tevékenykednek.

A minisztériumok elosztása  

A három párt nem abban állapodott meg, hogy ki melyik posztot kapja meg, hanem a minisztériumok elosztásában. Legerősebb partnerként az SPD kapja a legtöbb miniszteri pozíciót: a kancellári poszton kívül a szövetségi kancellária vezetője is egy SPD politikus lesz. Annak ellenére, hogy még nem hozták nyilvánosságra a döntést, sok minden utal arra, hogy Scholz bizalmasa, Wolfgang Schmidt veszi át ezt a pozíciót.

A szociáldemokraták emellett a belügyminisztériumot, valamint a munkaügyi, a honvédelmi, az egészségügyi és az építésügyi minisztériumot irányíthatják. Az utóbbi időben gyakran volt hallható, hogy Christine Lambrecht jelenlegi igazságügyi miniszter veszi át a belügyminisztériumot, és bizonyos jelek arra  utalnak, hogy  Hubertus Heil marad továbbra is szövetségi munkaügyi miniszter.

Második legnagyobb partnerként a Zöldek társelnöke, Robert Habeck lesz az alkancellár, valamint a közgazdasági és klímaügyi miniszter. Ezen kívül a Zöldek megkapják a külügyminisztériumot és egyre nyilvánvalóbb, hogy Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke lesz az új külügyminiszter. A megállapodás szerint a Zöldeké lesz a családügyi, környezetvédelmi és táplálkozási minisztérium is.

Ahogy Lindner és néhány párttársa a választási kampány során többször is kérte, az FDP veszi át a pénzügyminisztérium irányítását, amely a kancellária után hagyományosan a legfontosabb minisztérium. Nem kétséges, hogy Lindner maga lesz a pénzügyminiszter. Ezenkívül az FDP tagjai fogják irányítani az igazságügyi, a közlekedési és digitális, valamint az egészségügyi minisztériumot.

Piros-sárga-zöld plakátok után – jelzőlámpa-koalíció Németországban (Fotó: RND)