A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett újabb közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.

Az első részből kiderül, régiónként honnan indulunk el leginkább, milyen nyelvű országokat veszünk célba, gyerekeinket hova küldjük tanulni és ha már elindultunk, hazatérünk-e.

Közvélemény-kutatásunk szövegközi sorozat-bannere 2

Az elmúlt évtizedek elvándorlási hullámainak köszönhetően nagyon sok család közvetlenül vagy közvetve érintett az elvándorlás témájában, mivel ideiglenesen vagy tartósan külföldön tartózkodik valaki a családból. Sokszor ez csak egy átmeneti időszak, amikor a szülők közül valaki munkát vállal egy időre külföldön, vagy egy gyermek külföldi iskolában kezdi meg a tanulmányait. Azonban sokszor ez a végleges elvándorlásnak az előkészületi fázisa is lehet: a külföldön dolgozó szülő után megy a másik szülő is, vagy a gyermek tanulmányai elvégeztével nem tér vissza szülőföldjére.

Az otthonmaradás szempontjából sajnos kialakultak azon sémák és csatornák, amelyek megkönnyítik a külföldi ideiglenes munkavállalást illetve a végleges külföldre költözést is. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején a Magyarországra történő kivándorlás csatornái intézményesültek, majd onnantól kezdve a legtöbbször Ausztriába, Németországba és más nyugat-európai országba történt kivándorlás.

Szinte mindenki rokonságában van külföldön élő vagy ideiglenesen ott tartózkodó személy. Kutatásunkban ezért ennél szorosabb családi kötelékben (kifejezetten közeli rokonságban) élő személyek külföldi tartózkodására kérdeztünk rá.

Diagram 2-1-1: Közeli családtagok külföldön

A megkérdezettek 30,6 százalékának van külföldön élő családtagja. Regionálisan vizsgálva elmondható, hogy Észak-Közép Bácskában és Bánátban ez az arány magasabb (40 százalék), mint a Tiszamentén, Nyugat-Bácskában, és Dél-Bácskában (20-25 százalék). A legtöbbet említett országok, ahol családtagok élnek: Magyarország, Németország és Ausztria. Érdekes ellentmondás, hogy Szerbia elmúlt tíz évét pozitívan megítélők (Javult a helyzet), illetve a következő tíz évre további javulást várók családjában szignifikánsan többen vannak, akik külföldön élnek.

A mintába kerülők 11,6 százalékának a családjából egyvalaki dolgozik külföldön ideiglenesen, míg további 6,3 százalék olyan család, ahol többen is külföldön dolgoznak. Legtöbben Magyarországon, Ausztriában és Németországban. Egy vagy több családtag külföldi munkavállalása szerinti eloszlás: Nyugat-Bácska 41,7 százalék, Tiszamente 19,8 százalék, Észak-közép Bácska 16,2 százalék, Bánát 15,5 százalék és Dél-Bácska 11,5 százalék. Ideiglenes munkavállalók körében felülreprezentáltak az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve azok, akik az ország elmúlt tíz évét, illetve a következő tíz évét úgy ítélik, meg, hogy nem változott semmi, illetve nem is fog változni semmi.

Diagram 2-1-2: Hol dolgoznak külföldön

A felkeresett családok 21,9 százalékában van külföldön tanuló családtag. Regionálisan hasonló az eloszlás mint a fenti kérdés esetében: legnagyobb arányban Észak-Közép Bácskából és Bánátból (27-29 százalék) tanulnak külföldön, míg a Tiszamentéről és Nyugat-Bácskából valamivel kevesebben (16-17 százalék) és legkevesebben Dél-Bácskából (7,7 százalék). A külföldön tanulók 90 százaléka Magyarországon tanul. Említést kapott még Németország, Ausztria, Amerikai Egyesült Államok és Izland is.

Diagram 2-1-3: Külföldön tartózkodó családtagok

Vajdaságon belüli régiónként vizsgálva elmondhatjuk, hogy Észak és Közép-Bácskában illetve Bánátban van a legtöbb olyan család, akiknek külföldön élő vagy külföldön tanuló családtagjuk van. Ideiglenes külföldi munkavégzésen lévő családtagot legnagyobb arányban Nyugat-Bácskában jelentettek. A dél-bácskai régióban élő magyar családok arányaiban kevésbé érintettek a fenti kérdésekben.

Diagram 2-1-4: Külföldön tartózkodó családtagok országok szerint

Iskolai végzettséget tekintve, minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett a megkérdezett, annál kisebb arányban voltak külföldön élő és dolgozó családtagjaik, azonban magasabb volt esetükben a külföldön tanuló családtagok aránya.

A következő részben arra kaphatnak választ, mennyire szeretnénk elhagyni az országot, melyik korosztály indul el leginkább és Szerbiával kapcsolatos reményeink befolyásolják-e a kivándorlási terveket.

SSZA közvélemény-kutatás 2021-1 Módszertan-keretes

Tanulni, dolgozni – el és el… (Illusztráció: Shutterstock)